A kampányidőszak kezdete óta számtalan felmérés és elemzés foglalkozott már a várható eredményekkel, ugyanakkor magához a választáshoz kötődő véleményekre, a pártpreferenciák mögött lévő érdekességekre már kevesebb hangsúly került. Éppen ezért a következő parlament összetételének megjóslása helyett a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatása azt tűzte ki célul, hogy egy kicsit tágabb értelmezés mellett, esetenként könnyedebb kérdések formájában foglalkozzon a választás területével, olvashatjuk a kiadott közleményben.
Természetesen a felmérés során nem kerültük ki a pártpreferenciák kérdését sem, ugyanakkor elemzésünk célja nem a várható mandátumok becslése, sokkal inkább az egyes pártok helyzetének bemutatása, illetve szimpatizánsaik preferenciái voltak.
Szavazás vagy érdektelenség?
Egy országgyűlési választás esetében mindig nagyon fontos kérdés a részvételi arány. Különösen igaz ez akkor, amikor magas azon választópolgárok aránya, akikről közvélemény-kutatásokkal, felmérésekkel nem lehet megismerni a pártpreferenciáikat, így érdemben képesek az előre jelzetthez képest befolyásolni a várt eredményeket.
Nincs ez másképp az aktív internetezők körében sem, még úgy is, hogy esetükben általánosságban elmondható, hogy a politika iránt nyitottabb, érdeklődőbb (74%) sokaságról beszélünk. Mindez alapjaiban határozza meg, hogy milyen arányú lehet a részvétel, hiszen a téma iránt kevésbé nyitottak körében sokkal kisebb az esély a pártok általi "mozgósításra". A politika iránti érdeklődés a korral előrehaladva egyre nő: míg a 30 év alattiak körében nem éri el a 65%-ot a téma iránt érdeklődők súlya, addig az 50 évesek körében csaknem 80%, a 60 év felettiek körében pedig 87% a súlyuk.
Jól mutatja a választási hajlandóság és a politika iránti érdeklődés kapcsolatát az is, hogy míg a pártpreferencia alapján bizonytalanok körében 77%, a szimpátiájukat fel nem vállalók esetében 68% a politikával foglalkozók súlya, addig az áprilisi választáson biztosan részt nem vevők körében "mindössze" 35% azok aránya, akik a politikával foglalkoznak.
A kutatás alapján az áprilisi országgyűlési választásokon az aktív internetezők 83%-a jelezte, hogy biztosan részt fog venni. Természetesen az aktív internetezők jellemzően nyitottabb, képzettebb társadalmi réteget képviselnek. Tekintettel arra, hogy a 4 évvel ezelőtti választáson szavazók súlya ugyanezen körben 80% volt - akkor a tényleges részvételi arány a teljes 18 év feletti lakosság körében 61%-os volt - azt valószínűsíti, hogy a 4 évvel ezelőttinél kismértékben nagyobb lesz a részvételi arány a választásokon.
A legfiatalabb internetezők szívügyüknek érzik az országgyűlési választást. Miközben a 2014-es választáson a jelenlegi 18-24 év közötti korosztály 52%-a ment el ténylegesen szavazni, addig az idei évi választásra már 76%-uk szeretne mindenképpen elmenni (természetesen a korcsoport egy része az elmúlt 4 évben érte el a szavazáshoz szükséges kort). Ráadásul a korcsoport többségének (58%) pontos elképzelése van arról, hogy voksát melyik párt mellett teszi le.
A szavazáson biztosan részt nem vevők, illetve a bizonytalanok aránya az aktív internetezők körében 15%-ot ér el, míg a női internetezők körében 19%-ot. A részvétel tekintetében bizonytalanok, illetve biztosan távolmaradók esetében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy egyrészt kiábrándultak már a politikából (49%), másrészt nem találtak eddig olyan jelöltet, vagy pártot, akire szívesen szavaznának (43%).
Erős a kormánypártok pozíciója
A biztosan szavazó internetező választópolgárok 2/3-a pontosan tudja, hogy melyik pártra fog szavazni április 8-án. A válaszadók negyede ugyanakkor egyelőre még bizonytalan a kérdést illetően, miközben 9% azoknak az aránya, akik még névtelenül sem szeretnék megadni pártpreferenciájukat. Ez utóbbi csoport a rejtőzködők köre, amely a kérdőívünk kitöltését félbehagyók sokasága miatt valójában még nagyobb lehet.
A biztosan szavazó, pártpreferenciájukat nyíltan felvállaló aktív internetezők közül a legtöbben (47%) a FIDESZ-KDNP táborát erősítik, őket követik 23%-kal a Jobbik szimpatizánsai. A harmadik helyen álló LMP a biztos szavazók 9%-át tudhatja soraiban. Érdekesség, hogy az internetezők körében az MSZP-Párbeszéd csupán a 4. legerősebb párt. 5. helyen a DK áll 6%-os szavazóbázissal, a 6. pozíciót pedig a Momentum foglalja el 3%-kal. Végül, a szavazatok maradék 5%-a pedig a többi kis párt között oszlik meg.
