Katasztrófa utáni helyreállítás két óra alatt?

A Symantec nyilvánosságra hozta a katasztrófa utáni helyreállításról szóló nemzetközi felmérése idei eredményeit. A tanulmányból kitűnik: a vállalkozásra leselkedő veszélyek csökkentése érdekében is egyre nagyobb a katasztrófa utáni helyreállítás kényszere. Meglepő, hogy már most látható, hogy 2009-ben nő a katasztrófa utáni helyreállításra szánt összeg, ez a szint azonban az elkövetkező néhány évben valószínűleg nem növekszik tovább. A magyar válaszadók 70 százaléka nagyobb büdzsére számít ugyan, de az informatikai szakembereknek világszerte ugyanannyiból vagy kevesebből kell többet kihozniuk.

A tanulmány kiemeli, hogy bár a helyreállításra kitűzött idő világszerte átlagosan négy órára csökkent 2009-ben (Magyarországon 3,5 óra, Ausztráliában és Brazíliában 2, Malajziában 10 óra szerepel a helyreállítási tervben a legfontosabb applikációkra), a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása és a virtualizálás továbbra is komoly erőpróbát jelent a szervezeteknek.

A válaszadók azt jelezték, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása nagyobb mértékben hat a vevőkre és a haszonra. A tanulmány szerint minden negyedik próba sikertelen világszerte. Magyarországon a tesztek 42 százalékában nem sikerül elérni a kitűzött célt a tervezett időn belül, Spanyolországban és Franciaországban ez a szám 40 százalék, míg a megkérdezett mexikói szakemberek közül tízbből csupán egynek jelent gondot az időkorlát.

Nem tesztelt rendszerek, tervezetlen biztonság?
A szervezetek közel egyharmada nem próbálja ki virtuális környezetben a katasztrófa utáni helyreállítási terveit, és a virtuális környezetek ennél valamivel nagyobb részéről nem készül rendszeres mentés. Ez rámutat a nagyobb mértékű automatizálás és a különböző környezetek között működő eszközök szükségességére. Magyarországon például a megkérdezett cégek hetven százaléka szembesült már a természeti katasztrófa, tűz- vagy vízkár után szükséges helyreállítás feladatával, sőt, több mint egyharmadának (36 százalék) származott kára emberi hibából.

A megkérdezett magyar cégek 94 százalékánál okozott rendszerhiba, szoftver- vagy hardverprobléma gondot, ezzel Magyarország a listavezető. A második és harmadik helyen Japán és Dél-Afrika áll 88 százalékkal, míg Nigériában 66 százalék, a listát záró Mexikóban pedig 64 százalék ugyanezen szám.

A leállások sokba kerülnek
A minden egyes leállásra érvényes katasztrófa utáni helyreállításról szóló tervek végrehajtása illetve bevezetése a válaszadók szerint a világon átlagosan 287 600 dollárba kerül. Észak-Amerikában az átlagköltség akár 900 ezer dollár is lehet. Ez az érték a közegészségügyi és pénzügyi szervezeteknél a világon mindenütt magasabb. Észak-Amerikában a pénzügyi szervezetek átlagos költsége 650 000 dollár.

Ez aggasztó, ha tekintetbe vesszük, hogy a próbák egynegyede sikertelen, és a szervezetek 93 százalékánál szükség volt a katasztrófa utáni tervek végrehajtására. A válaszadók szerint egy leállás után az alapvető működés helyreállításához átlagosan három óra kellett, és négy órába telt a teljes körű működés újra elérése. Ez 2008 óta jelentős javulást mutat, mivel akkor a válaszadók csupán három százaléka jelezte, hogy az alapvető működést 12 órán belül el tudja érni, és 31 százalékuknak ehhez akár egy nap is kellett.

A katasztrófa utáni helyreállítási trendek
A kutatás kimutatta, hogy a katasztrófa utáni helyreállításhoz szükséges átlagos éves pénzösszeg (ideértve a mentés, a helyreállítás, a fürtözés, az archiválás, a tartalék szerverek, a többszörözés, a szalagok, a szolgáltatások, a katasztrófa utáni helyreállítási tervek kialakításának költségeit, valamint a nem helyszíni költségeket) a vizsgált adatközpontokban ötvenmillió dollár.

A nemzetközi válaszok átlaga szerint ez az összeg 2009-ben tovább nő, de több mint felük (52 százalék) szerint a pénzkeret változatlan marad 2010-ben. A magyarok 74 százaléka szerint a rendelkezésre álló keret nőni fog az elkövetkezendő félévben, sőt, 56 százalékuk szerint a következő egy évben is, ám még így is komoly erőpróba lesz az informatikai vezetés számára a hardver-, szoftver- és személyi forrásaik jobb kihasználása.

A Symantec azt ajánlja, hogy a szervezetek olyan módszereket alkalmazzanak a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálására, amelyeket gyakrabban, és az üzleti folyamatok megzavarása nélkül végre lehet hajtani. A biztonsági cég úgy véli, hogy javarészt az embereken és a folyamatokon múlik a próbák sikertelensége, emiatt szükségesnek látszik a nagyobb mértékű automatizálás.

A virtualizálás még mindig komoly próbatétel
A válaszadóknak világszerte átlagosan 64 százaléka, Magyarországon 70 százaléka jelezte, hogy a virtualizálás miatt át kell értékelniük katasztrófa utáni helyreállítási tervüket. A világátlag  2008-ban 55 százalék volt. A szervezetek közel harmada (27 százalék) még mindig nem vizsgálja a virtuális környezetet a katasztrófa utáni helyreállítás részeként.

Ez az érték javult a múlt év során, amikor még a szervezetek egyharmada (35 százalék) nem vizsgálta ezt. Emellett a virtualizált rendszerek adatainak több mint egyharmadáról (36 százalékáról) nem készül rendszeresen mentés. Itt nem látszik javulás a tavalyi 37 százalékhoz képest. A válaszadók több mint fele hivatkozott a virtuális környezetek legfőbb adatvédelmi problémájaként a mentési kapacitás elégtelenségére és az automatizált helyreállító eszközök hiányára.

„Az idei kutatás világosan megállapította, hogy mik a fő problémák, hol vannak a rejtett kockázatok és mi a legjobb gyakorlat a katasztrófa utáni helyreállítás megvalósításában. Bár bizonyos szempontból jó irányba tart a fejlődés, a leállások hatása minden eddiginél nagyobb” – hangsúlyozta Pulai András, a Symantec vezető rendszermérnöke.