Német-magyar kutatás-fejlesztési együttműködés segíti a belföldi szuperszámítógépes kapacitás bővítését - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára az ITM, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), valamint a német ParTec AG és a Jülichi Kutatóközpont (Forschungszentrum Jülich, FZJ) együttműködési keretszerződésének aláírásakor.
A német partnerek a szuperszámítástechnika legjelentősebb európai szereplői közé tartoznak, és közreműködtek abban a magyar pályázatban is, amely nagy teljesítményű szuperszámítógép (high-performance computing, hpc) beszerzését célozza. Magyarország ezzel az európai élmezőnybe kerülne, hiszen az új gép a világ 100 legjobbjának egyike lesz.
Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár a hpc-k jelentőségét abban látja, hogy eltörlik a számítási korlátokat, kapacitásuk szinte kimeríthetetlen. Egyetlen petaflopnyi teljesítménnyel másodpercenként milliószor milliárd művelet elvégzésére képesek. Magyarország hamarosan 20 petaflop teljesítményű géppel gazdagodhat, a ParTec és a Jülichi Kutatóközpont technológiáját követve pedig az európai élmezőnybe kerülhet a hpc-alkalmazás terén - tette hozzá.
A Jülichi Kutatóközpont igazgatója elismerően szólt a magyar szakemberek hozzáértéséről, és az eddigi tapasztalatok alapján bízik a szakmai együttműködés sikerében. Thomas Lippert hozzátette, hogy a Magyarországon is meghonosodó technológia alkalmas lesz összetett kutatások támogatására.
A ParTec ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy világszinten is versenyképes az a hpc-technológia, amelyet a Jülichi Kutatóintézettel együttműködve létrehoztak. Moduláris felépítésének köszönhetően könnyen méretezhető, ami még ma is nagy előnyt jelent az amerikai és a kínai megoldásokhoz képest - tette hozzá Bernhardt Frohwitter.
A KIFÜ projektekért felelős elnökhelyettese úgy véli, hogy a magyarországi hpc-kapacitás bővítésének a gazdaság és a tudomány egyaránt a nyertese lesz, hiszen a kutatóknak, vállalkozóknak nem kell külföldre menniük, ha bonyolult számításokat akarnak végezni. Spaller Endre szerint Magyarországnak kitörési lehetőséget jelent, hogy az adatvagyon jelentősége felértékelődött, ezért a következő évtizedekben az adatból előállítható tudásra kell építenie.
