Második fejezetébe lép jövőre a 3. vállalati platform története, állítja az IDC friss elemzése (IDC FutureScape: Worldwide IT Industry 2018 Predictions), amely szerint az új év a nyílt innovációs ökoszisztémákról, a masszív adatmegosztásról, a felpörgetett alkalmazásfejlesztési és -telepítési ciklusokról, az AI-szolgáltatások kiteljesedéséről, a mélyebb ember-gép kapcsolatot biztosító felületek térhódításáról és a felhőszolgáltatások további terjedéséről szól. A nagyvállalatok öles léptekkel haladnak tovább a digitális átalakulás (digital exchange, DX) útján, és rákényszerülnek, hogy a digitális gazdaság követelményeihez igazodva újraformálják innovációs hálózataikat.
A tanulmány tíz pontban foglalja össze a legfontosabb tendenciákat. Néhány, köztük a DX-gazdaságra, a felhő 2.0-ra és a mesterséges intelligencia terjedésére vonatkozó már a tavalyi elemzésben is felbukkant (Negyedik platform: az ember, Computerworld, 2016. december 14.), viszont négy előrejelzés (DX-platformok, hiperagilis appok, blockchain és digitális bizalom, nyílt API-ökoszisztémák) fontos új elemként jelenik meg a digitális átalakulásra hangolt vállalkozások döntéshozóinak szempontrendszerében.
A következőkben végighaladunk a tanulmányon, és a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány fontos gondolatot.
Mindent visz a DX
2021-re a globális GDP legalább 50 százaléka a digitális világhoz fog kapcsolódni, és 2020-ra a befektetők metrikus platform-, adatérték- és ügyfélkapcsolat-elemzéseket fognak alkalmazni a cégek beárazásához.
Ez az előrejelzés arra inti a vállalatokat, hogy még jobban gyorsítsák fel digitális átalakulásukat, mert azok a szervezetek, amelyek kínálatukban és működésükben nem tudnak lépést váltani, az elkövetkező három évben rohamosan zsugorodó piacon találják magukat.
Fokozza a nyomást, hogy a befektetők a cégek értékét (és így a várható részvényárfolyamát) egyre inkább a digitális sikerességük alapján ítélik meg. Az IDC becslése szerint már ma is 10-20 százalékos súllyal szerepel az értékelésekben a digitális erőfeszítések mértéke, és 2020-ra ez lesz a meghatározó szempont. A tanulmány szerint mindebből az következik, hogy a digitális átalakulásnak egyre előrébb kell rukkolnia a vezetők prioritási listáján, és a költési oldalon is súlyozottan kell megjelennie.
Aki nem lép, hátrányba kerül: az előrejelzés szerint 2019 végére a digitális átalakulásra fordított összegek világszinten elérik az 1700 milliárd dollárt, és az összeg várható emelkedése 2017-hez képest 42 százalékos lesz. A fentiek tükrében az IDC azt tanácsolja a vezetőknek, hogy az IT-beruházásokat ne a hagyományos IT-prioritások alapján, hanem szélesebb összefüggésrendszerben ítéljék meg, és vegyék figyelembe azt is, hogy a digitális versenyképesség fokozásához rendelkezésre álló idő rövidebb, mint hiszik.
Elő a platformmal!
2020-ra a nagyvállalatok 60 százaléka részletesen kidolgozott, szervezetszintű digitális átalakulási stratégiával fog rendelkezni, és már javában dolgozik azon, hogy ezt a stratégiát a gyakorlatba ültesse át.
A tanulmány második jóslata a nagyvállalati IT-architektúra olyan megújítására hívja fel a figyelmet, amely felgyorsítja és kiszélesíti a digitális innovációt, e nélkül ugyanis nem lehet megfelelni a DX-gazdaság új kihívásainak. Az IDC ezt a bizonyos új nagyvállalati IT-architektúrát DX-platformnak hívja, és az elkövetkező három évben gyors fejlődésére számít. A DX-platform legfontosabb jellemzője az adatvezéreltség, amely a külvilágból érkező és a vállalkozáson belül termelődő sokféle fajtájú és forrású adatot mesterségesintelligencia-alapú módszerekkel dolgozza fel, és fogja termőre a digitális gazdaságban.
