Rendkívül sokat fejlődött az utóbbi években külön-külön is a mesterséges intelligencia (MI), a felhőalapú informatika, a vezeték nélküli internet-hozzáférés és a robotika, most pedig egy új trend van kibontakozóban, amely e négy technológia kombinálásával fokozatosan valóra váltja a science-fiction művekből ismert szép új világot, intelligens gépekkel, önállóan gondolkodó emberszabású robotokkal, önjáró autókkal.
Jól jelzi az irányzat előretörését, hogy az idén januári Las Vegas-i CES fogyasztói elektronikai kiállításon hangsúlyos szerep jutott az okos és vezető nélküli járműveknek, az egyre intelligensebb drónoknak, valamint a virtuális és kiterjesztett valóság-technológiákon alapuló megoldásoknak. A rendezvényt szervező Consumer Electronics Association (CEA) az esemény kapcsán tanulmányt jelentetett meg napjaink leginkább figyelemreméltó technológiai trendjeiről, ennek alapján tekintjük át, hogy milyen izgalmas újdonságokra számíthatunk a közeli jövőben.
Mostanában a MI annak kapcsán került reflektorfénybe, hogy neves tudósok és technológiai szaktekintélyek nyilvános levélben hívták fel a közvélemény figyelmét a nem megfelelő alkalmazásából adódó veszélyekre. A probléma széles körben ismert, számos hollywoodi szuperprodukció és tévéfilmsorozat szólt már a gépek lázadásáról, amely romba dönti a világot. Egyelőre azonban a MI még csupán ott tart, hogy képessé vált olyan emberi képességek alapszintű utánzására, mint a látás, vagy az információk és tapasztalatok felhasználásával történő tanulás. A fejlődés ezen a területen nem robbanásszerű, hanem hosszú évek erőfeszítéseinek eredménye, s a kutatás főként az ember és gép közötti kommunikáció hatékonyabbá tételére – a beszéd- és hangfelismerésre, a számítógépes látásra és arcfelismerésre, valamint a természetes nyelvi feldolgozásra – összpontosít.
Gyerekeket még nem bíznánk rájuk
Robotokat már hosszú évek óta alkalmaznak a gyártásban, raktárakban, megfigyelésre és hadászati célokra, sőt játékok, automata porszívók és más háztartási gépek formájában az otthonokba is eljutottak. Ami az elfogadottságukat illeti, az meglehetősen vegyes képet mutat. A CEA 2013-ban és 2014-ben elvégzett felmérése szerint a fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a mindennapi életüket megkönnyítő robotok iránt, de csak akkor, ha szolgáltatásaik nem túlságosan személyes jellegűek.
Ahogy a tevékenység személyesebbé vagy kritikusabbá válik, úgy válnak az emberek egyre elutasítóbbá. Így például a válaszadók több mint a fele fogadna el szívesen robotos segítséget a házimunkában, a kertben és otthona megvédésében, ugyanakkor jóval kevesebben tartják jó ötletnek azt, hogy gépek gondoskodjanak házikedvencükről (30 százalék) vagy gyermekükről (10 százalék). Érdekes módon a férfiak (39 százalék) sokkal inkább megbíznának egy 90 km/h-s sebességnél gyorsabban haladó, vezető nélküli autóban, mint a nők (23 százalék).
Kulcseleme a gépek intelligensebbé válásának a dolgok internetének alapjául szolgáló, a vezeték nélküli mobilnetnek köszönhetően mindenhonnan elérhető számítási felhő, amely lehetővé teszi a különféle eszközök, gépek számára, hogy saját feldolgozási teljesítményüket és tárolókapacitásukat nagyságrendekkel meghaladó erőforrásokat használjanak, valamint óriási adatbázisokhoz férjenek hozzá. A felhő hatalmas ereje egyre szélesebb körben elérhető. A Cisco Visual Networking Index előrejelzése szerint a mobil kapcsolatok száma 2018-ra világszerte meghaladja majd a 10 milliárdot, és ezek közel 20 százaléka gép-gép kapcsolat lesz.
