Az Oxfordi Egyetem és a Oviedói Egyetem kutatói által készített tanulmány szerint a szélessávú szolgáltatások minősége összefügg az adott országok „tudásgazdasági” lehetőségeivel. A most megjelent tanulmány 66 országot rangsorol, köztük Magyarországot is.
Az első ilyen kutatást 2008 szeptemberében tették közzé annak bemutatására, hogy az egyes országokban milyen a szélessávú internetkapcsolatok minősége, és ezáltal mennyire képesek profitálni az új generációs webes alkalmazásokból és szolgáltatásokból.
A idei adatok számos meglepetést okozhattak még a kutatóknak is, mivel a válság ellenére a szélessávú szolgáltatások rendületlen fejlődést mutatnak. Az országok rangsorában is találhatunk érdekességeket, hiszen a tavalyi listavezetőt – Japánt - Dél Korea gyakorlatilag letolta az első helyről. Az is érdekes, hogy az első 3 helyen csak ázsiai ország áll. A szélessáv elterjedésben az első 10 ország 90 százalék feletti – a háztartások számához viszonyított – eredményt produkált.
Dél Korea itt is – 97 százalékkal -, illetve a minőség tekintetében is kimagasló eredményeket ért el.
Az európai országok közül Svédország, Norvégia, Svájc, Hollandia, Dánia és Luxemburg került az első tíz közé.
Ugyan nem kerültek az első tíz közé, a szélessáv minőségét illetően Litvánia, Bulgária és Lettország szorosan Svédország nyomában jár, köszönhetően a közelmúlt üvegszálas és kábeltechnológiai fejlesztéseinek.
A kutatás kilenc országról - Dél-Koreáról, Japánról, Svédországról, Litvániáról, Bulgáriáról, Lettországról, Hollandiáról, Dániáról és Romániáról – állapította meg, hogy biztosítani tudják azt a minőséget a szélessávú szolgáltatások esetében, amely a jövőbeni, a következő 3-5 év során elterjedő webes alkalmazásokhoz, például a nagy felbontású internetes televíziózáshoz és a magas minőségű videokommunikációkhoz (pl. az otthoni telepresence) szükséges. 2008-ban egyedül Japán lépte túl ezt a küszöbértéket.
További érdekes megállapítás, hogy a globális átlagos letöltési teljesítmény 49 százalékkal, 4,75 Mbit/sec sebességre nőtt. Ehhez viszonyítva a globális átlagos feltöltési teljesítmény 69%-kal, 1,3 Mbit/sec sebességre emelkedett.
A szélessávú szolgáltatások minősége terén a kutatásban vizsgált 66 országból Magyarország jelenleg a 19. helyen áll (BQS mutatószám: 36), ezzel egy helyet lépett előre a tavalyi évhez képest. (2008-ban 30-as BQS értékkel a 20. helyen állt) A szélessávú szolgáltatások minőségét és a szélessávú internet elterjedtségét együttesen mérő (Broadband Leadership, vezető szerep a szélessávú szolgáltatásokban) mutatószám alapján hazánk a 40. a rangsorban.
Dél Korea elhúzott, sőt Románia is előttünk
Egy tanulmány szerint a vizsgált 66 országból tavaly óta 62-ben javult a fogyasztói szélessávú szolgáltatások minősége. Nálunk is, csak nem eléggé.
Hirdetés
Hirdetés