"Kövesd a zöld utat!" - el sem akarjuk hinni, hogy ezt a szlogent még nem találta ki valamely elmés marketingosztály a szokásos heti értekezleten. Pedig nagyon is el tudnánk képzelni, hogy a kis csoport bent ül az egy éve átadott irodaház legfelső emeletének legmodernebb tárgyalójában, és a márkás tollakkal és jegyzetfüzetekkel felvértezett marketingzsenik különböző ötletekkel bombázzák a szakmában nagy öregnek számító vezetőt, hogy a nagy múltra visszatekintő vállalat miképp válhatna zölddé vagy zöldebbé. Nincs kétség afelől, hogy van egy ilyen éle is a Green IT történetnek. Alapvetően viszont igen pozitív az összkép a mozgalommal kapcsolatban, hiszen nap, mint nap létrejönnek olyan megoldások és technológiák, amelyekkel, ha néha csak kis mértékben is, de képesek vagyunk könnyíteni az anyatermészetet sújtó terheken.
Mint az élet egyéb más területén, itt is szükséges megtapasztalni a pozitív és negatív dolgokat egyaránt. Elvégre egy olyan nevelési célzat is beletartozik a Green IT mozgalomba, amely későbbi életvitelünket is meghatározhatja. Sőt, nemcsak saját környezetünk jobbá tétele a cél, hanem e szemlélet továbbadása a későbbi generációk számára. Épp emiatt fontos látnunk és befogadnunk a hasznos információkat, illetve kiszűrnünk az olyan semmitmondó dolgokat, melyek törvényszerűen megjelennek a Green IT-vel kapcsolatban is. Éppen ezért arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem érdemes bedőlni minden látványos prezentációnak, hiszen ezek könnyedén téves útra terelhetnek bennünket.
Lépésről lépésre
Ha az információtechnológiai ipart nézzük, a két fő szempont jelenleg az energiatakarékosság és a gyártás során felhasznált káros anyagok mennyiségének minimalizálása. Egy iparági résztvevő oldaláról nézve nyilvánvalóan az a legjobb eshetőség, ha a kecske is jól lakott és a káposzta is megmaradt, más szóval, hogy a törvényi előírások és a kifejlesztett „zöld” technológiák alkalmazása mellett is sikeres pénzügyi évet tudjanak zárni. A felhasználó azonban már valamelyest lelkiismeretesebb, és amellett, hogy az áramfogyasztását szeretné csökkenteni, saját közelebbi élőhelyét is megóvná a pazarló felhasználástól. Mivel azonban a gyártók diktálnak, akár igen kiszolgáltatottaknak is nevezhetjük magunkat. Nem várhatjuk el, hogy rögtön 10-20 Watt összfogyasztású számítógépeket gyártsanak, illetve olyan szoftvereket fejlesszenek, melyek ténylegesen jobb hatékonyságra tudják sarkallni az asztalunk alatt működő vasdarabot. Nem lehet rögtön minden számítógépet és monitort zéró fogyasztású termékké alakítani, és a cél sem ez, sokkal inkább – és itt jön képbe a nevelő célzat – egy együttes folyamatról van szó, mely révén a gyártók és a felhasználók egy ütemben, közösen képesek kialakítani új módszereket és felhasználási módozatokat.
Mára például sikerült elérni azt, hogy a felhasználók az adott pillanatban kívánt feladatokra állítsák be számítógépük teljesítményét. Sokszor nem is tudunk róla, hogy milyen fontos és jelentős dolgot teszünk ezzel, ám ez nem baj, lényeg, hogy maga módszer eredményes. Még számos példát lehetne említeni, amelyekről vélhetően sokan nem is tudnak, a hétköznapokban viszont rendszeresen használják, és ezáltal szerves résztvevői a környezetvédelemnek. Most következő összeállításunkban, ha nem is valamennyit, de a legjelentősebbeket mindenképp szeretnénk megemlíteni annak érdekében, hogy kiismerjük azokat a próbálkozásokat, amikkel a gyártók az asztal alatt üzemelő vas- és drótkupacot kívánják környezetbarátabbá tenni.
A Zöld IT kibontja szirmait
Az IT területén jó példával szolgálnak az olyan kezdeményezések, mint a 2006-ban életbe lépett ROHS szabályozás, amely az elektronikai termékekben található veszélyes anyagok – például az ólom – felhasználásának korlátozására vonatkozik. A szabályozások a látszat ellenére sem új találmányok. Amennyiben visszatekintünk az elmúlt évtizedre, már abban az időben is felfedezhető a tudatos energiagazdálkodás. Emlékezzünk csak az alaplapok indulásakor felbukkanó Energy Star emblémára, mely már 1992-ben is létezett, és amely helyett ma már inkább a TCO -t részesítik előnyben, sokkal átfogóbb és szigorúbb paraméterek alapján.
