Laboratóriumi keretek között építették fel a Műegyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékén (BME MIT) azt a kis lakást, ahol élőben tudják demonstrálni az idős, feledékeny, szellemi hanyatlással küzdő emberek informatikai eszközökkel támogatott távfelügyeletét. A kísérleti rendszert egy európai uniós projekt, a CCE (Connected Care for Elderly Persons Suffering from Dementia) projekt keretében fejlesztették ki, a BME Egészségipari Mérnöki Tudásközpont (BME EMT) koordinálásával.
A fejlesztők egyszerű, megvásárolható szenzorokkal dolgoztak, azokat integrálták egységes rendszerbe. A kísérleti lakásban tíznél több szenzor érzékeli az ajtók nyitását, a különféle mozgásokat, a lakás hőmérsékletét és páratartalmát, valamint bizonyos fogyasztók, mint például a lámpa és a vízforraló teljesítményfelvételét. Az érzékelt adatok vezeték nélküli (Zigbee) hálózaton jutnak el a lakásban elhelyezett, hálózati átjáróként funkcionáló PC-be, amely feldolgozza és továbbítja azokat. A kapott információhoz az interneten keresztül lehet hozzáférni. A rendszer - szükség esetén - figyelmeztetést ad magának az idős embernek, illetve az interneten és/vagy a mobilhálózaton keresztül jelzést (riasztást) küld a távol lévő családtagnak, gondozónak (e-mailben, SMS-ben).
A fejlesztők már megkezdték a konzultációt a majdani felhasználók képviselőivel - ápolási otthonokkal, a feledékeny emberekkel és hozzátartozóikkal foglalkozó szervezetekkel. A tervek szerint rövidesen néhány kísérleti rendszert valós helyszínekre is telepítenek. A visszajelzések alapján finomítják majd a rendszert.
Magyarországon jelenleg mintegy 250 ezer olyan ember él, aki különböző súlyosságú feledékenységgel (demenciával) küzd. A Műegyetem rendszere az enyhe és középsúlyos esetekben jelenthet megoldást. A jövőre nézve az egyik legnagyobb feladatot az üzleti modell kidolgozása jelenti. Egyelőre az eszközök viszonylag drágák, hiszen tömegméretű használatukról még európai viszonylatban sem beszélhetünk.