A kriptovaluták egyre inkább elterjedt fizetőeszköznek számítanak, és egyre több pénzintézet kezd el erre épülő rendszereket létrehozni. Sokan ebben látják a jövő fizetőeszközét és egy esetleges gazdasági válság ellenszerét, mások szkeptikusabbak a technológiával kapcsolatban. Azonban vonatkoztassunk el attól, hogy milyen üzletben betöltött szerepei vannak a viszonylag fiatal valutának, és nézzük meg azt, hogy mivel jár egy bitcoin előállítása.
Az ehhez szükséges felszerelés egy egyszerű, erre konfigurált személyi számítógéptől kezdve egészen a hatalmas, teljes raktárépületeket elfoglaló parkokig terjed, így a hardverköltséget viszonylag nehéz megbecsülni. Azonban nem csak a bányászathoz szükséges gépek árát kell figyelembe vennünk a költségek számolásakor, hiszen a blokklánc-technológiához a gépeknek bonyolult számításokat kell végezniük, mely komoly energiafogyasztással is jár.
A Cambridge Center for Alternative Finance kutatása szerint a bitcoin előállítása a jelenlegi fogyasztás mellett 7,03 GW áramot használ fel egy év alatt, ami 63,32 TWh-nak felel meg. Ennyi energia előállításához nagyjából 7 atomerőműre van szükség, ha pedig a fenntarthatóbb megoldásokat nézzük, akkor napelemből 21,8 millió panel hadrendbe állítását követeli meg.
Az ezt számoló oldal folyamatosan frissül az aktuális adatok alapján, és a becslések alapján az éves energiafelhasználás valahol 3,57 GW és 11,3 GW között áll majd meg. A kutatás úgy becsüli, hogy a bitcoin-bányászok átlagban 9-14 forintot költenek egy kilowattóra áramra. Ez azt jelenti, hogy egyetlen bitcoin előállítására hozzávetőlegesen 2,2 millió forintot költenek, ezzel szemben azon jelenleg mindössze nagyjából 1,2 millió forintot képesek keresni. Mindez persze függ a bányászáshoz használt technológiáktól is, de a kutatás remekül mutatja, hogy a bitcoin-bizniszbe való belevágás sem olyan kockázatmentes, mint azt sokan gondolják.