Az energiaspórolást azonban nem csak a természet, a légkör és maga a Föld megóvása motiválja: a hordozható gépek, illetve elektronikus eszközök megjelenése és nagyfokú elterjedése okán a hosszú akkumulátoros üzemidő elérése is fontos cél. Mindez arra sarkallta a gyártókat, hogy alacsony fogyasztású eszközöket tervezzenek és gyártsanak a felhasználók számára, hiszen az akkumulátorok fejlődése nem lenne képes az eszközök igényeivel megbirkózni.
Lássuk a bizonyítványt!
Rengeteg konkrét példával tudunk szolgálni, hogyan léptek, illetve lépnek a gyártók a helyes, azaz a „zöld útra”, továbbá, hogy melyek azok a fejlesztések az utóbbi egy-két évben, amelyek jelentős előrelépést jelentenek mindenki számára.
Rögtön a sor elején említhetnénk a monitorok és grafikus vezérlők DPMS üzemmódját, ami az energiafelvételt szabályozza akkor, ha az adott eszközt éppen nem használjuk. Ennél sokkal bonyolultabb és talán kevésbé kézenfekvő ötlet a processzorgyártók órajellel való babrálása, mint az Intel SpeedStep, AMD PowerNow! és AMD Cool & Quiet technológiák. Előbbi már az Intel Pentium III korában megjelent, míg a PowerNow! Az AMD K6-II+ megjelenésével lépett színre – a Cool & Quiet az Athlon 64-ekhez fűzhető. A ma is létező és kedvelt funkciók lényege, hogy az órajel és magfeszültség egyaránt lecsökkenthető abban az esetben, ha nincs szükség nagy teljesítményre, ezáltal nem csak az energia fölösleges pazarlása spórolható meg, hanem a melegedésnek is gátat szabhatunk – nem utolsó sorban pedig a hordozható gépek esetében növeli az üzemidőt.
Az utóbbi években a periféria gyártók is rájöttek, hogy az energiaspórolás jó dolog, ezért elkezdték a „zöld” termékek kifejlesztését szorgalmazni. Jó példa erre a Western Digital merevlemez gyártó cég, amely GreenPower névre keresztelte azt a merevlemez családot, mely alacsony fogyasztásával próbál a felhasználók vásárlási szokásaira hatni. Gondolhatnánk, hogy a grafikuskártya-gyártók kilógnak a sorból, de ez nem így van, hiszen ezek a részegységek ugyanúgy képesek az órajel- és feszültség megváltoztatására, mint a CPU-k. Új tendencia viszont, hogy a nagy teljesítményű diszkrét videokártyákat kombinálják az alacsony fogyasztású integrált grafikus vezérlőkkel, azaz a teljesítményigénytől függően kerülnek felhasználásra. Persze erre még nem minden vezérlő és alaplap képes, így ennek a megoldásnak a széleskörű elterjedésére még várnunk kell legalább egy évet.
Kézenfekvő megoldásnak kínálkozott a hálózati eszközök energiacsökkentésére irányuló próbálkozás, hiszen az egész nap üzemelő switch-ek nem kevés energiát igényelnek egy nagy hálózat esetében. A D-Link például olyan technológiát dolgozott ki, amivel jelentős mértékben csökkenthető a felhasznált energia. A megoldás kulcsa, hogy a hálózati eszköz érzékeli, ha a végpontra csatlakoztatott gépet kikapcsolták, ezáltal a hálózati eszköz kimenetét alvó állapotba helyezi, amivel negyven százaléknyi energia is megtakarítható. További újítás, hogy a készülék képes felmérni, hány méteres kábellel csatlakoznak az egyes gépek, ezáltal a kimenet teljesítményét ennek megfelelően állítja be, ami ezáltal nem üzemel folyamatosan maximális – a 100 méteres kábelhosszhoz igazított – teljesítménnyel.
A legnagyobb harc mégis a három nagy alaplapgyártó között zajlik. Az ASUS az EPU-val, a Gigabyte az Advanced Dynamic Energy Saverrel, míg az MSI a DrMOS-féle GreenPowerrel próbálja meg csökkenteni az energiafelhasználást és elnyerni a felhasználók kegyeit. A küzdelem olyannyira komoly, hogy ebben az évben a Gigabyte és ASUS a nyilvánosság előtt is összevitatkozott a két technológia hatékonyságán. Annyi mindenesetre közös a két megoldásban, hogy az alaplapok a tápellátó áramköröket kapcsolgatják a hatékonyabb működés érdekében. Az MSI eközben fellépett azzal a rokonszenves és kézzel fogható megoldással, hogy olcsóbb alaplapjait újrahasznosított, festetlen dobozban bocsátja áruba.
Láthatjuk, hogy a „zöld technológia” gyakorlatilag mindenhol jelen van, és összefoglalónk további részében (melyet részben a PC World oldalsó, GreenIT boxában, részben pedig nyomtatott magazinunkban olvashat el) néhány területet bővebben is kivesézünk. Azt viszont sose felejtsük el, hogy a törekvések elsősorban nem egyéni célokat szolgálnak – tehát nem közvetlenül a villanyszámlánk csökkentésére jöttek létre – hanem az energiafelhasználás és a környezetünkre káros anyagok globális méretű csökkentésére irányulnak, ami nem csak nekünk, hanem az egész Föld számára fontos.
