Legtöbbször csak biztonsági szempontokból foglalkozunk a bankokkal, de úgy tűnik, hogy nem mehetünk el amellett sem, hogy egyes helyeken az ügyfeleket büntetik a zöld gondolkodásuk miatt.
A banki ügyintézést a mai napig rengeteg papír, nyomtatvány kiállítása, bizonylat jellemzi. Ez a belső rend fogadjuk el – persze lehetne kevésbé pazarló módon is – de a lassú változáshoz ugye sok idő kell. Azonban ha a felesleges reklámlevelektől és katalógusoktól megcsömörlött ügyfél a bankjában szeretné lemondani a havonta érkező paksamétát, akkor jöhet a kellemetlen meglepetés. Az ügyintéző visszakérdez, hogy biztosan lemondjuk-e a kivonatokat, mert ugye az azzal jár, hogy ezentúl ha ilyenre lenne szükségünk, akkor azt csak egy fiókukban tehetjük meg, internetről bizony lehetetlen. Hiteles kivonatként ugyanis a netről nyomtatott nem érvényesíthető. A pénzintézet honlapján büszkén feltüntetett hangzatos díjak ekkor váltak értelmetlenné számomra.
Nem számoltam meg hányszor volt az év bankja, az esetünkben szereplő intézmény, amely állítólag a lakosság érdekeit szolgálja, az mégis meglepő, hogy a bank pont azokat bünteti, akik a csökkentik a feladatait.
Hogy ennek a takarékoskodás, „zöld gondolkodás dolognak” elejét vegyék egészen szigorú szabályokat vezettek be az ilyen ügyfelekre. Mivel ők nem pazarolják a bank papírjait havi rendszerességgel, ha mégis egy ilyen kivonatra lenne szükségük, azt fizessék meg. Logikusnak kevéssé hangzó módon 1000 Forint bankszámla kivonatonként az ára annak, ha valaki lemondja a havonta egyébként saját reklámokkal telegyömöszölt borítékot.
Nem tudom, mi kerül ennyibe, de azt gondolom, hogy inkább erősíteni kéne az ügyfelekben a tudatos gondolkodást és nem letörni, mert ez inkább akadályozza a sokat emlegetett változást mindenütt. S azt gondolom, hogy nagyon eltökélt ügyfélnek kell lenni ahhoz, hogy ilyen feltételekkel valaki mégis lemondja a feleslegesen elküldött kivonatokat.
A bank helyében az ilyen ügyfeleknek ingyen nyomtatnám azt az évi 3-kivonatot, hiszen a levont díjakban amúgy sem fog megjelenni, hogy ezen ügyfél egyébként ebben az évben még egyetlen számlakivonatnyi papírt sem pazarolt. Végiggondolva havi sok ezer kinyomtatott oldalról, postán átfuttatott borítékról, ezáltal sok milliónyi értelmetlenül elpazarolt forintról beszélünk. Éves szinten persze ez rengeteg energia csupán csak egy rossz beidegződés miatt, amelyet még a válság sem volt képes elsöpörni.
Természetesen vannak máshogy gondolkodó pénzintézetek, ahol mindez máshogy működik, ahol az ügyfél csak azért fizet és csak annyit amennyi a szolgáltatás ellenértéke. A verseny elkezdődött, és az ilyen apróságok könnyen átcsábíthatnak egy sok éves ügyfelet is a környezettudatosabb konkurenciához. A zöld gondolkodás lassan divatossá válik, sőt a tudatos fogyasztók egy ideje már keresik is az ilyen lehetőségeket. Ideje váltani, átgondolni, hiszen takarékoskodni okos, nem pazarolni pedig bölcs dolog.
Remélhetőleg ilyen kérdésekre is válaszokat talál majd az ősszel megrendezésre kerülő II. Green-It konferencia, s hogy az értelmetlen pénz és papírpazarlást végre a logikusnak tűnő megoldások váltják fel világszerte.
