Az IDF nyitóbeszédében az Intel elnöke, Craig Barrett gratulált a fejlesztői közösségnek azokért az új technológiákért, amelyek korábban elképzelhetetlen fejlesztéseket jelentettek a szórakoztatás és az üzleti hatékonyság területén az elmúlt 40 évben. Elmondta, hogy a fejlesztők munkájának érdeme határtalan, továbbá arra buzdította őket, hogy folytassák együttműködésüket és használják technológiai szakértelmüket arra, hogy támogatást nyújtsanak a globális gazdaságban jelenleg részt vevő 3 milliárd ember számára. Barrett hangsúlyozta, hogy az oktatás az innováció alapja és a világ 15-24 éves korosztályának 85 százaléka a fejlődő országokban él. Hozzátette, hogy az általa meglátogatott évi 30 ország többsége technológiai befektetéseket eszközöl, hogy új tanulási modelleket fejlesszenek.
Az Inteltől szokatlan módon Barrett pár rövid, de annál jelentőségteljesebb mondatban ostorozta az Egyesült Államok oktatási rendszerét is: "Egyetlen ország van a világon mely nem ismeri fel az oktatás jelentőségét. Ez." Lévén az IDF-et az Egyesült Államok nyugati partján elterülő San Franciscóban rendezték meg, nem kétséges, hogy melyik országra gondolt. (Annyiban azért kiegészítenénk őt, hogy mi tudunk még ilyen országra példát.) "A jó tanár a legjobb eszköz a jó oktatáshoz, bárhol a világon" - tette hozzá.
Már a tavaszi IDF-en Sanghajban szó esett az Intel SSD-kkel, azaz a mozgó alkatrészt nem tartalmazó, Flash-memória alapú, szilárdtest meghajtókkal kapcsolatos terveiről. Azóta a tervekből konkrétumok lettek, egy hónapon belül már piacon is lesznek az első modellek. Az Intel kínálata két, jól elkülönülő termékvonalra tagolódik. Az 1,8 és 2,5 hüvelykes kivitelben piacra kerülő X18-M és X25-M modellek a piac középső szegmensét célozzák. Az MLC (multi-level cell) technológiát használó meghajtók természetesen SATA csatolófelületűek, kapacitásuk 80 gigabájt. Az Intel közzétette adatok szerint másodpercenként 250 megabájtos (a SATA csatoló maximális sávszélessége) olvasási és 70 megabájtos írási sebességet tudnak, míg olvasási késleltetésük 85 mikroszekundum. A meghajtók 160 gigabájtos változata 2009 első negyedévére várható.
Az X25-E SLC (single-level cell) technológiájú meghajtó pedig az abszolút csúcskategóriát képviseli. Kapacitása ugyan csak 32 gigabájt, olvasási sebessége - szükségszerűen - megegyezik a MLC technológiájú társával, de olvasási sebessége 170 megabájt másodpercenként (!), míg olvasási késleltetése 75 mikroszekundum. A 32 gigabájtos verzió ebből is a piacra kerül egy hónapon belül, míg a 64 gigabájtos változat 2009 első negyedévében lát majd napvilágot. Az Intel SSD meghajtók ára egyelőre még ismeretlen.
A Nehalem kódnevű processzorról már legalább egy éve csepegteti az Intel az információkat. A legutolsó hír vele kapcsolatban az volt, hogy a végleges keresztségben Intel Core i7 lett a neve, mely döntésért nem tudtunk különösebben lelkesedni, lévén a Core név használata így már végképp zavaros. Először 2006-ban, a Core Solo és Core Duo processzorokban bukkant fel, rá fél évvel meg a Core 2 CPU-ban. Hogy még zavarosabb legyen a kép, a mikroarchitektúra neve is Core! Azt pedig végképp nem értjük, hogy milyen logika alapján lett a Nehalem pont i7. Az "i" lehet utalás az Intel nevére, vagy a nagyfokú integrációra, de hogy a hét mitől hét arra nincs nem a hajánál fogva előrángatott ötletünk.
A Nehalem igazi nagyágyú, 45 nanométeres csíkszélességű gyártástechnológiával készül majd, 731 millió tranzisztorból épül fel és 260 négyzetmilliméter a területe, ami 25 százalékkal nagyobb, mint az előd. Az első verzió, amiben napvilágot lát majd, a kiszolgálókba és munkaállomásokba szánt Xeon. Az órajelét még nem ismerjük, de a 3,2 gigahertz sem kizárt.
A Nehalem képes az Integrated Power Gate technológia révén arra, hogy a teljesen transzparens automatizmus révén a nem használt magokat teljesen kikapcsolja úgy, hogy nem csupán csökkenti a nekik juttatott feszültséget, hanem valóban 0 voltra csökkenti a betáplálásukat. Köszönhetően annak, hogy a tétlen magok nem fogyasztanak semmit és nem fűtik feleslegesen a processzort, a valóban működő magok órajelét megemelhetik úgy, hogy az még ne érje el a processzor maximális TDP-jét. Tulajdonképpen a Nehalem képes arra, hogy automatikusan a névlegesnél magasabb órajelen járjon. (Overclocking) Ennek a szolgáltatásnak az egyetlen szálas alkalmazások futtatásánál van előnye. Ha az alkalmazás nem képes kihasználni a processzor több magját, akkor abból profitál, hogy a processzor automatikusan lekapcsolja a nem használt magokat, a terheltet pedig a névlegesnél magasabb frekvencián járatja. Ez a tulajdonsága nagyon vonzóvá teheti a Nehalemet az otthoni asztali és mobilgép felhasználók számára, mert nyugodtan választhatják a négymagos, de alacsonyabb órajelű processzort a kétmagos, de magasabb órajelűekkel szemben. Ha csak egyetlen magok kihasználni képes alkalmazást futtatnak, akkor is megkapják a magasabb órajelen járó kétmagos változat magasabb teljesítményét. Arról azonban nincs még információnk, hogy a Nehalem mennyivel lesz képes "túlpörgetni" magát a névleges frekvenciához képest.
Az első Nehalemek négymagosak lesznek. Az első változatokat majd kiszolgálókba szánják, míg az asztali és mobilgépekbe szánt változatokra 2009 második feléig kell várnunk. A Nehalem megjelenése előtt, már a jövő hónapban a piacra kerül a Harpertown processzor hatmagos változata (Dunnington) Xeon X7460 néven. Az Intel nagyon büszke arra, hogy ennek a chipnek a segítségével sikerült megtörni egy teljesítmény rekordot. A nyolcprocesszoros és így 48-magos IBM System x3950 M2 szerver az első, mely átlépte az 1 millió tpmC határt a TPC-C benchmarkban.
A júliusban útnak indított Intel Centrino 2 mobil technológia következő lépcsőjeként az Intel felfedte első négymagos Intel Core 2 Extreme processzorát, mely csupán 45 wattot fogyaszt. Dadi Perlmutter, a Mobility Group elnöke a vállalat második generációs, csökkentett méretű kétmagos mobil processzorait és a hozzá tartozó lapkakészleteket is bemutatta, melyek kifejezetten az egyre népszerűbbé váló ultra vékony notebookokhoz készültek.
A Larrabee-t illetőleg azonban nem lettünk sokkal okosabbak. Az Intel Pentium magokra épülő grafikus vezérlőjéről azt az információt ismételték meg, amit a hónap elején rendezett SIGGRAPH konferencián is elmondtak. Az első ilyen termékekre 2009 végéig, 2010 elejéig várnunk kell.
