Az infokommunikációs szektor a fejlett gazdaságok egyik meghatározó ágazatává vált, ezért azok a vállalatok, amelyek nem tudnak élni az infokommunikációs technológia (IKT) lehetőségeivel, kizárják magukat a versenyből - hangsúlyozta Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter a konferenciát megnyitó beszédében bejelentette: a kormány ebben az évben 2 milliárd forintos programot hirdet a kis- és középvállalkozások e-gazdasági lemaradásának csökkentésére, amelynek fontos eleme lesz a motivációs szemléletformálás és a kompetenciafejlesztés támogatása.
A tervek szerint a kétéves konstrukcióval közvetetten 3000 kedvezményezettet sikerül elérni, amelynek eredményeként több magyar kkv tud majd lépést tartani a kor technikai elvárásaival, nő a versenyképessége és piacon maradási esélye, erősödik munkahely-teremtési képessége - ismertette a miniszter.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Magyarország helyzete kedvező az infokommunikációs célok megvalósítására, rendelkezik a szükséges tudományos háttérrel, megvan az újító szellem, a világsikerhez azonban arra van szükség, hogy a vállalkozások, a tudományos műhelyek, az iskolák és a kormány is elvégezze a ráháruló feladatokat.
Kiemelte, hogy 2014-es statisztikák szerint jelenleg a 15 éven felüli magyar lakosság 40 százaléka nem használ számítógépet, a digitális képességekkel nem rendelkezők 84 százaléka a 45 évesnél idősebb, 52 százaléka legfeljebb általános iskolai végzettségű.
Beszámolt arról is, hogy az évek óta meglevő szakemberhiány felszámolása érdekében a kormány 2 milliárd forintos támogatás keretében az oktatási intézmények és az IKT vállalatok együttműködését ösztönző és támogató projektet indít. A munkát segíteni fogja a szeptemberben induló duális képzés is - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az újonnan létrejövő munkahelyeken elvárt az IKT-eszközök készség szintű használata, ezért 9 milliárd forint keretösszegű pályázat keretében a kormány a hátrányos helyzetű felnőttek digitális képességeinek fejlesztését célzó kiemelt programot hirdet, amellyel 100 ezerrel nőhet a digitális írástudó állampolgárok száma.
A nemzetgazdasági miniszter felidézte, hogy a Digitális Nemzet Fejlesztési Program keretében (DNFP) a kormány vállalta, hogy 2018-ig valamennyi háztartásban elérhető lesz a másodpercenkénti 30 megabit sávszélességű internet. Emellett a program keretein belül megvalósítandó projekt a lakosság IKT-eszközökkel való ellátása, az ehhez kapcsolódó felnőttképzés lebonyolítása, intelligens városi szolgáltatások és elektronikus közigazgatási szolgáltatások bevezetése - mondta Varga Mihály.
Innovációs források
Feladat és nem pénz orientált pályázatokat vár a kutatás-fejlesztés és innovációs források felhasználására a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) - mondta Pálinkás József, a hivatal elnöke.
Hozzátette: a kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) projekteknek összhangban kell lenniük a gazdasági stratégiával és elvárás, hogy olyan eredményeket produkáljanak, amelyeket a magyar gazdaság közvetlenül használhat, valamint a nemzetközi versenyben is megállják helyüket.
A K+F+I programokban jelentős szerepet kapnak az infokommunikációs technológiák, amelynek fejlődése kihat valamennyi ágazat bővülésére. A fejlesztések alapvető célja a magyar gazdaság versenyképességének növelése a jólét megteremtéséhez - fejtette ki Pálinkás József.
Emlékeztetett, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) 750 milliárd forint fordítható kutatás-fejlesztésre és innovációra. A program első felhívásából 270 milliárd forintot különítettek el erre a célra, az első pályázatokat már júliustól kiírják - mondta az elnök.
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) első felhívásból 13 milliárd, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap forrásaiból pedig 29 milliárd forintra írnak ki K+F+I pályázatot - közölte Pálinkás József.
Lehetőségek kapujában
Magyarország kiemelkedő lehetőségek kapujában áll a digitális fejlesztések terén - hangsúlyozta Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke.
Mint mondta, a szektor gyorsan fejlődik, kormányzati cél, hogy 2018 végére - az uniós céldátumnál két évvel korábban - minden hazai háztartásnak elérhető legyen a legalább 30 megabites internetszolgáltatás, a napokban elfogadott 2016-os adótörvények pedig adókedvezményt biztosítanak a szélessávú internethálózatok fejlesztéséhez.
