A környezetszennyezés csupán tünete az egyre növekvő energiaéhségnek. Ezt a szükségszerűséget az elektronikai gyártók úgy igyekeznek kiszolgálni, hogy egyre hatékonyabb eszközöket készítenek, a készülékek fogyasztása generációról generációra szinte folyamatos csökkenést mutat. Mindennek az alapja természetesen az, hogy olyan processzor vezérelje őket, ami a lehető legkevesebbel is beéri.
Komoly nyomás helyezkedik tehát az érintettekre, többek között az Intelre is. Noha a gyártó alacsony feszültségű és ultraalacsony feszültségű lapkái már évtizedes háttérrel rendelkeznek, még bőven van hova fejlődni. A vállalatnál nemrég azonban felmerült egy ötlet: mi lenne, ha nem (csak) a fogyasztásra koncentrálnának, hanem az energia-utánpótlásra is? Hiszen ha sikerül „valahonnan” extra energiát bevinni a rendszerbe, ami nem terheli a fogyasztót, akkor az tovább csökkentheti az áramszámlát és egyben környezetbarátabb megoldás is lehet.
Nos, ez lett a Claremont: egy olyan CPU-ról van szó, amelyet akár mindössze egy olvasólámpa fénye is elláthat működéséhez szükséges energiával. A kísérleti lapka közel sem korlátozott annyira, mint amennyire ezt fogyasztása sejtetné, hiszen a vállalat állítása szerint képes Windows-os és linuxos PC-k üzemeltetésére.
Kicsi feszültség, kicsi méret
Mindössze egy postai bélyeg méretét - a digitális generáció számára: nagyjából két-három körömnyit - teszi ki az NTV-nek is hívott processzor. A mozaikszó a near-treshold voltage kifejezést takarja; a küszöbfeszültség közeli jelzőt azért érdemelte ki, mert extrém kevés, mindössze 280 millivolt feszültséggel üzemel. Igaz, ekkor mindössze 3 MHz-es órajelen ketyeg (a C64-es CPU-jának háromszorosán); 1 GHz környékére felpörögve már 1,2 voltra van szüksége.
Intel Clermont, "fényhajtással"
Ennél sokkal több részlet egyelőre nem ismert, de a héten, San Francisco-ban tartandó International Solid-State Circuits Conference keretei között valószínűleg jóval részletesebb információt kapunk majd a (nap)fény hajtotta processzorról. Justin Rattner, az Intel műszaki vezetője a projekt kapcsán elárulta, hogy extrém módon energiahatékony számítógépes eszközök létrehozása volt a cél. A lapka képes küszöbfeszültség környékén üzemelni, azaz szinte semmit nem fogyasztva működtetni a laptopok alapfunkcióit. Ez értelemszerűen jobb választás, mint az alvó vagy hibernációs üzemmód, hiszen utóbbi két állapot esetén a gép mindaddig kvázi használhatatlan, amíg tulajdonosa „fel nem ébreszti”.
A tavalyi Intel Developer Forumon már felületesen bemutatkozott a processzor: egy PC animációt futtatott úgy, hogy CPU-ját lámpával világították meg. Amint a fényforrás megszűnt, a számítógép lefagyott, demonstrálva az elképzelés életképességét. Maga a chip egyébként a Micron úgynevezett hibrid memóriakocka (Hybrid Memory Cube) DDR3 memóriastruktúrájára alapulva készült, ami hétszer energiahatékonyabb kialakítást jelent a jelenleg használatban levő DDR3 memóriákhoz képest.
Demonstráció a tavalyi IDF-en
Fényhajtás, nem csak processzoroknak
Rattner elárulta azt is, hogy nem csak CPU-szinten gondolkodnak az NTV alkalmazását illetően. Ha sikerült az elektromos áramkörökbe általánosságban véve beültetni ezt a kialakítást, akkor abból minden komponens profitálhat. A Pentium lapka designján alapuló fényhajtású processzor 32 nanométeres gyártási eljárással készült, vagyis modern eszközeink mindegyikébe integrálható. Akár grafikus processzorokban, memóriákban és lebegőpontos számításokat végző egységekben is megjelenhet.
Mindazonáltal a vállalat nem tervezi a Claremont kereskedelmi forgalomba való bevezetését. Azt reméli a projekttől, hogy annak egyes elemei később visszaköszönhetnek jövőbeni termékeiben, energiahatékonyabbá téve azokat a mostani kísérletezgetéssel.
