Amint arról másfél hónapja írtunk, az Egyesült Államokban egyre nő a mobilszoftverek fejlesztésével foglalkozó szakemberek iránt az igény. Ez nem is meglepő, tekintve, mennyire gyorsan zajlik le a desktop és laptop gépekről az igazán mobil eszközökre; okostelefonokra, táblagépekre való átállás. Ehhez pedig egyszerűen nincs elegendő emberi erőforrás, vagy legalábbis csak mostanában kezd kiegyenlítődni a kereslet és a kínálat. Noha az „igazi vadnyugati időszak" már lezajlott, még mindig a fejlődés elején járunk, függetlenül attól, hogy iOS-ről, Androidról vagy bármilyen más platformról beszélünk.
Trendek az USA-ban...
Lássuk kicsit a számok tükrén keresztül, miről is van szó! Az Apple 1,78 milliárd dolláros bevételre tett szert tavaly, pusztán az App Store-ban értékesített mobilalkalmazásokból származó részesedésének köszönhetően, ez a szám idén több mint duplájára - az IHS piackutató becslése szerint körülbelül 4 milliárd dollárra - hízik. Ennek ismeretében már közel sem meglepő, hogy ugrásszerűen nő a fejlesztők iránt az igény. A Dice.com nemrég közzétett America's Tech Talent Crunch tanulmányában arra világított rá, hogy az androidos fejlesztőkre váró munkalehetőségek száma az idei első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest 302 százalékkal ugrott meg, az iPhone-nal kapcsolatos pozíciók száma pedig 220 százalékos növekedést mutatott.
Ennek egyik oka, hogy mára már nem csak a techcégek keresnek mobilalkalmazás-fejlesztésben jártas szakembert, hanem gyakorlatilag az élet minden területéről érkezik érdeklődés, az oktatástól kezdve, az egészségügyön át, egészen a gazdasági tevékenységgel foglalkozó cégekig. A 21. század eleje ugyanis nem arról lett ismert, hogy interneteznek az emberek, hanem, hogy közösségi módon teszik ezt, és egyre inkább mobil platformok segítségével - erre pedig még nem készült fel a világ.
...és itthon sem kell szégyenkezni
Azt, hogy nem csak az USA-ra jellemző ez a trend, jól mutatják a hazai fejlesztések. Ilyen például a Nuance Communications Apple eszközökre készített Dragon Dictation és Dragon Search itthoni megjelenése. Ezen alkalmazások segítségével bárki gyorsan és egyszerűen, a gépelési sebességénél akár ötször gyorsabban tud SMS-üzeneteket, e-maileket, bejegyzéseket közösségi hálózatokra, mobilnetes kereséseket és egyéb szövegeket diktálni. Természetesen a hazánkban kapható változatban mindezt magyarul (is) megtehetjük. Emellett az LG hazai képviselete és az Óbudai Egyetem szintén nemrég jelentette be, hogy korábbi együttműködésüket kiterjesztik az oktatási intézmény Neumann János Informatikai Karára. Ez természetesen a hazai mobilalkalmazás-fejlesztés erősítésével fog járni, az LG okostelefonjain olyan, itthoni appok kerülnek előre telepítetten fel, mint például a Mobilparkolás vagy a számítógép távirányító.
Emellett a hazai, mobilfejlesztés témával foglalkozó rendezvényekből sincsen hiány. November 23-án zajlik az App! 2011 konferencia, ahol előadást tart többek között Lemák Gábor, a Mobilitás és Multimédia Klaszter stratégiai tanácsadója, Nyári Attila, a Sanoma Mobil Multimédia vezető fejlesztője, Szabó Márton, az Iwiw korábbi vezetője, Bárdos Kristóf, a MixGart üzletfejlesztési vezetője, Halácsy Péter, a Prezi.com alapítója, Domonkos Tamás, a LogMeIn vezető fejlesztője és Dobó Mátyás, az Endless vezetője. A vendégek hallhatnak előadásokat általános piaci trendekről, a mobil evolúciójáról, a jó ötlet fontosságáról, értékéről, a rossz ötlet felismerésének módszereiről, valamint arról, hogy a fejlesztés alatt kalkulálható-e a siker.
