Hirdetés
. Hirdetés

Belefulladunk az e-hulladékba?

|

Évente 130 000 tonna e-hulladék keletkezik hazánkban. Újrahasznosításra becslések szerint ennek mindössze csak 20-30 százaléka kerül.

Hirdetés

Az újrahasznosításban előttünk járó országokban egyre hatékonyabb megoldásokkal találkozhatunk, hiszen a hatalmas irodaépületekben képződő elektronikus hulladék mindenhol megoldandó feladattá vált. A skandináv országokban ma már az e-hulladék 80 százalékát visszagyűjtik, ezzel rengeteg hasznos anyagot megmentve.

Tihanyi Ervin az Inter-Metál Recycling Kft. e-hulladék üzletágvezetője szerint látható itthon is fejlődés ezen a területen. 2005 óta, amikor megszületett az e-szemét kezelését, átvételét szabályozó törvény, egyre több cég hajlandó az e-hulladékát szabályosan leadni. Mivel a törvény megteremtette a kezelés finanszírozását is, - és a cégeknek többé nem kellett fizetni a leadásért - a hazai helyzet lényegesen javult az utóbbi években.

Nem lehet azonban itt megállni - hangsúlyozza a szakértő - a felvilágosítás és tudatos szemlélet kialakítása fontos feladatokat továbbra is az e-hulladék visszagyűjtésével kapcsolatban. Tihanyi szerint, a mai napig kevesen tudják, hogy miért is veszélyesek a háztartásainkban, irodáinkban felhalmozódott monitorok, elavult számítógépek, hűtőszekrények. Az Inter-Metál pont azzal a céllal működteti az ehulladek.hu információs weboldalt, hogy a felhasználók naprakészen juthassanak információkhoz a témában.

eszemet.jpg


Természetesen rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre. Működésképtelenségük esetén azonban haszontalan hulladékká válnak és ha a kommunális hulladék közé keverednek, égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.

Adatvédelemi aggályok
Sajnos annak ellenére, hogy egyes cégek jó szándékkal újrahasznosító vállalkozásoknak, komputerbontóknak értékesíti a felgyülemlett e-hulladékot, nem teljesen problémamentes az átadott e-szemét sorsa. Sok esetben a vállalatok nem törődnek azzal, hogy letöröljék az adatokat, mielőtt megszabadulnak kidobásra szánt komputereiktől. De ha le is törlik vagy formázzák a merevlemezeket, egy gyakorlott hacker számára nem okoz nehézséget az adatok visszaállítása.

Komoly adatbiztonsági kockázatot jelent, ha az hulladékhasznosító cégeknek - amennyiben ezt külön nem tiltjuk meg számukra - lehetőségük van az átvett hulladék használható összetevőinek továbbértékesítésére.

Bár ezek a cégek elsősorban anyag szintű újrahasznosítással foglalkoznak, a még használható alkatrészek értékesítésével tevékenységük gazdaságosságát növelhetik. Ha leselejtezett elektronikus berendezéseinket olyan vállalkozónak adjuk le, aki ingyen veszi át ezeket, vagy akár még fizet is értük, akkor biztosak lehetünk benne, hogy készülékeink egy része újra "életre kel". Bár ez az eljárás környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható, adataink védelme ilyenkor nehezen biztosítható. Mivel ezek a vállalkozások a rendszeres környezetvédelmi ellenőrzések körén kívül esnek, fennáll a veszélye annak, hogy a már nem javítható berendezések hulladékának ártalmatlanítása nem az előírásoknak megfelelően történik.

Törvényi szabályozás
Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékaival kapcsolatos kötelezettségekről a termékdíj törvény valamint az e-hulladékok kezeléséről szóló jogszabály rendelkezik.

Az elektronikai eszközök gyártói a termékeikből keletkező hulladékok hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése érdekében hulladékkezelést koordináló szervezeteket hoztak létre, melyek - hasznosítási díj fejében - átvállalják tőlük a hulladék szelektív gyűjtésének és feldolgozásának megoldását.

A törvény gyártó néven illeti az elektronikai berendezéseket Magyarországon forgalomba hozó vállalkozásokat is, melyek a jogszabály alapján az eladott termékeikből keletkező hulladék visszavételére, begyűjtésére, hasznosítására illetve ártalmatlanítására kötelezettek.

A gyártók hulladékbegyűjtéssel és hasznosítással kapcsolatos kötelezettségeiket legegyszerűbben valamelyik koordináló szervezethez történő csatlakozással teljesíthetik.

Szintén kevesen tudják, hogy a rendelet 2005. augusztus 13-tól a kereskedők számára is tartalmaz kötelezettségeket: az elektromos berendezések értékesítői kötelesek visszavenni a hulladékká nyilvánított elektromos berendezést - azonos használati kategóriába tartozó - új készülék vásárlása esetén. Tihanyi Ervin szerint, akár egy MP3 lejátszó vásárlásakor leadhatjuk kidobandó televíziónkat, hiszen mindkét termék a szórakoztató elektronika kategóriába tartozik.

Legjobb megoldás, ha a cégek a feleslegessé vált eszközöket - hulladék ártalmatlanítási költség megfizetése ellenében - elektronikai berendezések hulladékainak átvételére engedéllyel rendelkező telepeken adják le, ekkor ugyanis garantált, hogy az e-szemét megfelelő technológiai feldolgozással kerül feldolgozásra.

Egyes vállalkozások ma már nem csak a leselejtezett elektronikus termékeket, hanem a korábban drága pénzért beszerzett és néhány év alatt leamortizált irodabútorokat is összegyűjtik. Ezt követően a javíthatónak ítélt darabokat a cég üzemében, asztalosok és a kárpitosok keze alatt újjávarázsolódnak és az így felújított bútorok olcsón újra értékesítésre kerülnek.

 

 

greenit_fejlec_300x50.jpg
 Az informatikában most zajló technológiai forradalomban a hatékonyság, az energiatakarékosság és az újrahasznosítás játssza a főszerepet. Akar többet tudni a legújabb zöld vívmányokról, s megismerni nem csak a főbb trendeket, de ízelítőt kapni a már működő megoldásokból is? Jelentkezzen a PC World GreenIT rendezvényére!

 

 

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.