Bár egyes cégeknél már jelenleg is működnek bizonyos elszigetelt funkciókat (digitális marketing, beszállító-kezelés stb.) ellátó digitális platformok, a vállalkozásoknak csupán töredéke rendelkezik integrált, vállalati szintű DX-platfomtervvel vagy -megvalósítással. A tanulmány egy olyan DX-platformot jelöl meg végcélként, melynek szíve egy intelligens mag, amely megfelelő algoritmusok és modellek segítségével kezeli a platformra beáramló, illetve azon belül képződő egyre nagyobb mennyiségű adathalmazt. Az IDC ezzel kapcsolatban azt tanácsolja a vállalati döntéshozóknak, hogy DX-beruházásaikat és terveiket kapcsolják össze a szervezeti DX-stratégiával, és a DX-platformra mint a vállalati siker kulcsfontosságú összetevőjére tekintsenek. Továbbá gondoskodjanak arról, hogy a DX-platform ne kizárólag az IT-szervezet hitbizománya legyen: bár a platform működtetéséért ők felelnek, a rendszer az üzleti részlegekkel is szoros kapcsolatban áll, ebből következően teljesen más megközelítést igényel, mint a hagyományos IT-architektúrák.
Felhős idők
2021-re a vállalatok több mint 530 milliárd dollárt fognak felhőszolgáltatásokra, illetve felhővel kapcsolatos hardverekre és szoftverekre költeni.
Az elkövetkező néhány évben tovább gyorsul a felhőalapú számítástechnika terjedése, és a felhőalapú megoldások ezer szállal fogják átszőni a digitális átalakulás folyamatát. 2018-2021 kritikus időszak lesz a felhőszolgáltatók számára, hogy megerősítsék felhő 2.0-képességeiket, és megértessék a cégekkel, melyek azok a rendszerek, amelyeket a felhőben érdemes futtatni.
2020-ra a vállalkozások 90 százaléka több felhőszolgáltatást és platformot fog használni, és több mint egyharmaduk jól bejáratott megoldásokkal rendelkezik majd a többfelhős környezetek kezelésére. Ezekben a környezetekben egyébként a kulcskérdés a biztonság lesz. Az IDC megítélése szerint a cégek jelentős része a közeljövőben saját, fő adatközpontja helyett egyre több hálózati, számítási és tárolási erőforrást telepít a végfelhasználókhoz közeli telephelyekre, hogy csökkentse a késleltetési időket.
Fontos tendencia továbbá, hogy 2021-re a nem x86-alapú rendszerekről érkező nyilvános felhőkérelmek 15 százalékra emelkednek a jelenlegi 5 százalékról, és a felhő az egyik lehetséges megoldásból egyre inkább a legjobb (sokszor pedig az egyetlen) megoldássá avanzsál.
A tanulmány készítőinek tanácsa, hogy amikor a szakterületen szolgáltatót választunk, jusson eszünkbe, hogy a felhőplatform-galaxis csillagai nem csupán saját terméküket kínálják, hanem egy kiterjedt partnerláncból álló ökoszisztémát is, a döntés meghozatalakor tehát ennek összetevőit is vegyük számba. Kiemelt figyelmet érdemelnek a többfelhős képességek, és kerülendők azok a megoldások, amelyek túl szoros szálakkal kötődnek egyetlen platformhoz, illetve ellátóhoz.
Mindenütt AI
2019-re a digitális átalakulási kezdeményezések 40 százaléka mesterségesintelligencia- (AI-) szolgáltatásokat fog használni; 2021-re a vásárlók 90 százaléka lép kapcsolatba kereskedelmi kiszolgáló botokkal, és az új ipari robotok 50 százalékában AI működik majd.