Egy kicsit nagyobb lélegzetvételű rendezvényre kerül sor november 25-27. között; a VAM Design Centerben zajlik majd a Mobil Weekend rendezvény sorozat, melyet pénteken a Microsoft - Nokia egész napos ingyenes Mango konferenciája indít. A konferencia után 55 versenyző vág bele a 72 órás alkalmazásfejlesztői versenybe, amely győztesei összesen 1 millió forintnyi összdíjazásra számíthatnak. Bemutatásra kerülnek a legújabb mobilos és PC-s játékok, a legújabb 3D-s mozi technológiák, és megismerhetők lesznek a legmenőbb mobilos alkalmazások és játékok Androidra, iPhone-re vagy Windows Phone-ra.
„All you need is love"
Látszik tehát, hogy szinte függetlenül attól, a világ mely pontját nézzük, a mobilalkalmazás-fejlesztés forrongó témának számít. Főleg azért, mert, mint már említettük, nagy az igény, és kevés a fejlesztői erőforrás, a platformok relatíve új volta miatt. Ráadásul ebbe a szegmensbe nem lehet egy az egyben áthozni a webfejlesztési vagy egyéb programozói tapasztalatokat, hiszen olyan szempontokat kell figyelembe venni, ami ezeknek a platformoknak kiemelt sajátossága. A relatíve kicsi kijelzőméret vagy az alkalmazás ujjakkal való vezérlése egyaránt körültekintést és a megszokott dogmáktól való elrugaszkodást igényel, ha igazán sikeres mobilalkalmazással akarunk előrukkolni. A több funkció nem feltétlenül jelent jobb alkalmazást, különösen nem mobil környezetben.
Ugyanakkor bizonyos dolgok nem változnak, maximum más köntösben bukkannak fel újra. Ilyen például a biztonság kérdése: az okostelefonok és a táblagépek szinte semmiben nem különböznek a desktop PC-ktől vagy laptopokból, ami az internetezést illeti. Az új platformokon is lehet webezni, bittorrent klienseket futtatni, FTP-zni, hogy csak néhány példát említsünk. Ezekben az alkalmazásokban pedig ugyanúgy vannak hibás kódrészletek - hiszen ezeket is emberek írták -, mint az asztali változatokban; szintén szembe kell nézni a rossz jogosultságkezelésből származó problémákkal, a webes támadásokkal, a közösségi hálózatokon terjedő fertőzésekkel. Hackertámadások, adatlopások, hálózati behatolások egyaránt fenyegetik az új mobil készülékeket. Tavaly például kiderült, hogy a Citigroup iPhone-os mobilbanki alkalmazása rossz tervezés miatt a hozzáférési kódokat és a banki adatokat egy titkosítás nélküli állományban tárolta el a telefonon. Természetesen ennek felfedezését követően a Citigroup frissítette az alkalmazást, kiiktatva a biztonsági rést.
Azt, hogy milyen alkalmazásokat kedvelnek az emberek, összességében a Forrester Research egyik elemzője fogalmazta meg a legjobban: olyat, amiket szeretnek használni. Ilyen egyszerű. Ha nincsenek oda az alkalmazásért, akkor másikat fognak választani, miután kipróbálták. Hiszen napjainkban az App Store vagy az Android Market is több tíz-, százezer programot kínál, nem nagy erőfeszítés uninstallálni egy nem tetsző programot, és alternatívát keresni helyette.
Persze könnyű általánosságban kijelenteni, hogy szerethető alkalmazásokra van szükség, de ez nem ad sok kapaszkodót a fejlesztőknek. Ezért összeszedtük a három legfontosabb tényezőt, amit mindenképpen figyelembe kell venni / be kell tartani, ha sikereket akarunk elérni ebben a szegmensben. Lássuk, mi vezet el az aranytojást tojó tyúkcsokák létrehozásához!
1. Hasznosság: Egy mobilalkalmazásnak kötelező olyan funkcionalitást biztosítania, ami lehetővé teszi a felhasználók, üzleti partnerek vagy alkalmazottak számára, hogy elérhessék kívánt céljaikat. Ehhez természetesen nem árt tudni, hogy a megcélzott csoport milyen igényekkel rendelkezik, és ezt a lehető legmesszemenőbbekig figyelembe venni az alkalmazás tervezése és fejlesztése során.
2. Használhatóság: Egyértelmű, hogy a kis, érintőképes kijelző miatt az alkalmazásnak a lehető legkönnyebben használhatónak kell lennie. Túlságosan kicsire méretezett vezérlőelemek, zsúfolt kialakítás, többszöri „átkattintást" igénylő funkciók - ezek mind a használhatóság ellen dolgoznak.
