Nincs semmi meglepő abban a 2015-ös tendenciában, miszerint továbbra is a legdivatosabb témákkal foglalkozó hazai startupok haladtak előre a legnagyobb lépésekkel. Ennek megfelelően egyértelműen sláger a piacon a big data, a marketinganalízis, a pénzügyi technológiai/informatikai (Financial Technology - FinTech) terület és a dolgok internete (Internet of Things - IoT). A befektetők értik ezeket a témákat, és a nemzetközi piacon szintén komoly érdeklődés mutatkozik irántuk.
A másik sikerágazat a fejlesztés, legyen szó akár mobilalkalmazásokról, akár hagyományos webes fejlesztésekről. Az ok kézenfekvő: világszerte nagyon kevés a nemzetközileg is versenyképes fejlesztőcsapat, így igen nagy az igény a munkájukra - hívja fel a figyelmet Turcsán Tamás startupper, a The Connect East Incubator ügyvezetője.
A befektetések volumene 2015-ben nem változott 2014-hez képest, sőt - a szakértő tudomása szerint - inkább némi csökkenés volt tapasztalható a korábbi évekhez mérten. A gyakorlat azt mutatja, hogy a befektetőtársaságok szívesebben keresik a biztos célpontokat, mint a rizikós induló vállalkozásokat, miközben az Európai Unió vállalkozásfejlesztési programja, a Jeremie (amely alapvetően nem is a startupok támogatására jött létre) kifutóban van. A hazai befektetői aktivitás továbbra sem érinti a korai fázisú projekteket, megoldatlan a magvető (seed) és az elő-magvető (pre-seed) fázisú finanszírozás.
Amerikára alaposan fel kell készülni
Turcsán Tamás tapasztalatai szerint 2015-ben a sikervárományos hazai startupok egy része továbbra is validálási problémákkal küzdött. A leggyakoribb hiba, ha egy, az európai környezetben már bizonyított induló vállalkozás stratégia és kapcsolatok nélkül próbál meg az Egyesült Államok piacán eredményeket elérni. Megfelelő háttér és előkészítés nélkül ugyanis ez eleve kudarcra van ítélve, mert Budapestről, egy kényelmes fotelból nem lehet Amerikát meghódítani.
Gyakori probléma az is, hogy a magyar alapítású startupok többsége nem képes külföldi tulajdonostársakat bevonni. Nemzetközi tulajdonosi kör nélkül nagy a veszélye annak, hogy a készülő terméket csak a helyi piaci igényekre tervezik, az nem skálázható, következésképpen maga a vállalkozás is korlátozott a növekedésben, azaz versenytársaival szemben komoly hátránnyal indul.
Csekély együttműködés a nagyvállalatokkal
Kedvezőtlenül érinti a magyarországi startupokat, hogy a hazai multik kevéssé dolgoznak együtt velük. Ennek egyik oka a nagyvállalati szektorban tapasztalható gyenge belső innováció. Természetesen vannak kivételek, így például a GE és az Ericsson hagyományosan komoly szerepet játszik az innovatív megoldások megszületésében, felkarolásában. Követendő példaként említi a szakértő Izraelt és az Egyesült Államokat, ahol a kutatás-fejlesztés legfőbb motorját a startupvilág jelenti.
Problémát okoz a hazai startupok számára az is, hogy a sikerhez nem csupán jó műszakiak kellenek. A hazai innovációs ökoszisztéma híres arról, hogy kiváló mérnökeink, feltalálóink, informatikusaink, programozóink vannak, ez azonban nem elég az érvényesüléshez. Jó menedzserek is kellenek, pontosabban kellenének, nélkülük egyetlen strartup sem lehet sikeres. A problémát - jelenleg legalábbis - csak nemzetközi együttműködéssel, nemzetközi legénységgel lehet orvosolni. Hosszabb távon természetesen a saját menedzsergárda kiépítése a cél.
Kevés a nő a hazai startupvilágban
Gyakran emlegetett problémája a villamosmérnöki, informatikusi szakmának, illetve a kapcsolódó felsőoktatási képzéseknek, hogy kevés nő választja e szakterületeket. Általános vélekedés, hogy szívesen fogadnák a munkahelyek a hölgyeket, a jelenlegi csekély számú női szakember kiválóan megállja a helyét, szemléletmódjuk egyértelműen jót tesz a projekteknek.