A jelenlegi kormánypárt a városokban és a falvakban bír erősebb támogatottsággal az átlaghoz képest, a Jobbik esetében egyértelműen a megyeszékhelyek jelentik a legfőbb bázist, míg az LMP és az MSZP-PM számára a fővárosiak körében található a legnagyobb arányban biztos szavazó. Pártpreferenciák tekintetében ugyanakkor nemcsak a település mérete szerint láthatók nagyobb eltérések, az egyes korcsoportok is más-más megoszlást mutatnak a pártok támogatottsága tekintetében: a Jobbikra és a Momentumra a 18-24 évesek körében, az LMP-re a 30-39 évesek körében, a Fidesz-KDNP-re az 50-59 éves körében, az MSZP-re és a DK-ra pedig a 60 évnél idősebbek körében szavaznak a legnagyobb arányban.
A biztos pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb. A jelenlegi kormány a 4 legnagyobb ellenzéki pártnál együttesen is több támogatót tudhat magáénak. Ugyanakkor, összességében a biztos pártválasztók preferenciái alapján a kormánypártokat a kisebbség támogatja, 53% a mai ellenzék valamelyik pártjára szavazna. A pártot nem mondók és a válaszokat megtagadók körében valószínűleg nagyobb az ellenzék támogatottsága.
A többség ugyanarra szavaz mint 4 éve
A 2018-as országgyűlési választáson biztosan és konkrét párt mellett voksoló szavazók negyede nem arra a pártra fog szavazni, mint 2014-ben. Érdekesség, hogy a szavazatukat eltitkoló választópolgárok mintegy ötöde fog ugyanígy tenni, azaz a csoport többsége feltehetően idén is hű marad korábban választott pártjához.
A legbiztosabb szavazóbázissal a Fidesz-KDNP rendelkezik, hiszen az áprilisban őket választó internetezők 94%-a már 4 évvel ezelőtt is a kormánypártra szavazott. Mindez egyrészt azt jelenti, hogy a legnagyobb párt rendelkezik a leglojálisabb szavazóbázissal, ugyanakkor azt is jelzi, hogy ők tudtak a legkevésbé új szavazókat meggyőzni a korábban más pártra szavazók közül. A Jobbik és az MSZP-PM esetében ⅔, az LMP esetében 55%, a DK tekintetében pedig 45% azok aránya, akik a mostani választáson úgy szavaznak majd az adott pártra, hogy már 4 évvel ezelőtt is őket választották.
A pártpreferenciával rendelkező, de azt nem vállalók esetében 53% azok súlya, akik nem váltottak pártot, azaz a 4 évvel ezelőtti politikai csoporttal szimpatizálnak. Más oldalról a rejtőzködő, de a választáson részt vevő internetezők csaknem fele még nem tudja biztosan, hogy vált-e korábbi választottjához képest. A bizonytalanok esetében szintén 50% azok súlya, akik még nem döntötték el, hogy másképp szavaznak-e mint 4 éve, ugyanakkor közel harmaduk már most biztos a váltásban.
Családi összetartás
Habár a politikai nézeteltérések sok családi vita okozói, a felmérés alapján úgy tűnik, hogy idén viszonylag nagy az egyetértés a párkapcsolatban élők között. A kapcsolatban élők többsége biztosan tudja (45%) vagy nagy valószínűséggel sejti (23%), hogy társa kire fog szavazni, és az esetek többségében ez azt is jelenti, hogy valószínűsíthetően (29%) vagy biztosan (57%) ugyanarra a pártra szavaznak. Pártpreferencia alapján azért megfigyelhető néhány különbség. A kormánypártok szavazói esetében a legnagyobb a párjukkal biztosan (82%) vagy valószínűleg (13%) ugyanarra a pártra szavazók aránya, de a Jobbik (69%), az MSZP-PM (57%) és a DK (56%) esetén is meggyőző többségben vannak a párjukkal biztosan egyetértők. Ebből a szempontból némileg kilóg az LMP szavazótábora, hiszen amellett, hogy a párkapcsolatban élők 40%-ának párja is rájuk szavaz, minden ötödik szavazójuk biztosan tudja, hogy párja nem az LMP-re adja majd le voksát.
Nem csak a pártokra szavazunk
A felmérésben az internetezők választásokhoz fűződő viszonyát vizsgálva arra is rákérdeztünk, hogy inkább a pártokra vagy a képviselőjelöltekre történő szavazást preferálják-e a választópolgárok. Összességében a legtöbb internetezőnek tetszik, hogy egyaránt szavazhat pártra és konkrét személyre is (41%), de sokan vannak azok is, akiknek elsősorban a pártválasztás fontos (37%). Csak egyéni jelöltekre 14%-uk szavazna szívesen. A csak pártválasztást preferálók aránya az életkor növekedésével csökken, és ezzel párhuzamosan a pártra és személyre egyaránt szavazni kívánók aránya is növekszik.
Az internetezők pártpreferencia szerinti csoportosítása alapján az látszik, hogy a Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatói körében önmagában a pártra szavazás a fontos, az MSZP-PM, a DK és az LMP-nél pedig a párt és a jelölt kombinációja. A konkrét személyre leadott voks az MSZP-PM és a DK hívei között a legnépszerűbb, minden negyedik MSZP-PM és minden ötödik DK szavazó szeret elsősorban konkrét jelöltre szavazni.
