A betegségek tanulmányozása, az új diagnózisok és kezelések kifejlesztése nagyban függ a biológiai minták, vagyis a vér, illetve részei, a szérum és a plazma, valamint a vizeletminták gyűjtésétől és elemzésétől. Ezeket a donor klinikai és orvosi adataival összevetve azonosíthatók a gének, így az egyes betegségek jobban kezelhetők.
"A kutatók számára tehát fontos, hogy a lehető legnagyobb számú minta álljon rendelkezésükre, s így statisztikai elemzéseket végezhessenek" - magyarázta Josef Smolle, a Grazi Egyetem rektora. "Az európai biobankok részvételének köszönhetően több mint húszmillió mintával kezdjük meg a BBMRI működését.
A BBMRI célja, hogy az infrastruktúrában résztvevő intézetek együttműködését javítsa" - mondta a megnyitó ünnepségen Kurt Zatloukal, a Grazi Egyetem patológusa, aki közreműködött a könyvtár kialakításában. A projektet a hetedik európai keretprogram finanszírozza és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) működteti. A grazi orvosegyetem már most a biológiai minták egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkezik Európában.
A közelében létesített új intézmény célja, hogy az Európában jelenleg szétszórtan működő biobankoknak egyetlen nagy virtuális biobankban való egyesítésével a biológiai mintáknak a világon legnagyobb gyűjteménye jöjjön létre. A projektben egyelőre kilenc ország vesz részt, Ausztria mellett Belgium, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Málta, Németország és Svédország.
