A találmány hivatalos neve "szilárd állapotú energiaátalakító és -fejlesztő chip", és állítólag a hőt közvetlenül alakítja át elektromos árammá, valamint -200 Celsius-fokra hűthető le, ha áramot folyatnak keresztül rajta. "Az új chip jelentősége a repülőgép, a televízió vagy a tranzisztor megalkotásával egyenértékű" - fogalmazott Lew Brown, az Eneco elnök-vezérigazgatója. "Hogyha ez nem kelti fel a feltalálók érdeklődését, akkor nem tudom, hogy mi fogja valaha is felkelteni."
Brown Londonban, egy Tower Bridge-hez közeli szálloda konferenciatermében tartott előadással kívánta meggyőzni az erősen kételkedő befektetőket, akik azért szép számban megjelentek az eseményen. "El kellett jönnöm, mert ez egyszerűen túl jól hangzik ahhoz, hogy kihagyjam" - fogalmazott egyikük. Noha a szkeptikusok szerint továbbra sem eszik ilyen forrón a kását, azt a legtöbb érdeklődő elismerte, hogy a bemutató meggyőzően sikerült, és a dolog akár működhet is - ebben az esetben pedig valóban nagy hatással lenne az IT-eszközökre.
A hőionos energiaátadás (az ismerős Edison-effektus) során ha egy fémet vákuumban felhevítünk, akkor a fémből elektronok lépnek ki, mely ezáltal elektronfelhőbe burkolózik. Az elektronok a szembe állított másik, nagy pozitív potenciállal rendelkező (alacsony hőmérsékletű) fém irányába indulnak; a légüres téren át a kilépő elektronokkal keletkező töltés hasznosítása azonban a felületek közti vákuum megteremtésének körülményessége miatt eddig akadályokba ütközött.
A brit IT Week beszámolója szerint az Eneco most a vákuum kiváltásáról beszél, méghozzá egy "gondosan kiválasztott félvezető segítségével, amely elég vastag ahhoz, hogy az emitter és a kollektor közötti jelentős hőmérséklet-differencia a praktikus felhasználás hatékonyságának szempontjából is érdeklődésre tarthasson számot." Az eredmény állítólag egy olyan apró energiaátalakító chip, amely 600 Celsius-fokon is működőképes, és a forró és a hideg oldalak közti hőenergia-differencia 30 százalékát elektromossággá alakítja. A maradék a hideg oldalt melegíti, és hasznosítás nélkül vész el.
Brown szerint már az Apple és a Dell is érdeklődik a technológia iránt, és vizsgálja annak a lehetőségét, miként tudná temékeiben alkalmazni a szabadalmat. A processzor által termelt hőt a ventilárorok és más hűtőrendszerek működtetésére használni mindenképpen elegáns - és gazdaságos - megoldás lenne. Az Eneco úgy gondolja, hogy a technológia csak a hordozható számítástechnikai eszközök piacán 5 milliárd dolláros üzletet jelenthet, de ez aprópénz ahhoz képest, hogyha például a fosszilis tüzelőanyagok évi 1500 milliárd dolláros forgalmát nézzük - különösen, hogy ezt a hatalmas mennyiséget alig 50 százalékos hatásfokkal égetik el.
Az Eneco bejelentése egyelőre legalábbis megosztja a véleményeket, a különböző fórumokon megszólaló kételkedők a Peltier-elem újrafelfedezésétől kezdve a termodinamikai agyrémig mindennek leírják az összesen 48 frissen bejegyzett szabadalmat tartalmazó technológiát. A vállalat mindenesetre nagy reményeket fűz újításához, az érdeklődőkkel folytatott tárgyalások eredményeiről pedig igyekszünk majd beszámolni a későbbiekben.