Tavaly az IDC már megjósolta az AI előretörését, de jelentősége miatt idén is visszatér erre a meghatározó tendenciára. Az a körülmény, hogy a közeljövőben a DX-kezdeményezések majdnem fele AI-re fog épülni, megnöveli a vele kapcsolatos speciális szaktudás szerepét, és 2021-re az új, operáció alapú technikai munkakörök 85 százalékának betöltéséhez szükség lesz analitikai és AI-szaktudásra.
A mesterséges intelligencia gyors térhódítását 2018-ban a felhők AI-háborúja kíséri. Folytatódik a nagy, publikus felhőellátók közötti harc, amelyben a küzdő felek az AI-alapú szolgáltatások fejlesztésével próbálják kiütni egymást a nyeregből. A gépi tanulás, a mélytanulás, a botok és a többi kapcsolódó technológia a leggyorsabban fejlődő szoftverfejlesztési területté válik, és 2021-re a vállalatok saját fejlesztőcsapatainak 90 százaléka használ majd kognitív/AI és gépi tanulási eszközöket, illetve szolgáltatásokat.
Mi több, az AI egyre jobban áthatja a vállalati IT-struktúrát is. 2021-re az IDC előrejelzése szerint a vállalkozások infrastruktúrájának 50 százaléka alkalmazni fog valamilyen kognitív vagy AI-megoldást a termelékenység, a kockázatkezelés és a költséghatékonyság javítása érdekében. Növekszik a mesterséges intelligencia szerepe a kiberbiztonság terén is, és az IDC úgy véli, hogy 2020-ra a meghatározó amerikai nagyvállalatok 60 százaléka már AI-alapú biztonsági megoldásokat fog alkalmazni.
Az IT- és üzleti megoldásokba beágyazott AI felgyorsítja a fejlesztési ciklust, ezért egyre kockázatosabb lesz mesterséges intelligencia nélküli digitális szolgáltatást választani, mert ezzel versenyhátrányba hozzuk a céget. A technológia alkalmazásához ugyanakkor képzett szakemberek kellenek, és ennek a szempontnak a vállalati humánerőforrás-politikában is meg kell jelennie.
Hiperagilis technikák
2021-re a vállalati alkalmazások elmozdulnak a hiperagilis architektúrák felé, és az alkalmazásfejlesztések 80 százaléka felhőplatformon valósul meg.
Ahogy a vállalkozásoknál megsokasodnak a digitális gazdaságra kihegyezett új szolgáltatások, ezek újfajta - az IDC kutatói által hiperagilisnak nevezett - alkalmazási technikákat és megközelítéseket hívnak életre. A hiperagilis jelző magasabb szintű modularitást és rövidebb fejlesztési ciklusokat jelent, és olyan technológiákat ír le, amelyek lehetővé teszik a digitális alkalmazások iránt robbanásszerűen megnövekedő igények kielégítését.
A mikroszolgáltatások (és az implementálásukhoz használt felhőfunkciók) terjedése szélesebbre tárja a kaput a nyílt forráskódú szoftverek előtt, hozzájárul a nyitottság, az innováció, az együttműködés kultúrájának - vagyis a DX-gazdaság felgyorsult fejlesztései által megkövetelt fontos vállalati értékek - terjedéséhez.
Új felületek
2020-ra az ember-digitális (human-digital; HD) felületek változatossága tovább nő, az infomunkások több mint 25 százaléka kiterjesztettvalóság- (augmented reality; AR-) felületeket fog használni, és a fogyasztókkal kapcsolatot tartó vállalkozások fele biometrikus érzékelőkkel teszi személyesebbé a vásárlói élményt.