Az innovációban élenjáró cégek egyre inkább kihasználják a felhőben rejlő lehetőségeket: az internetre kapcsolják önálló eszközeiket és távoli erőforrásokhoz rendelik őket. Így aztán a mosógép kezelőpaneljén mosószert rendelhetünk, okostelefonunkra pedig értesítést kapunk, ha vége a mosásnak. A legkülönfélébb eszközök és gépek, valamint a vállalatok erőforrás-igényeinek kiszolgálására egyaránt alkalmas számítási felhő óriási üzletté vált, az IHS becslése szerint a felhővel kapcsolatos vállalati költések 2014-ben globálisan megközelítik a 175 milliárd dollárt, 2017-re pedig megháromszorozódnak.
Felhővel támogatott robotok
A MI és a felhő ötvözésének hasznos eredményei az okostelefonokba beköltöző virtuális személyi asszisztensek: az Apple Siri, a Google Now és a Microsoft Cortana. Ezek a viszonylag új, csupán pár éve létező intelligens alkalmazások megértik az emberi szót, megkeresik a kért információkat, felolvassák a szöveges üzeneteinket és e-mailjeinket, mindezt a felhő óriási feldolgozási teljesítménye és kiterjedt adatbázisai teszik lehetővé. Ezek az erőforrások szükségesek ahhoz, hogy például a Siri meg tudja mondani, a felettünk elszálló repülőgép milyen típusú, mi a járatszáma és milyen magasságban tartózkodik. Mivel a MI-t használó megoldások több éves fejlesztések eredményeképpen jönnek létre, sokszor már első megvalósításukban is meglepően jól használhatók, ráadásul ahogy újabb adatbázisokkal látják el őket, egyik pillanatról a másikra megnövekedhet a hatékonyságuk.
Ha a mobilokat ilyen komoly intelligenciával turbózza fel a felhő, ugyanezt megteheti az önálló rendszerekkel és robotokkal is, így azok sokkal többre lesznek képesek, mint amit saját feldolgozási teljesítményük, memóriájuk és programjaik lehetővé tesznek számukra. Nyilvánvalóan egy robotnak önállóan is el kell tudnia végeznie az alaptevékenységeit, a felhőre kapcsolódva azonban lehetőségei megsokszorozódhatnak. Igénybe veheti a felhő hatalmas számítási erejét és adatbázisait, frissítheti szoftverét és új képességekre tehet szert, a többi robot által gyűjtött adatok (tapasztalatok) felhasználásával kollektív tanulásban vehet részt. A fejlesztők feladata a működés optimalizálása érdekében annak meghatározása, hogy mely feladatok irányítása történjen „helyben”, és mely feladatok hajtódjanak végre a felhőben. Az előbbiek közé érdemes sorolni például a mozgás szabályozását és az egyensúlyozást, míg a helymeghatározáshoz és az objektumok felismeréséhez célszerű igénybe venni a felhő segítségét.
A felhővel támogatott robotikára kiváló példa az európai RoboEarth kutatási projekt, amely szoftvereket, valamint egy emberek és robotok által gyűjtött információkból álló, kombinált adatbázist használ. A térképek, viselkedésminták, manipulációs stratégiák és tárgyfelismerő modellek jelentősen fokozzák a robotok képességeit, míg a robotok viszonzásképpen az általuk gyűjtött adatokkal gyarapítják a felhő tudását. A számítási felhő közvetítésével kommunikáló robotok képesek a közös, összehangolt munkára is. A RoboEarth projekt keretében egy, a hollandiai Eindhovenben létesített szimulált kórházban négy betegkiszolgáló robot használta a felhőt tudásbázisként, kommunikációs médiumként és a nagy számításigényű feldolgozási feladatok végrehajtására.
Egy másik példa a felhőt használó robotra az Aldebaran Robotics által fejlesztett, humanoid Nao, amely önállóan is működőképes, a felhőhöz kapcsolódva pedig olyan új képességekre tesz szert, mint a beszéd- és arcfelismerés, sőt, még kérdésekre is válaszol.
