Németországban a személyes adatok védelmét történelmi okokból kiemelt fontosságú ügyként tartják számon, és ez tükröződik a Bundestag elé terjesztett javaslatról szóló kormányzati közleményben is, amelyben hangsúlyozzák, hogy a tervezett jogszabály révén "egyensúlyba kerül a biztonság és a szabadság elve a digitális világban".
A javaslat a digitális kommunikáció - telefonálás, internetezés - adatainak úgynevezett készletezését, hosszú távú tárolását (Vorratsdatenspeicherung) szabályozza. A készletezés az úgynevezett metaadatok ("az adatok adatai", amelyek azt mutatják, hogy ki mikor kivel közölt valamit) tárolására vonatkozik, a kommunikáció tartalmát nem érinti.
A legfőbb elv szerint tíz hétig lehet tárolni az adatokat és azután törölni kell őket. Mindez a szolgáltatók feladata lesz. Állami szervek kizárólag súlyos bűncselekmények - például gyilkosság, terrorszervezet létrehozása - gyanúja esetén, bírói engedéllyel férhetnek hozzá a szolgáltatóknál tárolt adatokhoz. Ez azt is jelenti, hogy az adatokat nem lehet bűncselekmények megelőzése céljából felhasználni.
Telefonálásnál a telefonszámokat, a hívás idejét és időtartamát rögzítik, mobiltelefon használata esetén a készülék földrajzi helyének adatait is. Az utóbbiakat csak négy hétre. Az internetezésnél a számítógép azonosítására szolgáló IP-címet tárolják el. A szabályozás nem terjed ki az e-mailezésre, vagyis az e-mailek metaadatait egyáltalán nem tárolják majd. A tervezetről várhatóan még az idén szavaz a Bundestag.
A konzervatív CDU/CSU számos politikusa és a nemzetbiztonsági szervezetek vezetői régóta sürgetik, hogy pótolják új adatkészletezési törvénnyel az alkotmánybíróság által 2010-ben megsemmisített korábbi jogszabályt. Az ügy a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap párizsi szerkesztősége ellen januárban végrehajtott terrortámadás után került kiemelt helyre a politikai napirenden.
A parlamenti ellenzék pártjai és a parlamenten kívüli ellenzék több pártja is tiltakozott az igazságügyi minisztériumban kidolgozott törvénytervezet ellen. A Bundestagon kívüli liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