Az egyre természetesebb HD-felületek átalakítják az IT területén dolgozók munkáját. Egy felmérés szerint az IT-területről érkező vásárlók számára az AR-megoldások (headsetek és szemüvegek) beszerzése melletti három legfontosabb érv az, hogy javítják a dolgozók hatékonyságát, felszabadítják a kezüket, és biztonságosabbá teszik a munkavégzést. Az IDC kutatói úgy vélik, hogy az AR alapvetően megváltoztatja a digitális információval kapcsolatos munkákat. Az adatbeviteltől az adatkezelésen át az adatok felhasználásáig az AR hatékonyabb ügymenetet biztosít, továbbá lehetővé teszi, hogy a dolgozók a dolgok internetén (IoT) keresztül kapcsolatba lépjenek fizikai objektumokkal is. Ráadásul az AR az együttműködést is segíti, hiszen lehetővé teszi, hogy egymástól nagy távolságra lévő munkatársak közös projekteken dolgozzanak, és újszerű módokon lépjenek egymással kapcsolatba.
Ami a mobilappokat illeti, a hanginterfész válik meghatározóvá, és 2020-ra számos vállalati okostelefonos applikációban háttérbe szorítja a hagyományos technikákat (gombnyomogatás, stílus). A hangalapú megoldások a rendelések iktatása, az adatok rögzítése és más munkaműveletek terén hamarosan általánossá válnak, és jelentősen megnövelik a dolgozók termelékenységét.
Új szintre emelik a fogyasztói élményt a biometrikus szenzoradatok. A mobilok és egészségvédő okoseszközök már most egy sor nagyon személyes fizikai adatot rögzítenek. Innen csak egy ugrás, hogy a cégek a vásárlók arcrezdüléseiből leolvassák az érzelmeiket, és ezt a tudást visszacsatolják a vásárlási folyamatba. Három év múlva a napjainkban uralkodó, óvatosan személyre szabott marketing elavultnak fog hatni.
Mindezek alapján az IDC szakértői azt javasolják a vállalatai döntéshozóknak, hogy kezdjenek sürgősen megbarátkozni az AR-technológiákkal, és igyekezzenek kapcsolatokat kiépíteni a szakterület gyártóival. Érdemes kipróbálni a rendelkezésre álló hangalapú platformokat is (Alexa, Google Assistant, Watson, Bixby, Siri, Cortana): övék a jövő. Fontos továbbá, hogy a szervezetek felkészüljenek a biometrikus eszközökből érkező hihetetlen adattömeg kezelésére, ami a technikai kérdéseken kívül komoly biztonsági és adatvédelmi problémákat vet fel. Érdemes kockázatelemzést is végezni a biometrikus adatokkal és eszközökkel kapcsolatos kockázatok felmérésére.
A bizalom lánca
2020-ra a vezető vállalkozások negyede blockchain-szolgáltatásokat alkalmaz a digitális bizalom (digital trust) megalapozására, és 2020-ra a nagy bankok 25 százaléka, a gyártók 30 százaléka és az egészségügyi szervezetek 20 százaléka várhatóan blockchain-hálózatokat használ.
Ha valami igazán veszélyezteti a digitális gazdaság növekedését, az a bizalom erodálódása, ezért a digitális bizalom megerősítése a DX iránt elhivatott vállalkozások egyik legfontosabb feladata. A blockchain-technológiát legtöbben a bitcoin kapcsán ismerik. A blockchain magját képező elosztott főkönyvi technológia (distributed ledger technology, röviden DLT) azonban a kriptovalutákon túl is hatalmas lehetőségeket rejt a digitális bizalom javítására. Az elosztott főkönyvi technológia lényege, hogy a vagyonelemek adás-vételét szolgáló tranzakciók adatbázisa több számítógépből álló hálózaton oszlik el. A blockchain, magyarul blokklánc ezen belül egy olyan megoldás, amelynél a tranzakciók időrendi sorrendben egymáshoz kapcsolódó láncot alkotnak. A tranzakciók így bármikor visszakövethetők, adataik utólag megmásíthatatlanok, következésképp abszolút hitelesek és megbízhatóak, és a decentralizálás révén minden felhasználó rendelkezik róluk másolattal, ami roppant ellenállóvá teszi a rendszert a hibákkal és támadásokkal szemben.
