Az informatika, az adatok, a számítógépek által mozgatott pénzügyi világ sajátos problémáinak tanúi lehettünk és lehetünk. Napi munkám során informatikai döntéshozókkal, háttértárolókkal és a rajtuk elhelyezett adatokkal foglalkozom. A pénzügyi világ problémái mindhárom szereplőt megérintették és kicsit meg is változtatták őket. Lássuk elsősorban az informatikai döntéshozókat.
Egyre több helyen találkozom olyan szakemberekkel, akik már nem engedik meg maguknak azt a luxust, hogy csupán informatikai tényezők mérlegelése alapján hozzák meg beruházási döntéseiket. Egy 2008-as kutatás azt mutatja, hogy az IT-menedzserek három fontos tényezőt mérlegelnek, amikor egy szerver- és háttértároló infrastruktúrát kiválasztanak: első helyen a termékhez adott szolgáltatás és támogatás áll, a második helyen a termék beszerzési ára, míg a harmadik legfontosabb tényező a működtetési költség.
Zöld = hatékonyság
A változó gazdasági helyzet változó szemléletet is hoz; az egyszeri befektetési ár kisebb fontosságú lesz és előtérbe helyeződik a működtetési költség. Olyan szempontokat vizsgál meg majd az IT-menedzser, amelyeket eddig valószínűleg figyelmen kívül hagyott: mennyit is fogyaszt az adott eszköz, amikor be van kapcsolva és akkor, amikor effektív működés nincs, mennyi energiát visz el a rendszerek hűtése, milyen technológiákat épített be a gyártó az eszközbe, amelyek az energiahatékonyságot, a kevésbé energiaigényes hűtési rendszerek üzemeltetését igénylik.
Így az informatikai vezetőnek - még ha nem is szeretné - vállalati energiamenedzseri szerepeket kell felvállalnia, tudnia kell, hogy hol, mennyi energia fogy, milyen eszközökkel állítható meg ez a költségeket generáló fogyasztás. Mindenki árgus szemekkel figyeli majd ezeket a jellemzőket, és a teljes képet figyelembe véve hozza majd meg a beruházási döntést.
A megváltozott helyzet a háttértárolókat is érinti. Az előttünk álló periódusban már nem tudnak majd a hardverkereskedők annyi háttértárolót eladni, mint amennyit 2007-ben vagy 2008-ban. A visszafogott eladások nemcsak elhalasztott beszerzéseket, hanem átgondoltabb infrastrukturális beruházást jelentenek. Az informatikai vezető maximálisan ki fogja használni a megvásárolt eszközt, a költségek csökkentését, a már említett működtetési költségeket tartva szem előtt.
Ennek megfelelően az ezeken az eszközökön tárolt adatok életciklusa is megváltozik. Amikor az adat bekerül az informatikai vérkeringésbe, akkor értelemszerűen olyan high-end eszközön tárolják, amely gyors hozzáférést biztosít, garantálja, hogy az adat szinte azonnal a cég és a fogyasztó rendelkezésére áll. Ám mivel ezeken a tárolókon az adatok megtartása működtetési szempontból költségesebb, mint egy középszintű adattárolón, az adatok a szokottnál hamarabb kerülnek át a magas szintű háttértárolóknál megszokott funkcionalitásokkal megerősített középszintű tárolókra. Az informatikai vezetők maximálisan kihasználják ezeket a középszintű tárolókat, emiatt gyakoribb lesz, hogy az alsó szintű tárolóknál látható archiválási feladatokat is rájuk bízzák. Vagyis a középszintű háttértárolókat - amelyeket high-end jellemzőkkel vérteztek fel - sokkal többet és jobban fogják használni és kihasználni a vállalatok.
Üzemeltetés és homogenizálás
Ezzel párhuzamosan a rendszerek homogenizálódási folyamata is elindul. Az informatikai vezető ugyanis nem tudja megengedni magának a különböző drágán üzemeltethető szigetrendszerek és a hozzájuk kapcsolódó, drágán megfizethető tudással bíró szakemberek fenntartását. Ezeket a szakembereket egyre több feladattal látják majd el, miközben egységesebb infrastruktúra-parkot alakítanak ki.
Ami pedig a harmadik tényezőt, az adatokat illeti, azok is megsínylik a pénzügyi problémákat. Ha a 2008 tavaszán publikált előrejelzéseket nézzük, akkor mindenki robbanásszerű adatnövekedést prognosztizált az elkövetkező évekre. A jelenlegi gazdasági helyzet mélyen áthúzza ezeket az előrejelzéseket. Vagyis a jósok tévedtek, az adatmennyiség robbanása érdeklődés hiányában elmarad. A lanyha gazdasági helyzet az adatok minőségén nem javít, strukturálatlanságuk kérdése azonban fennmarad. Az várható, hogy a vállalatokon belül keletkezett strukturált és nem strukturált adatok aránya rosszabbodik - a nem strukturált adatok javára. Hiszen a vállalatok visszafogják költségeiket, nem fordítanak kellő figyelmet az adatok menedzselésére, illetve azok strukturálására.
A strukturált vagy nem strukturált adatok közvetlenül befolyásolják egy adott termék fejlesztését, piacra dobásának határidejét, sebességét. Ha a terméket megelőző produktumot nem strukturált adatok segítségével fejlesztették ki, akkor az előzményeket nehéz lesz Word dokumentumokból, PowerPoint prezentációkból, kapcsolódó Excel táblákból összevadászni. Érdemes az adatokat mindenképpen egy háttértároló, illetve a hozzá kapcsolódó szoftveres funkcionalitással strukturálttá tenni, és máris egy lépéssel a konkurencia előtt vagyunk.
(a szerző a Hitachi Data Systems magyarországi képviselője)
A cikk a Computerworld.hu vélemény rovatában jelent meg.
