A szélessávú internet népszerűsítését zászlajára tűző Szélessáv Alapítvány 2009 elején hozta létre a "Szélessáv Műhely" kibővített szakmai kezdeményezést, azzal a céllal, hogy támogassa olyan projektek, ötletek megvalósulását, amelyek segítik az egyéneket, közösségeket, vállalkozásokat, illetve egyéb szervezeteket a megfelelő minőségű szélessávú internet által kínált lehetőségek széleskörű kiaknázásában.
A Műhely kiemelten kezeli a szélessávú technológiákhoz kapcsolódó projekteket, illetve a szélessávú internetezés hazai terjedését gátló tényezők - technikai akadályok, motiválatlanság, a biztonsági ismeretek hiánya - lebontását, amellyel hozzájárulhat az ország gazdasági-társadalmi felzárkózásának gyorsításához, a versenyképesség erősítéséhez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Megalakulása óta számos vállalat és szervezet kapcsolódott be a Műhely munkájába.
A most aláírt Digitális Társadalmi Egyezmény a Műhely missziójával, kitűzött céljaival összhangban megfogalmazott okirat, amelynek elfogadásával a partnerek olyan projektek életre hívására törekszenek melyek előremozdítják a keresleti, illetve kínálati oldalon meglévő akadályok lebontását. Ezen erőfeszítéseket harmonizálják a mindenkori kormányzat stratégiájával, továbbá támogatják a területhez kapcsolódó projektek EU notifikációs folyamatait az Európai Unió brüsszeli központjában lévő megfelelő szervezetekkel.
A dokumentumot aláíró partnerek: APEH, BellResearch, Delta csoport, MEH-Elektronikuskormányzat-központ, EnterNet Invest Zrt., FIDESZ Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoport, HP Informatikai Kft., Invitel Zrt., Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, Magyar Posta Zrt., Magyar Telekom Nyrt., MKB Bank Zrt., Netvisor Zrt., Nokia Siemens Networks Kft., a Skype és Sanofi-Aventis Zrt.
A Digitális Társadalmi Egyezmény előzményeként a Műhely 2009-ben elkészített egy ?Vitairat a szélessávról" című részletes elemzést, hogy érdemi szakmai párbeszédet indítson el a kormányzat, a piaci szereplők, a kutatói szféra és a civil szervezetek között a szélessáv elterjedését korlátozó tényezők felszámolása érdekében. A vitairat egyik lényegi megállapítása, hogy Magyarország szélessávú mutatói a lefedettség, árak, minőség és verseny terén közelítenek az uniós átlaghoz, ugyanakkor a szélessávú szolgáltatások használatában, mind a lakosság mind a kis-és középvállalatok körében nagyon komoly lemaradás tapasztalható. Ennek fő oka a keresleti oldal gyengesége: a digitális írástudás alacsony szintje, a motivácó, a digitális önbizalom és a digitális biztonság hiánya.
Az Európai Bizottság uniós infokommunikációs stratégiájával, a ?Digital Agenda"-val összhangban és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével a Szélessáv Műhely kidolgozta 2010-es stratégiáját. A konkrét cselekvési programok kialakítását a legsikeresebb hazai példák, illetve kiemelt átfogó projektek mentén haladva határozták meg:
* eHealth - távdiagnosztika, megelőzés, távgyógyítás kiépítése
* Az elektronikus ügyintézés fejlesztése
* Európai szélessáv térkép, szélessávkereső fejlesztése
* A Szélessávú Szolgáltatások Minőségének hazai és Uniós mérése
* Valódi szélessávot megteremtő infrastrukturális projektek támogatása
* Az Uniós Szélessávú Teljesítmény Index (BPI) elnevezésű díj megalapítása, első díjak átadása
* Oktatás, figyelemfelhívás, felvilágosítás: fogyasztói tudatosság növelése, kiadványok, programok szervezése által azon rétegek megszólítása, képzése, akik még nem részei a digitális társadalomnak
* Az Európai Bizottság ?Digital Agenda"-t megalapozó pilléreihez illeszkedő, átfogó hazai kutatás elkészítése
"Nagy örömünkre szolgál, hogy a Digitális Társadalmi Egyezmény aláírásával számos szervezet és vállalat csatlakozott a szélessávú technológia elterjedésének ügyéhez, hiszen ez a technológia a gazdasági növekedés egyik katalizátora lehet azáltal, hogy kulcsszerepet játszik a beruházások élénkítésében, a munkahelyteremtésben és hosszú távon az általános gazdasági fellendülésben" - mondta el az aláírás kapcsán Bóna Ákos (képünkön), a Szélessáv Műhely közösségi ügyekért felelős igazgatója.
