Több mint 300-an regisztráltak az 5. Digitális Esélyegyenlőség konferenciára, amit ezúttal az EGÉSZség és egészségen túl címmel rendezett az NJSZT. Bevezető előadásában Bőgel György (CEU) felhívta a figyelmet: Magyarországon a GDP 5-6 százalékát költjük az egészségügyre, miközben például az Egyesült Államokban ez az arány 18 százalék. Sajnálatos tény, hogy egészségügyünket jogosan illethetjük a nem hatékony, a drága és a fenntarthatatlan jelzőkkel. De vajon mi segíthet a fenntarthatóságon? A válasz egyértelmű: a széles körűen értelmezett innováció, beleértve a kutatás-fejlesztést, illetve az abból születő termékeket.
Képzeljük csak el, milyen óriási jelentőségű, hogy ma már egy aprócska készülék és egy mobiltelefon segítségével is végezhetők ultrahang-vizsgálatok. A Mobisante egy nagyságrenddel olcsóbb, mint a hagyományos ultrahang-berendezések. De létezik már olyan mobiltelefonos alkalmazás (LifeLens), amely egy csepp vér fotója alapján jelzi a malária jelenlétét. De említhetjük általában a távdiagnózist is, amely lehetővé teszi, hogy a világ távoli pontján lévő szakorvos véleményezze a vizsgálati eredményt. Se a páciensnek, se az orvosnak nem kell utaznia.
Hatalmas adatrobbanásnak vagyunk tanúi, és ebben komoly szerepet játszanak az egészségügyi mérőrendszerekből származó adatok. Elengedhetetlen tehát a mérési eredmények, az orvosi diagnózisok digitalizálása, amelyeket aztán célszerű megosztani az érintettekkel. Természetesen ezen folyamatok során óhatatlanul előkerül az adatbiztonság kérdése. Vannak eltérő érdekek, eredmény csak kompromisszumokkal érhető el.
Csepeli György és Nagyfi Richárd (ELTE) kutatása a Facebook-aktivitást (a kézmozgásokat) vizsgálja, és ebből von le következtetéseket a használó esetleges depressziójára vonatkozóan. A kutatók hangsúlyozták: az eszközt az orvosoknak szánják, nem öndiagnosztikára.
Magyarországon körülbelül 1,2 millióra tehető azok száma, akik valamilyen fogyatékkal élnek, illetve több mint 3 millióra az érintett családtagok száma. A fogyatékok pótlását segítő eszközök - nagy mértékben építve a korszerű infokommunikációra - hathatós segítséget nyújthatnak ezen hatalmas csoportnak - mutatott rá Kutor László (Óbudai Egyetem). Rengeteg a lehetőség a látási, a hallási, a mozgási és az információ-feldolgozási fogyatékok pótlása terén egyaránt. Képzeljük csak el, milyen óriási segítséget nyújthatna például a siket embereknek, ha mobiltelefonjukról bárhonnan, bármikor elérhetnének egy internetes jeltolmácsoló szolgáltatást?
