2050-re bolygónk lakosságának 70 százaléka városokban fog élni. A gyorsuló ütemben zajló urbanizáció óriási nyomást gyakorol a Föld infrastruktúrájára, az emberek életminőségére, és mind sürgetőbb kihívásokkal szembesíti a központi és helyi kormányzatokat, valamint a civil szféra szereplőit. Ilyen feladat többek között az oktatás megszervezése, a polgárok biztonságának és egészségének megóvása, a beruházásokat vonzó, vállalkozásbarát környezet megteremtése, valamint a közlekedés hatékonyságának javítása a városok utcáin, az autópályákon, a vasúthálózaton és a légtérben - ami az érintett felek eddiginél sokkal szorosabb és hatékonyabb együttműködése nélkül aligha hozhatja meg a kívánt eredményeket.
Ezek a projektek már napjainkban is érezhető, mérhető hatást gyakorolnak a városi környezet működésére, minőségére. Jövőbe mutató városfejlesztésre azonban hozzánk közelebb, Európa több pontján is akad példa. Az IBM Magyarország Smarter Cities - Közvetlen járat a jövőbe címmel megrendezett konferenciáján külföldi és hazai szakemberek előadásain keresztül ezekre a helyszínekre kalauzolta el a résztvevőket.
GPS-alapú közlekedésszabályozás
Hollandiában a reggeli és az esti csúcsforgalom idején a nagyobb városokat összekötő autóutakon naponta átlagosan 250 km hosszan torlódnak a járművek - az eddigi legnagyobb dugó mérete meghaladta a 900 kilométert.
Eindhoven városa ezért olyan GPS-alapú útdíjas közlekedési rendszert tesztel az IBM mérnökeivel, amelyet a tervek szerint a későbbiekben az egész országra kiterjesztenének. A megoldás lényege, hogy azok a gépkocsivezetők, akik hajlandók a megszokottól eltérő, akár hosszabb útvonalat választani annak érdekében, hogy csökkentsék a legnagyobb forgalmú utak terhelését, olcsóbb útdíjat fizetnek.
A pilot projekt során GPS/3G alapú fedélzeti miniszámítógépet szerelnek a gépkocsiba, amely az aktuális forgalmi adatok alapján valós időben jelzi a vezetőnek, hogy mely útvonalon milyen útdíjjal és menetidővel számolhat. Az eddigi eredmények rendkívül ígéretesek, mivel az autóval utazók 70 százaléka hajlandó volt változtatni közlekedési szokásain az olcsóbb útdíj fejében. Nőtt azok száma is, akik tömegközlekedésre váltottak - az Eindhoven utcáin közlekedők átlagosan 16 százalékkal olcsóbban tesznek meg minden kilométert. Az IBM holland leányvállalatának 5 ezer alkalmazottja például évi 6 millió, gépkocsival megtett kilométer költségét takarította meg.
Az IBM korábban Stockholmban is kialakított egy ettől eltérő elven működő - a fizetős zónává alakított belvárosba behajtó gépkocsikat kamerával azonosító - forgalomszabályozó rendszert. A megoldásnak köszönhetően a belvárosi utak terheltsége 22 százalékkal, a szén-dioxid kibocsátás 40 százalékkal csökkent, míg a tömegközlekedést használó utasok száma 40 ezer fővel nőtt. Figyelemre méltó, hogy amióta 2 eurós útdíjat kell fizetnie annak, aki Stockholm belvárosában is gépkocsiját kívánja használni, az ott működő üzletek kereskedelmi forgalma is 6 százalékkal emelkedett - jóllehet a tulajdonosok eredetileg ennek ellenkezőjétől tartottak.
Intelligens közüzemi mérőórák
Máltán kevés a víz, a mintegy 490 ezer lakosú szigetország az igények csupán 50 százalékát tudja kutakból fedezni, a fennmaradó részt tengervízből kell előállítania. A só kivonása rendkívül energiaigényes folyamat, Málta áramfogyasztásának 4 százalékát ez teszi ki. Mivel a szigetország erőművei 100 százalékban importált üzemanyaggal működnek, az ivóvíz- és energiaellátás egyaránt nagy költségterhet jelent az állami tulajdonban levő közüzemi szolgáltatóknak.
A kormány ezért 2008-ban megállapodást kötött az IBM-mel egy integrált közműrendszer kiépítéséről. Ennek értelmében a szigetország áram- és vízhálózatát szenzorok tömegeivel szerelik fel, a fogyasztóknál a szolgáltatók központjaival kommunikáló fogyasztásmérőket helyeznek el, és az eszközökről folyamatosan beérkező adatokat intelligens informatikai rendszerekkel dolgozzák fel. A megoldásnak köszönhetően valós időben követhető a közműhálózat kihasználtsága, és a terhelés növekedésével a fogyasztás drágább, annak csökkenésekor olcsóbb tarifán számolható el. További előny, hogy az egyenletesebb terhelés következtében a közműhálózatok fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségek is csökkenek, és a megoldás által a fogyasztók energiatudatossága is erősíthető.
Az ötéves futamidejű, 75 millió euró költségvetésű, európai uniós támogatással megvalósuló projekt során eddig 170 ezer intelligens mérőórát szereltek fel (összesen 245 ezer lesz), valamint üzembe helyezték az integrált közműrendszer ügyfélkapcsolat-kezelő, számlázó és ERP komponensét, míg az üzleti intelligencia alkalmazás bevezetése most következik.
A látványos utazás során a konferencia közönsége Dublinba és Pármába is ellátogathatott. Az írországi Galway-öbölben az IBM szakemberei egy olyan, szenzorokkal ellátott bólyákat használó előrejelző rendszert építenek, amely valós idejű adatokat szolgáltat az időjárás és a vízminőség alakulásáról. Ezek a jelentések a helyi halászok és vendéglátó-ipari vállalatok munkáját, valamint a fürdőzők tájékoztatását is segíteni fogják. Párma vezetői pedig 2009-ben egy olyan átfogó városfejlesztésbe fogtak bele, amely az infokommunikációs technológiák alkalmazásán keresztül a szolgáltatások színvonalát fogja emelni a közhivataloktól kezdve a közlekedésen át a turizmusig. Az olasz városban 2012-ig többek között egy olyan chip-kártyát vezetnek be, amellyel a lakosok egységesen érhetnek el minden szolgáltatást, és olyan kioszkokat is telepítenek, amelyeknél a polgárok virtuális hivatalnokok segítségével intézhetik ügyeiket. Az IBM tanácsadói a számos projektet felölelő városfejlesztés alapjául szolgáló stratégia kidolgozásában is közreműködtek.
Az IBM Smarter Cities városfejlesztési projektjeiről a YouTube-on számos videó látható. A Jövő városa Budapest címmel meghirdetett videópályázatra beérkezett filmek pedig az IBM Magyarország Facebook-oldalán tekinthetők meg.