Sajnos a hazai startupok világában is erősen a férfiak oldalára billen a mérleg, jóllehet a legnagyobb európai női startupversenyt évek óta Budapesten rendezik. Hazai női vállalkozások azonban - annak ellenére, hogy csak 50 százalékban kell az alapítóknak nőknek lenni - nagyon csekély számban indulnak a versenyen. Turcsán Tamás tapasztalata szerint ennek hátterében legtöbbször a nyelvtudás és a prezentációs készségek hiánya áll. Egyébként a hazai startupcsapatok jó része dolgozik női tagokkal, ők általában a marketing- és médiafeladatokat vállalják.
Ennek ellenére van néhány igen ügyes hazai startup, amely jól mozog a nemzetközi startupvilágban is. Többek között a Plukkido (motivációs játékok kisgyermekek és szüleik együttműködésének fejlesztésére), a Virivee (prémiumkategóriás, egyedi, kézzel festett és nyomott harisnyanadrágok) vagy a Gubbio (mobilapp; kommunikációs segédlet autizmussal élő gyermeket nevelő családoknak) azt bizonyítja, hogy érdemes a nőknek is belevágni startup alapításába.
Ázsia több lehetőséget rejt
Általánosságban elmondható, hogy a hazai startupok közül - eddig legalábbis - nagyon kevesen értek el igazi nemzetközi sikert. Ennek alapvető okát a szakértő az inkubátorok és a magvető finanszírozás hiányában látja. Véleménye szerint a gondolkodás nagyon Amerika-fókuszú, ami azért is nagy kihívás, mert ott hatalmas a verseny, rengeteg a versenytárs.
Kevesen gondolkodnak Európában, mivel öreg kontinensünk, jelentős piaca ellenére, nagyon fragmentált. Ázsia alig jelenik meg a hazai startupok stratégiájában, mert nem ismerik a lehetőségeket, jóllehet Szingapúr vagy Hongkong mindenképpen ígéretes lehetne. Figyelemre méltóak az Izrael felé irányuló próbálkozások, de itt is nagyon az elején tartanak az együttműködések.
Budapest startupfővárossá válhatna
A hazai startupvilág egészséges fejlődése érdekében ideje lenne rendszerben gondolkozni - véli Turcsán Tamás. A most beinduló pályázatok ugyanis résztevékenységeket finanszíroznak, nem rendszereket. Az elejétől kellene felépíteni a rendszert, amelyben az oktatás az utánpótlást képzi, a törvények segítik a vállalkozásindítást, az inkubátorok felkészítik a projekteket, s a már termékkel vagy szolgáltatással rendelkező cégeket nemzetközi kapcsolatokkal megerősödött akcelerátorok segítik a nemzetközi piacra. Pénz eddig is rendelkezésre állt, csak a hozzáférés feltételei nem voltak egyértelműen kedvezőek. Ebben sem ártana változás, bár a startupok esetében jellemzően a lehetőségek hiányoznak.
A Connect East Incubator egy éve ezen rendszer felépítésén dolgozik. Kiemelt célja, hogy a regionális startupközponttá fejlődő Budapest egyre nagyobb mértékben hozzájáruljon a Kárpát-medence tehetséges projektjeinek sikeréhez. Budapestnek minden adottsága megvan hozzá, hogy startupfővárossá váljon. Ha az állam is meglátná ebben a lehetőséget, az ökoszisztéma minden szereplője, saját szintjén, szívesen segítene a megvalósításban - mutat rá a szakértő.
Öt meglepő statisztikai tény
- Minden új üzleti vállalkozás 50 százaléka 5 éven belül elbukik.
- Nagyobb esélye van a sikerre annak, aki egyszer már elbukott, mint annak, aki még soha nem próbálta meg. Egy múltbeli sikertelen vállalkozás tehát nem szégyellnivaló, sőt.
- A vállalkozók 95 százaléka legalább főiskolai (BSc) diplomával rendelkezik. Jóllehet vannak közismert, világmárkákat teremtő ellenpéldák, a statisztikák mégis a diploma fontosságát támasztják alá. A főiskolán, egyetemen megszerzett tudás egyébként csak az egyik sikertényező, legalább olyan fontos a tanulási évek alatt létrejövő kapcsolatrendszer, amely a későbbiek során kiválóan kamatoztatható.
- A türelmetlenség, a túl gyors és túl meredekre tervezett növekedés az első számú oka a legtöbb induló vállalat sikertelenségének.
- Egy helyett két alapító jelentősen megnöveli a siker esélyét, hiszen így emelhető a befektetés összege, gyorsabban bővíthető az ügyfélkör, továbbá kevésbé valószínű, hogy a vállalkozás a túl gyors növekedés hibájába esik.
