Sokan talán már unják, hogy amikor a közeljövő meghatározó IT-trendjeiről esik szó, a vízcsapból is a gépi tanulás, az IoT és a blockchain technológia folyik. Nos, a kedvükért most kicsit változtattunk a nézőponton, és összeállítottunk egy csokrot csupa olyasmiből, ami - sajnos, vagy hál' istennek, ezt döntsék el olvasóink - biztos, hogy nem történik meg idén.
Nem szabadulunk meg a technológiai adósságtól: Szinte minden IT-szervezet az innováció felpörgetéséről beszél, de ritka az olyan - vagy tán egy sincs -, amelyik gyorsabb ütemben számolná fel a technikai adósságot, mint ahogy az keletkezik. Általános jelenség, hogy minél gyorsabban alkalmazza az IT-részleg az új technológiákat, annál nagyobb mennyiségű műszaki adósságot halmoz fel. Ha a Google-ban rákeresünk a kifejezés angol változatára, a "technical debt"-re, nagyságrendekkel kevesebb találatot kapunk, mintha mondjuk a "digital transformation"-ra keresnénk, és ez sokat elárul a lemaradás megszüntetésére irányuló buzgalomról.
Nem lesz könnyebb jó szakembereket találni: Cégünk adattudóst keresne? Netán olyan munkatársat, aki jártas a hibrid felhők lelkivilágában? Vagy IT-biztonsági szakemberrel bővítené munkatársi gárdáját? Esetleg a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás szakértőjére lenne szüksége a továbbfejlődéshez? Sok szerencsét a toborzáshoz! Szükség lesz rá, mert egyre nehezebb jó szakembert találni, és ez a trend 2018-ban sem változik. Az Egyesült Államokban hozzávetőleg hétmillió technológiai álláshely van, és bár ezek nem mindegyike kötődik az információtechnológiához, így is bátran kijelenthető, hogy a gazdaság több millió IT-szakember munkáját igényli. Ehhez képest az Egyesült Államokban tavaly nagyjából 60 ezren szereztek diplomát informatikai szakterületen. Persze nem csak az egyetemek termelik a szakembereket, sokan autodidakta úton jutnak hozzá a szükséges tudáshoz, de így is egyre nehezebb lesz megfizethető áron jó szakembert találni.
A nők alulreprezentáltsága nem csökken az IT-szakmában: Szintén az Egyesült Államokból származik az az árulkodó adat, hogy a számítógép-tudományok területén diplomát szerzetteknek csupán 20 százaléka nő. Még aggasztóbb az a jelentés, amelyet egy munkahelyi kutatásokkal foglalkozó csoport, a Catalyst állított össze a nők helyzetéről. Eszerint a műszaki diplomás nők lényegesen nagyobb eséllyel hagyják el a pályát, mint a férfiak. Hosszabb távon némi reményt nyújt, hogy sok középiskolában komoly erőfeszítéseket tesznek a tudományos és technikai (angol rövidítéssel STEM) tantárgyak megkedveltetésére, és az ilyen jellegű tudás ázsiójának növelésére, de aligha valószínű, hogy ettől 2018-ban megugrana a nők száma a megfelelő munkakörökben. A cégeknek maguknak is komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy lehetőség szerint változtassanak a nők súlyos alulreprezentáltságán az informatikai szakmákban.
Nem csökken a betartandó előírások száma: Ez a pont aligha igényel bővebb magyarázatot. Májusban életbe lép az új általános adatvédelmi rendelet, a GDPR, a maga több mint 120 szabályával, és az EU már dolgozik a folytatáson, az ePrivacy (vagy népszerűbb nevén Cookie) rendeleten, amely az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002-es irányelv örökébe lép. És ott van az adatok mozgathatóságának problémaköre, meg a többi új kihívás, amit a digitális átállás kényszerít ki, és ami újabb és újabb előírások özönét zúdítja a vállalkozásokra. Szóval nem kétséges, hogy 2018-ban is dinamikusan változó jogi környezetre kell felkészülnünk, amely pillanatnyi lazítást sem enged.
Nem lassul a chatbotok előretörése: A 2000-es évek elején sok multinacionális cég szervezte ki az ügyfélszolgálati tevékenységet a világ elmaradottabb részeibe, ahol olcsó munkaerőt talált. Az ügyfelek azonban annyit panaszkodtak az alkalmazottak nyelvtudására és hiányos szakértelmére, hogy a vállalkozások egy része végül megadta magát, és visszaköltöztette ezeket a központjait. A chatbotoknál egyelőre nem tapasztalható az inga ilyen visszalendülése: egyre hatékonyabban képesek ellátni ezt a munkakört, és nemigen hallani rájuk panaszt. Úgy tűnik, a gépekkel könnyebben szót értünk, mint embertársainkkal.
