1. A hibrid felhők a nagyvállalati informatika elsődleges céljává válnak
Az informatikai területen a felhőrendszerekre való átállással kapcsolatos feszültségek megszűnnek azáltal, hogy a szervezetek felismerik, hogy alkalmazásportfóliójuk kiszolgálásához hibrid felhőmodell használatára van szükség. Az informatikai vezetők különbséget fognak tenni, mely alkalmazásokat szükséges minden tekintetben kézben tartani (telephelyi privát felhőrendszerek formájában), részben felügyelni (vállalati nyilvános felhőrendszerekben), illetve melyek az átmenetibb jellegű (nyilvános hiperskálázható felhőkkel kiszolgálni érdemes) terhelések és melyeket a legjobb szolgáltatásként kínált szoftverek (SaaS) formájában megvásárolni. A vállalati informatika közvetítői szerepet fog játszani a különféle felhőmodellek alkalmazása során. Ez viszont szükségessé teszi az alkalmazásadatok egyszerű mozgatását a felhőrendszerek között, illetve az eltérő felhőmodellek esetén is egységes tárolási szolgáltatások létesítését.
2. Harcba szállnak a teljes egészében flash-technológiára támaszkodó vállalkozások is
A flash-piac egyre gyorsabban növekszik majd, ahogy a nagyvállalati tárolási szolgáltatóknál is létjogosultságot szerez a technológia. A jelenlegi nagy piaci szereplők és a teljesen flash-rendszereket kínáló úttörők közötti csatát az fogja megnyerni, aki a legjobb lehetőséget kínálja az ügyfelek számára a saját igényeikhez és terhelésükhöz méretezett teljesítményszintű, megbízhatóságú és méretezhetőségű megoldás megvalósítására. A nemzetközi piacokon azok a hagyományos rendszereket használó, nagy szereplők fogják a legnagyobb növekedést elérni, akik globálisan tudják kínálni és támogatni termékeiket.
3. Ha informatikus vagy, akkor szolgáltató is
Ahogy az informatikai vezetők egyre inkább a felhőszolgáltatások irányítása felé mozdulnak el, a saját, belső informatikai erőforrásaikra is egyre inkább egy sokadik fajta szolgáltatóként fognak tekinteni. Minden, a cég által birtokolt informatikai eszköz a „privát felhő” részévé válik, így az üzleti igények kiszolgálását, a versenyképességet és a szolgáltatásszint-szerződések betartását a külső felhőrendszerek lehetőségeivel fogják összemérni.
4. Kiderül, mire képes a „szoftver alapú tárolás” varázsigéje
Ahogy a szoftver alapú adatközpont (Software Defined Datacenter, SDD) elképzelése egyre jobban elterjed, az infrastruktúra összetevőinek fejlődési irányai is egyre jobban ki fognak rajzolódni. Egyre inkább gyökeret ver a hagyományos infrastruktúra-összetevők irányelvekre épülő szoftveres felügyelete. Egyre hétköznapibbá válik a hálózati és a tárolóvezérlőkhöz hasonló infrastruktúra-elemek virtuális változatainak használata. A legértékesebbek azok a virtuális alkotórészek lesznek, amelyek tisztán integrálhatók a meglévő fizikai hálózattal és tárolórendszerekkel és ugyanolyan jellemzőkkel rendelkeznek, ugyanolyan szolgáltatásokat kínálnak, mint a hagyományos fizikai vezérlők.
5. A virtuális tárolórendszerek áthelyezhetővé teszik az adatokat és gyorsabbá az alkalmazásokat
Ahhoz hasonlóan, ahogy a virtuális gépek lehetővé tették a futó alkalmazások áthelyezését az egyik fizikai kiszolgálóról a másikra, a virtuális tárolórendszerek felszabadítják az adatokat egy-egy konkrét fizikai tárolóeszköz fogsága alól. Az adatkötetek logikai tárolói egyszerűbbé teszik a terhelések áthelyezését a tárolófürtök között, segítségükkel nagyvárosi környezetekben kiemelkedően magas rendelkezésre állású tárolófürtök valósíthatók meg.
6. Az OpenStack projekt már nem csak hangzatos hívószó, már nem csak az úttörők próbálkoznak vele
Az OpenStack projekt további lendületet kap 2014-ben, és az adatközpontok irányításához használt kereskedelmi termékek nyílt alternatívájává válik. Ahogy az OpenStack-disztribúciók projektből egyre inkább termékké válnak, úgy fogják azokat egyre nagyobb számban felhasználni a nagyvállalatok és szolgáltatók. A Linux után az OpenStack lesz a következő sikeres, nyílt forráskódú nagyvállalati technológia.
7. Az adatszuverenitás kérdései komoly hatással lesznek a privát és nyilvános adattárolásra
A felhőrendszerek és tárolási szolgáltatások széles körű elterjedése próbára teszi a hagyományos geopolitikai korlátokat. Ennek következtében a nagyvállalatoknak számos országban gondot okoznak az adataik nyilvánosságra hozásával kapcsolatos törvényi előírások. Az Egyesült Államokon kívüli szervezetek olyan hibrid felhőrendszereket keresnek majd, amelyekkel az adataikat teljesen önállóan felügyelhetik, de mégis lehetőségük van a felhőrendszerek nyújtotta gazdasági előnyök kihasználására.
8. A 40GbE elterjed az adatközpontokban
Az Ethernet legújabb, 40 gigabites változata kezd széles körben elterjedni az adatközpontok magjában. Mivel a nagyobb sávszélességen nagyobb adathalmazokat is gyorsabban és könnyebben lehet mozgatni, ez serkenti az adatok mennyiségének növekedését.
9. A Big Data világában a meglévő adatok elemzéséről a hangsúly egyre inkább az új adatok gyűjtésére kerül át
Mivel a meglévő adatok elemzése hasznot hoz a vállalatoknak, további adatokat fognak gyűjteni, hogy még jobb betekintést nyerjenek. Új eszközök fognak megjelenni, amelyekkel adatokat lehet gyűjteni a vásárlók viselkedéséről, az iparági folyamatokról vagy akár a természeti jelenségekről. Ezeknek az adatforrásoknak a kiaknázásához, a még jobb áttekintéshez a meglévő elemzéseket is használni fogják, de megjelennek majd teljesen új elemzőalkalmazások is.
10. A fürtözött tárolás, a konvergált infrastruktúra, az objektum alapú tárolás és a memóriából használt adatbázisok 2014-ben is folytatják diadalútjukat
Több olyan 2013-ban szárnyra kapott technológiai trend is van, amely még nagyobb lendületet kap jövőre. Felgyorsul a fürtözött tárolórendszerek terjedése. A konvergált infrastruktúra az adatközponti környezetek legvonzóbb építőelemévé válik. Népszerűbbé válik az objektum alapú tárolás is, ahogy az adatobjektumok óriási potenciálját hasznosítani képes alkalmazások egyre nagyobb szerephez jutnak. A memóriából használt adatbázisok, a népszerűségi lista élén álló SAP Hana adatbázissal együtt a mindennapok részévé válnak.
