Az Indiana Egyetem Orvostudományi Karának kutatócsoportja nanochipet fejlesztett ki, amely képes átprogramozni az élő test biológiai szöveteit. A szilícium eszköz célja, hogy a bőrszövetet erekké és idegsejtekké alakítsa, és egyelőre különféle terápiákban használják laboratóriumi egereken.
Ezek közé tartozik a cukorbetegség által okozott idegkárosodás megelőzése és visszafordítása. Egy másik alkalmazási terület a stroke esetében lehetséges. Ott azt az agykárosodást akarják helyrehozni, ezzel a módszerrel. A technológia ezért többféleképpen használható, és számos emberi egészségi probléma kezelésében is alkalmazható. Időközben a készülék a prototípusból átkerült a szabványosított gyártásba. Az errfől szóló tanulmány a Nature Protocols folyóiratban jelent meg.
"Ez az apró szilícium chip olyan nanotechnológiát tesz lehetővé, amely megváltoztathatja a test élő részeinek működését. Például, ha egy közlekedési balesetben megsérültek az áldozat erei, és vérellátásra van szüksége, és már nem támaszkodhatnak a meglévő véredényekre, akkor a bőrszövetet erekké alakíthatjuk, és megmenthetjük a veszélyben lévő végtagot" - mondta Chandan Sen, az Indiana Regeneratív Orvostudományi és Műszaki Központ igazgatója.
A csapat jelentésében részleteket közölt a chip elkészítésének módjáról. Sen szerint a kutatási jelentés alapján bármely szakember létrehozhatja ezt a chipet öt-hat napon belül. A tudós reméli, hogy a jövőben világszerte fel lehet kínálni vele egy ilyen regeneratív terápiás lehetőséget.
Ez egy nem invazív nanochip eszköz, amely ártalmatlan elektromos hatások segítségével újraprogramozza a szöveti funkciókat. A specifikus géneket a másodperc töredéke alatt kell átvinni. A laboratóriumban már sikerült a sérült láb bőrszövetét erekké alakítani, és így helyrehozni a sérülést. Sen most az amerikai egészségügyi felügyelet, az FDA jóváhagyását reméli. Az eszközt ezután embereken is kipróbálhatják klinikai kutatás céljából.
