Az utóbbi években Kína, Japán és Dél-Korea jelentősen növelték a bruttó hazai termékből (GDP-ből) kutatás-fejlesztésre fordított arányt. Ezzel szemben az 1990-es évek közepétől az Európai Unióban nem emelték ezt az arányt. Janez Potocnik kutatásért felelős európai biztos arra figyelmeztet, hogy egyre több lehetőség nyílik a kutatás-fejlesztés iránt érdeklődő befektetőknek Európán kívül. Potocnik szerint a privát és az állami szektor együttműködésére van szükség az európai befektetések serkentéséhez.
Az Európai Bizottság (EB) tanulmányt készített az EU 27 országának kutatás-fejlesztési politikájáról. A 2005-ös adatok szerint (a bővítés után egy évvel) az EU tagországai átlgaosan a GDP 1,84 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre, jóval kevesebbet, mint az Egyesült Államok és Dél-Korea. A befektetések toplistáját Japán vezeti, 3,18 százalékkal. Kína egyelőre még csak 1,34 százalékot fordít K+F-re, de ez az arány gyorsan emelkedik és az EB-tanulmány becslése szerint 2009-ig utoléri az európai átlagot. Sőt, az ázsiai ország néhány éven belül megelőzheti Európát és az Egyesült Államokat a high-tech export terén.
A tanulmányból kiderül az is, hogy egyes európai országok igen sokat fordítanak K+F-re, így Finnország és Svédország 3 százalékon felül. Németország, Dánia és Ausztria szintén sokat költenek erre, míg a brit és a holland ráfordítás inkább közepesnek mondható. (Összehasonlításképpen: Magyarországon a ráfordítás aránya 0,88 százalék.) Ugyanakkor alacsony a magánszektorból érkező befektetések aránya is. Míg az Egyesült Államokban és Japánban a teljes kutatás-fejlesztési összegek kétharmada származik magáncégektől, Európában ez az arány csupán 45 százalék.
