Összehasonlításként az IAB Magyarország által közzétett 2010-es online reklámköltés 27 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy több mint 100 milliárddal haladta meg ezt a forgalmat az e-kereskedelem tavaly (kb. 133 milliárd volt), idén pedig több mint 20%-os növekedésre számíthatunk.
Akcióba lép a user. Médiahasználati szempontból új értelmezést nyert az internet. Az eddigi tartalomfogyasztási, keresési és kommunikációs webhasználat kiegészült a cselekvési és tranzakciós tevékenységgel. A felhasználók nem állnak meg az információszerzésnél, hanem konkrétan akcióba is lépnek, online apróhirdetéseket adnak fel, aukcióznak, ár-összehasonlítás után vásárolnak, online kötnek biztosítást vagy éppen utazást, szállást foglalnak, és nemcsak könyvet, hanem mondjuk ételt vagy ruhát is az internetről rendelnek.
A tranzakciós oldalakon a felhasználók generálják a bevételeket, mondhatni, „user is king", ezért a fő hangsúly a konverziós pontokhoz való eljutásra tevődik. Szerencsére ebben számos eszköz, mint például webanalitika, A/B tesztek, keresőoptimalizálás, ajánlórendszerek stb. nagy segítségünkre vannak. Drágább termékek és szolgáltatások esetén egyre nagyobb szerepet kap a web lead generálás, amikor egy másik csatornán (DM, eDM, telesales, személyes eladás) konvertáljuk az érdeklődésüket - például próbahasználatra jelentkezéssel - kifejező felhasználókat.
Új szereplők, szélesebb kínálat. Az elmúlt években az újonnan belépő szereplők által egyre szélesebb közönséghez jutott el az e-kereskedelem. A GKIeNet szerint 2011 első negyedévében már legalább 1 millió felhasználó végzett valamilyen tranzakciót az interneten. Új típusú weboldalak jelentek meg, mint például a közösségi vásárlás oldalak, amelyeken kuponos formában juthatnak kedvezményes ajánlatokhoz a felhasználók. Idehaza alig több mint egyéves múltra tekint vissza az online kuponpiac, de már most mintegy 70 szereplővel számolunk, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik (Csehországban kb. 300 ilyen site üzemel).
A kuponosok révén újabb felhasználói rétegek kapcsolódnak be az e-kereskedelembe, kipróbálják az online fizetést is, ami egyértelműen segíti az edukációt, ebből aztán az egész e-kereskedelmi szektor profitál. 2004 magasságában talán a diszkont légitársaságok löktek ekkorát az e-kereskedelem szekerén, azok, amelyek kizárólag online árulták jegyeiket - a „felhasználói bátorság" olcsó jegyárak formájában fizetődött ki. Az online kuponok esetében is hasonló a helyzet, emellett a rövid ideig elérhető ajánlatok (kvázi időkényszer) és sokszor a megvásárolható kuponok korlátozott száma is a tranzakció irányába tereli a felhasználókat, akik inkább vásárolnak, mintsem lemaradjanak egy jó ajánlatról.
Mindemellett a kuponos site-ok révén tovább bővült az online megvásárolható árucikkek kínálata, mivel olyan - elsősorban offline igénybe vehető - szolgáltatások váltak elérhetővé, amelyeket korábban nem lehetett megvenni az interneten. Sok esetben maguk a szolgáltatást nyújtó kis- és középvállalkozások korábban meg sem jelentek online.
Erős fékek a fizetési módok. Tény, hogy a Nyugat-Európában népszerű internetes fizetés itthon nem tartozik a legnépszerűbb fizetési módok közé. Ugyancsak a GKIeNet kutatása alapján az online áruházaknál elérhető fizetési módok között a leggyakoribbak a banki átutalás (87%), a személyes átvétel (84%) és a futárcéges utánvétel (80%). Ezeket lényegesen lemaradva követi a postai utánvét (45%), illetve az internetes bankkártyás fizetés (29%), utóbbi relatíve magas aránya mindenképpen a fejlődés jeleként értelmezhető. Az online fizetési mód megléte azonban nem áll arányban annak használatával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termékek vásárlásánál a leggyakrabban valamilyen utánvétes fizetési módot választanak a felhasználók, és a bankkártyás internetes vásárlások aránya 10% alatti.
Szolgáltatás vásárlásánál, például kuponos oldalakon, ahol egyébként ritkán szerepel az utánvétes megoldás, akár 40% feletti is lehet az interneten keresztüli fizetés annak ellenére, hogy csupán pár bank kínál erre megoldást. Általánosságban elmondható, hogy az internetes bankkártyás fizetés helyett az interneten keresztüli banki átutalás népszerű. Úgy tűnik, a felhasználók egyelőre jobban bíznak a bankok internetes felületein történő tranzakciók biztonságában, mint a webáruházakból bankkártyás fizetési felületekre való átirányításokban. Bár elérhető a PayPal szolgáltatása, a webáruház-tulajdonosok általában ezt a fizetési módot drágának tartják, a felhasználók körében pedig nem terjedt el eléggé, ezért nincs is nagy nyomás a boltokon, hogy fizetési módként kínálják. Az eBay-hez hasonlóan talán az aukciós oldalaknak kellett volna bevezetni a PayPalt Magyarországon is, miután az elérhetővé vált, de erre - valószínűleg stratégiai okokból - nem került sor.
A mobilizált vásárlás térnyerése. Már most látszik, hogy az e-kereskedelem nem áll meg a weboldalak szintjén, mivel a mai okostelefonok már képesek az internetes hozzáférés és felhasználói élmény alkalmazásokon (appok) keresztüli mobilizálására. A vásárlás új korszaka következhet, hiszen a telefonok mindig nálunk vannak, képesek vonalkódolvasásra, így ár-összehasonlításra, azonnali vásárlásra a boltban, vagy személyes és bankkártyaadataink tárolására, de akár helyfüggő ajánlatok megtekintésére és megvásárlására is. Idővel a telefonokra fejlesztett fizetési módok (NFC, Google Wallet) még egyszerűbbé teszik majd a vásárlást a felhasználóknak, akik igazi királyként/királynőként érezhetik magukat, hiszen bárhonnét, bármikor, bármit megvásárolhatnak majd.