További előnye a technológiának, hogy az aktorok közötti követlen és automatizált jóváhagyási folyamat felgyorsítja és olcsóbbá teszi a tranzakciókat. A blokklánc-alapú üzleti hálózatok és tranzakciók terjedésével azok a szervezetek, amelyek nem adaptálódnak, tranzakcióik lassúsága és költséges volta miatt súlyos versenyhátrányba kerülnek. Az IDC kutatói ezért azt tanácsolják a vállalkozásoknak, hogy 2018-ben kezdjék el a felkészülést, ismerkedjenek meg a technológiával és az első fecskék tapasztataival, majd készítsenek forgatókönyveket arra, hogy szervezetük miként tudna hasznot húzni a blokklánc-technológia használatából.
Mindenki adatszolgáltató
2020-ra a nagyvállalatok 90 százaléka adatszolgáltatóként is jelentős bevételre tesz szert.
Egyik fontos vezérmotívuma az IDC elemzésének, hogy a digitális átalakulás eredményeként mindenki adatellátóvá válik. Ahogy a tanulmány első előrejelzése megfogalmazta, a nagyvállalatok képessége a hatalmas adattömegek létrehozására, kezelésére, elemzésére és feldolgozására a befektetőknél a vállalkozás piaci értékének egyik legfontosabb mérőszáma lesz. Az új, adatközpontú világban a cégek az értelmes és értékes adatok révén válhatnak a digitális fejlesztők és ökoszisztémák világának meghatározó szereplőivé.
Minél inkább felismerik, hogy adataik a vállalati vagyon fontos részét képezik, annál nagyobb kedvvel ruháznak be a cégek azokba a technológiákba, amelyekkel ezekből az adattömegekből ténylegesen is pénzt lehet csinálni akár közvetlenül, adatszolgáltatásként (data-as-a-service, DaaS), akár közvetve, valamilyen termékkel csomagban.
A DaaS-trend felerősödésével az IT-szervezetre a korábbiaknál is nagyobb felelősség hárul az adatok aggregálása, értékelése és tárolása terén. Az adatok sikeres forgalmazásához azonban nemcsak ezeket az IT-jellegű feladatokat kell ellátni, hanem a megfelelő csomagolási, árazási és elosztási technikákra is szükség van, amelyek kialakításában az üzleti csapaté a főszerep, továbbá rendezni kell az adatvédelmi kérdéseket is, ami viszont a jogászok dolga - a vezetők feladata pedig az, hogy megteremtsék ezt a termékeny kapcsolatot a vállalkozás különböző részlegei között.
Mindenki fejlesztő
Az elkövetkező 36 hónapban a minimális kódolást vagy még annyit sem igénylő fejlesztői eszközök terjedésével meredeken nő a nem informatikus fejlesztők száma. 2021-re ők fogják létrehozni az üzleti alkalmazások 20 százalékát, és kezük munkája lesz az új alkalmazásfunkciók 30 százaléka. 2027-re pedig ez az arány eléri a 60 százalékot!
Ezt az előrejelzést úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a nagyon közeli jövőben mindenki programfejlesztő lesz. Az új, minimális vagy semmilyen kódolási munkát nem igénylő fejlesztőeszközök fejlődésének köszönhetően ugyanis ma már lényegében bárki, akinek van egy jó ötlete, nekiállhat azt applikációvá varázsolni - az appkészítés egyfajta "népművészetté" válik -, és a vállalkozások elszakadhatnak az IT-csapathoz kötődő tradicionális alkalmazásfejlesztési modelltől. A csekély mértékű programozási tudással készülő eszközök első hullámában adatvizualizációs, prediktív modellező, tartalomkezelő, stratégiai tervező, előrejelző és mobilapplikációs tervek születhetnek. Az új API-k és API-kezelő eszközök jóvoltából ezek a nem profi fejlesztők a gépi tanuláshoz, a természetes nyelvi feldolgozáshoz és a kognitív számítási technológiákhoz is hozzáférhetnek.