A médiahatóság elnöke megjegyezte, a digitális fejlődés nem szigetszerű folyamat, hanem sok szereplő szerteágazó tevékenységének eredménye, s csak akkor lehet sikeres, ha az érdekeltek együtt tudnak működni egymással.
Megemlítette: az NMHH a nyáron konzultációt kezdeményez az érintettekkel az elektronikus hírközléssel kapcsolatos európai uniós szabályok módosításáról, amelyet 2018-ig kell elfogadni közösségi szinten, ezt követően pedig két év áll rendelkezésre, hogy beemeljék azt a nemzeti joganyagokba.
Az NMHH szerepéről szólva Karas Monika arról beszélt, a cél az, hogy a legkisebb hatósági beavatkozásra legyen szükség a fejlődés és a társadalmi jólét biztosításához.
Mint mondta, a hatóság már eddig is arra törekedett, hogy gyorsabbak és egyszerűbbek legyenek a hozzájuk tartozó építési eljárások, de a beruházásösztönzés részének tekintik azt is, hogy idén vagy jövőre elindul a 3400-3800 MHz-es frekvencia pályáztatása, amelyen innovatív szolgáltatások indulhatnak el. Hozzátette: a versenyélénkítést, hosszú távon az innovációt és a megfizethető árak kialakulását szolgálja, hogy felvállalva a konfliktusokat, a hatóság drasztikusan csökkentette a mobilhivás-végződtetési díjakat.
Emellett, tette hozzá az NMHH elnöke, támogatják a beruházások összehangolását, a frekvenciák megosztását, lebontják a bürokratikus akadályokat annak érdekében, hogy a fogyasztók jobb és olcsóbb szolgáltatásokhoz juthassanak, míg a felnövekvő nemzedékek médiatudatosságát fejleszti, hogy Bűvösvölgy néven médiaértési és oktatóközpontot hoztak létre, a hatóság hamarosan elérhető szélessáv-mérési alkalmazása pedig egész Európában kimagasló fejlesztésnek számít majd.
Karas Monika megjegyezte: tény, hogy a mai fiatalok harminc százaléka már "digitális bennszülött", de ők "az újszülöttek ártatlanságával" fordulnak ezen eszközök felé.
A nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta a tanácskozáson Malcolm Johnson, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkárhelyettese is, más államokban és más szektorok számára is példaértékűnek nevezve az e tanácskozás által is kínált nyílt párbeszédet.
Mint mondta, fennállásának másfél évszázada alatt számos technológia elterjedését támogatta munkájával a ma az ENSZ szakosított szervezeteként működő ITU, legyen szó a rádióról, a televízióról, a mobiltelefonról, a műholdas adatátvitelről vagy a szélessávról.
A főtitkárhelyettes jelenlegi feladataik között említette a digitális televíziós átállás most is tartó, valamint a műsorszórást forradalmasító ötödik generációs mobiltechnológia jövőbeni bevezetésének támogatását.
Trend és kihívás
A digitális fejlődés egyszerre globális trend és kihívás, a technológia nem ismeri a határokat, és nem érdeklik Európa gazdasági növekedéssel kapcsolatos problémák – mondta a konferencián Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója.
Hozzátette: az egyes országok hozzáállását tükrözi, hogy Európában a termelékenység-növekedés 31 százaléka származik az IKT szektorból (távközlési és információs technológiából), ami kiemelkedő eredmény. Észak-Amerikában ugyanez az arány ugyanakkor 59 százalék - tette hozzá.
A vezérigazgató a fejlődés szempontjából problémaként említette a szabályozási környezet miatt kialakult pénzügyi és humán tőkehiányt, de hozzátette, hogy véleménye szerint Magyarország a jelenlegi környezetben feltörekvő országból az élre juthat, csak ügyesen kell kihasználnia, hogy növekedési és fiskális szempontból jól áll.
Úgy vélte, eddig az európai szabályozási környezet főként a fogyasztóvédelemre koncentrált, közműként kezelte és nem segítette a távközlési szektort. Európa versenyképessége szenved, nem méretgazdaságosan működik, piacai szétdarabolódtak, 500 millió emberre jut 200 szolgáltató, miközben Amerikában 300 milliós lakosság mellett van 4-5 szolgáltató, Kínában szintén 4-5 szolgáltató működik 1,5 milliárd lakosra – ismertette.
Mint mondta, Európában van „humán talentum”, ugyanakkor azok a Szilikon-völgybe vándorolnak, ahol a cégek, az egyetemek, a diákok és a tőke egy helyen koncentrálódik segítve minőségi termékek előállítását és a globális piacra juttatását.