3. Kívánatosság: Ha a fenti két feltétel teljesül, jó úton vagyunk, ekkor már csak arra kell koncentrálni, hogy az alkalmazás használata pozitív érzésekkel társuljon. A felhasználók ugyanis nem csak hasznos és használható mobilappokat akarnak, hanem élvezni is szeretnék őket. Ezen sokat segíthet, ha a célcsoport igényeihez igazítjuk például a dizájnt: kislányoknál rózsaszínes, aranyos lényekkel bíró tartalmak arathatnak sikert, míg egy üzleti alkalmazásban a pasztellszínek és a lényegre törő fogalmazás használata bizonyulhat kulcstényezőnek.
Alapvető eltérések
IT szemszögből nézve nincs sok különbség a mobil eszközök és a nagyobb számítógépek között, nem úgy ezen készülékek felhasználóit illetően. Míg a desktop, laptop gépek előtt ülők önmagukat számítógép-használóknak tartják, addig a tabletek és okostelefonok tulajdonosai közel sem gondolnak így magukra. Ennek megfelelően az utóbbi csoport a technikától is sokkal inkább azt várja, hogy a keze alá dolgozzon, ahelyett, hogy nekik kelljen bonyolult, hosszas tanulási folyamatban a platformhoz igazodni.
Ezt pedig figyelembe kell venni a mobilalkalmazás-fejlesztésnél. Például az asztali gépek előtt ülők számára a legördülő menük vagy bonyolult súgók használata megszokott, ám egy okostelefonon eleve kudarcra lenne ítélve egy olyan platform, ami ezekkel az eszközökkel próbálna meg boldogulni.
Létezik technikai jellegű különbség is a platformok között. Noha már megjelentek az első, kétmagos processzorra támaszkodó okostelefonok, mégis, ezeket a készülékeket a korlátozottabb erőforrások jellemzik. Az alacsonyabb CPU-teljesítmény, a kisebb memóriaméret és a gyengébb grafikus vezérlő mind arra készteti a programozót, hogy kompromisszumot kössön. Mert ugyan PC-s környezetben az emberek már hozzászoktak, hogy ha akadozik egy alkalmazás, akkor egyszerűen bővíteni kell a számítógépet, a hordozható eszközöknél ez nem lehet opció. Vagyis, ha akadozik a mobilalkalmazás az adott telefonon, akkor eleve kudarcra van ítélve. Ez a (hardveresen) zárt platform előnye/hátránya - attól függ, honnan nézzük.
Alkalmazásban?
Érdekes jelenség figyelhető meg a mobilalkalmazás-fejlesztést végzők alkalmazási sémájában. Noha az irántuk való igény magas, mégis, sokszor nem teljes idős állásban dolgoznak, egyszerűen azért, mert a legtöbb vállalat egyszerűen nem engedhet meg magának ilyen típusú alkalmazottat. A magas fokú specializáltság egyben magas fizetést is jelent, ez pedig ezekben a válságos időkben nehezen kigazdálkodható a cégek számára. Éppen ezért viszonylag gyakori módszer a feladat kiszervezése; az outsourcing itt is segíthet alacsonyan tartani a költségeket. A vállalat csupán megállapodik egy szakértői céggel egy adott projektről, utóbbi pedig leszállítja neki a kívánt mobilappot - anélkül, hogy bárkinek is programozóval kellett volna beszélnie. Hangsúlyosan jelentkezik ez a jelenség akkor, ha nem egy techcég akar mobilalkalmazást: ilyenkor jellemzően külső segítséget vesznek igénybe.
Előbbiek azonban többnyire házon belül találnak megoldást a kihívásra. Nem ritka, hogy az adott vállalatnál már fejlesztőként (például Java programozóként) dolgozók átképzésével jutnak a megfelelő szakemberekhez; hiszen így az állásinterjúk és a hosszas keresgélések időrabló tényezője nagyrészt kiiktatható. Ráadásul, az alaptudásnak köszönhetően a már hasonló munkakörben tevékenykedők képzése gyors: korábbi ismereteik révén hamar felvértezik magukat Android-, iOS- vagy egyéb mobilplatform-specifikus ismeretekkel. Ez a folyamat öngerjesztő lehet; míg az először átképzettek többnyire autodidakta módon jutnak a mobilalkalmazás-fejlesztés világába, az ő tapasztalataik átadásával könnyebbé válik a hozzáértő munkaerő kialakítása.