Nem kell keresnünk az adatot - az adat megtalál bennünket: Valószínűleg ez sem nagy meglepetés, a folyamat már jó ideje tart. Tetszik, nem tetszik, webes viselkedésünket állandóan figyelik és rögzítik, hála a sütiknek, illetve azoknak a beleegyezéseknek, amelyeket valamikor rég, nem igazán tisztességes módon kicsikartak belőlünk. A gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és a többi feltörekvő technológia egyre pontosabb eszközöket ad a forgalmazók kezébe, hogy kipuhatolják a fogyasztók netes viselkedését, és a módszerek 2018-ban tovább finomodnak. Vége annak az időnek, amikor mi kerestük meg az adatot a weben: a web már azelőtt önteni kezdi ránk a testreszabott tartalmakat, hogy rájönnénk, szükségünk van-e rájuk. Könnyen lehet, hogy 2018 lesz az az év, amikor már több időt töltünk a fölöslegesnek ítélt webappok és adatfolyamok leállításával, mint az engedélyezésükkel.
A felhőben kifejlesztett gyártási rendszereket nem fogják hazavinni: A "fejlessz a felhőben, hosztold otthon!" mítoszát a felhőszolgáltatók terjesztették el, mégpedig azért, hogy rávegyék a vonakodó kuncsaftokat a felhőalapú infrastruktúra alkalmazására. Ahelyett, hogy arról próbálták volna meggyőzni a cégeket, költség, biztonság és megbízhatóság szempontjából mennyire megéri rendszereiket a felhőbe telepíteni, inkább azt sugallták nekik, hogy a felhőt egyszerűen használhatják a szoftver kifejlesztésére és tesztelésére, és amikor végeztek, mindent áttelepíthetnek hagyományos adatközpontjaikba. A csel bevált: az ügyfelek aláírták a megállapodást, és miután hozzászoktak a felhőalapú infrastruktúra megannyi előnyéhez, már eszük ágában sem volt a felhőben kifejlesztett rendszereiket visszahozni a vállalati adatközpontokba.
A cégek, amelyek működésükben kiléptek az internetre, nem fogják otthagyni az AWS-t, az Azure-t és a Google-t: Sok vállalkozás azt mondja, hogy miután a felhőtechnológia segítségével felpörgette működését, saját hagyományos adatközpontokat fog létrehozni. Erre azonban aligha kerül sor: ha egy vállalkozás belekóstol abba, milyen kellemes dolog megszabadulni az adatközpontok kiépítésével-fenntartásával járó rengeteg költségtől és fejfájástól, aligha fog visszatérni a hagyományos működési modellhez.
A Szilícium-völgy dicsőségét nem fogja elhomályosítani másik technológiai központ: Ez talán a legkevésbé kockázatos jóslat. Nincs még egy hely a világon, ahol manapság ennyi tudás, tehetség, beruházási tőke és vállalkozói siker összpontosulna, mint a Szilícium-völgyben. New York, Austin, Los Angeles vagy Portland és megannyi más város még jó néhány évig várhat, míg utoléri a kaliforniai high-tech fellegvárat, amely a világ technológiai fejlesztésének egyik - ha nem a - legfontosabb központja.
TARTÓS FELHŐSÖDÉS VÁRHATÓ
A hagyományos biztonságimásolat-készítés egyik egyre fontosabb alternatívája a felhőalapú mentés. A Coherent Market Insights (CMI) elemzése a 2017-es globális felhőmentési piacot 1287 millió dollárra becsüli. Ez az érték 2023-ra elérheti az 5,5 milliárd dollárt, ami 22,1 százalékos átlagos éves növekedési ütemet jelent. A piac növekedésének fő hajtóerejét a nagy adattömegek termelődése jelenti. A CMI szerint 2020-ra ezek 92 százalékát a felhőben lévő adatközpontok dolgozzák fel.
Hozzájárul a piac bővüléséhez a szoftver mint szolgáltatás (SaaS) modell terjedése. 2020-ra a felhőre jutó terhelés 74 százaléka az SaaS-hez fog kapcsolódni; 2015-ben ez az érték még csak 65 százalék volt. A felhőalapú megoldás népszerűségének növekedéséhez hozzájárul az egyszerű telepíthetőség, a költséghatékonyság, a nagy teljesítmény és a méretezhetőség, illetve az ezzel járó rugalmasság.
Mind meghatározóbbá válik a nyilvános felhők szegmense, hála többek közt a megoldás méretezhetőségének és helyfüggetlenségének. Előrejelzések szerint 2020-ra a teher 68 százaléka a nyilvános felhőkre hárul: ez hatalmas növekedést jelent a 2015-ös 49 százalékhoz képest. A globális felhőalapú mentési piac legnagyobb része Észak-Amerikához kötődik: a CMI adatai szerint a felhőalapú adatközpont-terhelés 42 százalékáért 2016-ban az Egyesült Államok és Kanada felelt. A leggyorsabban fejlődő régió viszont Ázsia, azon belül is India és Kína. Az átlagos növekedési ütem a CMI várakozásai szerint itt 2015 és 2020 között 31,6 százalék lesz, vagyis jóval meghaladja a globális piac növekedését.
