A Stanford egyetem fiatal kutatói Jerome Bonnet, Pakpoom Subsoontorn és Drew Endy olyan biológiai adattárolási módszert fejlesztettek ki, amelyben enzimek képesek megváltoztatni a DNS-szekvenciák ki és bekapcsolt állapotát, ezért valamennyi szekvencia megfelel egy bináris számjegynek.
Bonnet kifejtette, hogy a kutatócsapat három év alatt 750 kísérletet végzett el, mire a megfelelő eredményhez jutott, s az úgynevezett recombinase addressable data module (rekombináns címezhető adatmodul) vagy röviden RAD létrejöhetett.
A RAD-ot használva a kutatók képesek voltak úgy módosítani a mikrobák DNS-ét, hogy azok ultraibolya fény alatt megváltoztassák a színűket. Az állapotuktól függően a parányok vörös vagy zöld fényt bocsátottak ki. A jelenséget előidézéséhez a DNS szekció az egyik állapotból a másikba tetszés szerint kapcsolható a megoldással.
Remények szerint a genetikus adatok bitjeiből byte-okat is elő tudnak majd állítani, ami azonban akár további tíz évbe is kerülhet. Azonban az a képesség, hogy adatokat beleírhatnak, majd újraírhatnak a DNS-ben, alapvető alkalmazás lehet például a rákkutatásban.
