A kísérlet része volt a szilícium-germánium (SiGe) chipek által elérhető maximális órajel megállapítását célzó projektnek. A SiGe chipek nagyon hasonlóak a hagyományos szilícium alapúakhoz, a germánium viszont növeli azok teljesítményét, ráadásul alacsonyabb fogyasztás érhető el általa.
Egyetlen hátulütője, hogy drágítja az előállítást. Az IBM mégis több millió így készült chipet adott már el a technológia 1998-as használatba vétele óta. Ez azonban elenyészőnek számít a mobiltelefonokban évente milliárdszám felhasznált "rendes" chipekhez képest.
Szobahőmérsékleten a kísérleti chip 350 GHz-es órajelen volt képes üzemelni, ami nagyságrendekkel nagyobb a manapság asztali vagy hordozható számítógépekben használt processzorok 1,8-3,8 GHz-es értékeihez képest. A hőmérséklet csökkentésével a teljesítmény még tovább növelhető, így aztán a majdnem abszolút fagypontra hűtött chip elérte az 500 GHz-et. Abszolút mínusz (237,2 °C) csak az űrben található, ám a Földön folyékony héliummal majdnem elérhető ez a pont.
Mérnökök szerint a SiGe chip képes lenne az egy terahertzes órajel elérésre is.
Chip sebességrekord extrém hidegben
Az IBM és a Georgia Tech sikeresen felemelte egy chip órajelét 500 GHz-re. A kísérletre mínusz 232,7 °C-os környezetben került sor.
Hirdetés
Hirdetés