Miközben az orosz erők precíziós irányítású fegyvereket lőnek katonai és polgári célpontokra Ukrajnában, az ukrán biztonsági szolgálat tisztjei magánelemzőkkel együttműködve összegyűjtötték a lezuhant rakéták alkatrészeit, hogy megfejtsék az ellenség titkait - számolt be a Defense Express és a The New York Times.
A fegyverek az orosz arzenál csúcsmodelljei. De meglehetősen alacsony technológiai színvonalú alkatrészeket tartalmaztak, mondták az elemzők, akik megvizsgálták őket, köztük egy egyedi, de alapvető műholdas navigációs rendszert, amelyet más zsákmányolt lövedékekben is találtak.
Ezeket a megállapításokat részletesen ismerteti egy új jelentés, amelyet szombaton adott ki a brit Conflict Armament Research, egy független csoport, amely azonosítja és nyomon követi a háborúkban használt fegyvereket és lőszereket világszerte. A kutatók júliusban az ukrán kormány meghívására vizsgálták meg az orosz hadianyagot.
A jelentés aláássa Moszkva narratíváját, miszerint a belföldön újjáépített hadserege ismét vetekszik nyugati ellenfeleiével. De azt is megmutatja, hogy a fegyverek, amelyeket az oroszok az ukrán városok elpusztítására használnak, gyakran nyugati innovációból származnak, annak ellenére, hogy Oroszország ellen szankciókat vezettek be, miután 2014-ben megszállta a Krímet. E korlátozásoknak az volt a célja, hogy megakadályozzák az olyan csúcstechnológiai cikkek szállítását, amelyek megtámogatják az orosz katonai képességeket.
"Láttuk, hogy Oroszország ugyanazokat az elektronikai alkatrészeket több fegyverben is újra felhasználja, beleértve a legújabb cirkálórakétáikat és harci helikoptereiket, és nem számítottunk arra, hogy ezzel találkozunk. Az orosz irányított fegyverek tele vannak nem orosz technológiával és alkatrészekkel. Az általunk dokumentált számítógépes chipek nagy részét pedig nyugati országok készítették 2014 után" - mondta Damien Spleeters, a csoport egyik nyomozója (aki részt vett a jelentés elkészítésében) a NY Timesnek.
Hogy Oroszország hogyan jutott hozzá ezekhez az alkatrészekhez, nem világos. Spleeters tervezi, hogy megkérdezi a félvezetők gyártóit, hogyan kerültek a termékeik az orosz fegyverekbe, vajon törvényes tranzakciók vagy a szankciók kijátszása érdekében létrehozott strómanvásárlások révén?
A nyomozók háromféle orosz cirkálórakéta - köztük Moszkva legújabb és legfejlettebb modellje, a Kh-101 - és legújabb irányított rakétája, a Tornado-S maradványait elemezték. Mindegyikben azonos, SN-99 jelzésű alkatrészek voltak, amelyekről a csoport szerint közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy a rakéták működéséhez elengedhetetlen műholdas navigációs vevőkészülékek.
Spleeters úgy véli, szűk keresztmetszetekre utal az ellátási láncban, hogy Oroszország ugyanazokat az alkatrészeket használja, és az SN-99-es alkatrészek szállításának korlátozása lelassítaná Moszkva képességét arra, hogy feltöltse csökkenő irányított fegyverkészletét. "Ha hatékony ellenőrzést akarunk, és biztosak akarunk lenni, hogy az oroszok ne tehessék rá a kezüket, tudnunk kell, hogy mire van szükségük, és mit használnak. Aztán fontos tudni, hogyan jutottak hozzá - milyen hálózatokon? Milyen beszállítókat használtak?" - jegyzete meg Spleeters.
A nyomozók megállapították, hogy az orosz mérnökök általában véve bizonyos nyugati gyártók bizonyos félvezetőire támaszkodtak, nemcsak a lőszerek, hanem a megfigyelő drónok, a kommunikációs berendezések, a helikopterek repüléselektronikája és más katonai termékek esetében is. "Idővel az oroszok folyamatosan ugyanazokhoz a gyártókhoz fordultak vissza. Ha egyszer ezt tudod, könnyebb lesz célba venni ezeket a hálózatokat. Ha megnézzük a számítógépes chipeket, amelyek több áramköri lapon is ugyanazon a helyen vannak, mindig ugyanazok a gyártók készítették őket. Különböző gyártási dátumok voltak, de mindig ugyanaz a gyártó" - mondta a nyomozó.
A jelentés éles különbségeket tárt fel az orosz csúcsfegyverek és azok között, amelyeket az ukrán erők az Egyesült Államoktól kaptak. A hadviselő felek gyakran vizsgálják a zsákmányolt katonai hardvert hírszerzési érték szempontjából. A nyomozók azonban azt mondták, hogy megdöbbentette őket Oroszország nyilvánvaló közömbössége, hogy rengeteg olyan fegyvere van, amelyet egy ellenfél potenciálisan visszafejthet.
"Ez az 1990-es évek végi vagy legfeljebb a 2000-es évek közepi technológiai szint" - mondta Arsenio Menendez, miután megvizsgálta a kutatók által az orosz katonai elektronikáról készített fényképeket. A szakember amúgy a NASA beszállítója, aki "hobbiból" irányított fegyverek alkatrészeinek visszafejtésével foglalkozik. "Ez gyakorlatilag egy Xbox 360 videojáték-konzol megfelelője, és úgy tűnik, bárki számára nyitva áll, aki szét akarja szedni és megépíteni a saját másolatát" - jegyezte meg.
Ehhez képest az amerikai védelmi minisztériumnak vannak olyan szabványai, amelyeket a katonai vállalkozóknak be kell tartaniuk, hogy megnehezítsék az ellenséges nemzetállamok számára, hogy megépítsék a zsákmányolt fegyverek saját verzióit. Ennek az operatív tudásnak a védelme érdekében, amelyet a Pentagon a "kritikus programinformáció" kifejezéssel illet, a katonai irányelvek előírják a hamisítás elleni technológiák használatát, amelyek célja a számítógépes kód és az utasítások azon sorainak védelme, amelyek megmondják a fegyvereknek, hogyan találják meg a célpontot.
"Lehet egy olyan hálót építeni egy számítógépes chip köré, amely, ha szondázzák, törli a tartalmát" - mondta Menendez, hozzátéve, hogy ilyen védelmet használnak a kereskedelmi termékekben, például a hitelkártya-olvasókban a lopások és csalások csökkentése érdekében. Az orosz navigációs rendszer hasonlít a GPS-vevőkészülékek nyílt forráskódú felépítésére, amelyre nem vonatkoznak a védelmi cikkek értékesítésére és kivitelére vonatkozó szövetségi korlátozások. Villamosmérnök hallgatók főiskolás csapata is meg tudná ezt építeni" - tette hozzá.
Az alkatrészek összevisszasága, amelyet Oroszország az irányított fegyverek megépítéséhez használ, magyarázatot adhat arra is, hogy cirkálórakétái néha miért nem túl pontosak - vetette fel a szakértő. Szerinte a nem szabványos GPS-egységek által a műholdjelek feldolgozásában elkövetett hibák végül is azt eredményezhetik, hogy egy cirkálórakéta nagy különbséggel téveszti el a célt. Úgy tűnik, hogy az orosz megközelítés a fegyverelektronikával kapcsolatban az, hogy "ha nem tudsz lépést tartani, lopd el a technológiát, és hozd ki a legjobbat belőle" - mondta Arsenio Menendez az NY Times-nak.