Mindez pedig azt jelenti, hogy a nem informatikus előképzettségű fejlesztők olyan eredeti és kifinomult digitális innovációkat tudnak majd létrehozni, amelyek számottevően javítják a vállalat versenyképességét. A cégek üzleti érdeke, hogy kihasználják ezt a potenciált: gondoskodjanak a megfelelő új fejlesztőeszközökről, és támogassák, illetve terjesszék a vállalkozáson belül a "mindenki programozó lehet" kultúráját.
Természetesen az IT-szervezet sem vonhatja ki magát a folyamatból: rá hárul a megfelelő fejlesztői infrastruktúra létrehozása. Ez az infrastruktúra lehet online piactér, ahol a felhasználók hasznosságuk alapján értékelik az appokat, és/vagy portál, amely minden fontos tudnivalót közread a témában. A vezetők feladata pedig az, hogy integrálják az API-alapú adatokat - elsősorban is azokat, amelyek a céges adatbázisokból vagy rendszerekből származnak - az újszerű technikákkal készülő alkalmazásokba.
Játsszunk nyílt API-kkal!
2021-re a vezető nagyvállalatok felének digitális szolgáltatási interakciói több mint 30 százaléka nyílt API-ökoszisztémáktól érkeznek.
Ez az utolsó előrejelzés a digitális korszak alapvető működési modelljéről szól: készíts nyílt API-kat, vedd körül fejlesztői ökoszisztémákkal, és hagyd, hogy a vállalkozások a digitális innovátorok közreműködésével megosszák digitális platformjaikat és szolgáltatásaikat.
Bill Joy, a Sun Microsystems társalapítója frappánsan fogalmazta meg a lényeget, hogy a DX-gazdaságban miért olyan fontosak a digitális innováció ökoszisztémái. Joy szerint bármilyen kiváló legyen is garnitúránk, az okos emberek többsége nem nekünk fog dolgozni. Vagyis ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassuk ki saját szellemi tulajdonunkból, szükség van azoknak a tehetségére is, akik kívülről tudnak értéket hozzáadni a projektjeinkhez.
Ez természetesen nem újdonság a digitálisan felkészült vállalkozások számára. Azonban a nagy DX-utazáson résztvevő cégek listáján a számos bokros teendő (saját digitális szolgáltatások létrehozása, a digitális innovációs ellátóhálózat kiterjesztése stb.), eddig általában hátrébb szorította a nyílt API-alapú ökoszisztéma kialakítását. Az IDC tanulmánya arra figyelmeztet, hogy szorít az idő: 2018-ban és a rákövetkező három évben mindez központi kérdéssé válik.
Erősíti e trendet, hogy a pénzügyi szektort is a nyitott bankolás felé terelik a szabályozók (a PSD2 néven elhíresült EU-direktíva előírja, hogy 2018. január 13-tól minden európai pénzintézet köteles nyílt, szabványos adathozzáférést biztosító API-t létrehozni). Az IDC kutatói szerint a nyílt API-ökoszisztémák várhatóan a kormányzati, gyártási, egészségügyi és más szektorokban is kiemelt prioritást élveznek.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy nyílt API-platform kiépítése nem olyan projekt, amit a peremfeltételek tisztázása után pár hónap alatt tető alá lehet hozni: ez egy komplett, új üzleti modell, amelynek kialakítása sokéves megfeszített munkát és figyelmet igényel, és ami természetesen komoly erőforrásigénnyel is jár.
