A Libra Szoftver - anyavállalatával, a Volán Elektronikával együtt - közel 30 éve foglalkozik vállalatirányítási és ügyviteli rendszerekkel, saját fejlesztésű Libra termékcsaládjával 1984-ben lépett piacra. A terület azóta sokat fejlődött, a szállítók kezdetben az integrációt, az ebből eredő áttekinthetőséget emelték ki az ERP-rendszerek előnyeként, majd a testre szabás, a moduláris felépítés, az iparági funkciókat hozzáadó, beépülő szoftvermodulok köre, a folyamatintegráció került a figyelem középpontjába, és megjelentek a hosztolt, szolgáltatásként használható vállalatirányítási megoldások is.
Computerworld: Az évtizedek tehát nem teltek eseménytelenül, az ERP-rendszerek mégis a vállalati IT-környezet állócsillagaiként jelennek meg előttünk, mivel ezt a területet kevésbé látjuk dinamikusnak, tapasztaljuk, hogy más üzleti alkalmazásokhoz képest a vállalatirányítási szoftverek lassabban fejlődnek. A viszonylagos mozdulatlanság persze az ERP-rendszerek lényegéből fakad, hiszen kötöttségük elengedhetetlen a vállalat működését támogató adat- és információkezeléshez - sokan éppen emiatt kedvelik ezeket a szoftvereket, vagy éppen ódzkodnak tőlük. Az utóbbi két évben, az okostelefonok és a táblagépek, a felhőszolgáltatások és a valós idejű elemzéseket lehetővé tevő in-memory technológia elterjedésével azonban úgy tűnik, hogy az ERP-rendszerek fejlődésük eddigi legjelentősebb fordulópontjához értek. Szállítói szemmel nézve is ilyen nagy horderejű a változás elé nézünk?
Ifj. Faur Kálmán: A hazai, állami vagy magántulajdonban levő vállalatok jellemzően 5-10 évente frissítik vagy cserélik ERP-rendszerüket. Hosszú távra választanak alkalmazást, melynek stabilitása a működés fontos pillére. Más a helyzet persze, ha használhatatlannak bizonyul a bevezetett rendszer, ilyenkor 2-3 éven belül vagy az első adandó alkalommal, amikor ez költségek tekintetében is vállalható, a vállalatok lecserélik a szoftvert. Libra rendszereink szerencsére nem ebbe a kategóriába tartoznak, különben nem maradhattunk volna a piacon, viszonylag jó helyzetben, három évtizeden keresztül.
Az öt-tíz éves beruházási ciklusok miatt azonban mérlegelnünk kell, hogy milyen ütemben fejlesszünk. Újításainkkal nem szaladhatunk a felhasználók tényleges igényei elé, ha fejlesztéseinket csak többéves átfutással tudnánk értékesíteni, akkor az innováció aligha lenne fenntartható.
Stratégiai szempontból kulcsfontosságú, hogy a szállító megtalálja ezt a kényes egyensúlyt, különösen akkor, ha rendszerére nem mint teljesen egyedi megoldások alapjául szolgáló platformra tekint, hanem azt termékként kezeli, ahogyan mi is tesszük Libra-családunkkal.
Teljesen egyedi rendszert nem faragunk ugyan a Librából, de egy nagy- vagy középvállalatnál mindig felmerülnek olyan egyedi igények is, amelyeket ki kell szolgálnunk. Egy-két évbe is beletelhet, mire a fejlesztések eredményeként a rendszer minden speciális elvárásnak eleget tesz, így érthető, ha a vállalatok ezt követően a lehető legritkábban kívánnak hozzányúlni az alapszoftverhez. Az öt-tíz évenként sorra kerülő frissítések között jelentkező, újabb igényeket inkább beépülő szoftvermodulokkal igyekeznek lefedni. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az egyedi fejlesztéseket és a kiegészítőket is el tudjuk készíteni termékünkhöz, ez cégünk egyik erőssége. Közben persze előre kell terveznünk a termékinnováció vonatkozásában is, hogy olyan fejlesztéseken dolgozzunk, amelyeket ügyfeleink kettő-négy év távlatában várhatóan értékelni fognak.
Ez nem sikerülhet mindig. 1997-ben például az IBM-mel közösen piacra léptünk Business Computing Utility távkönyvelő megoldásunkkal, az alkalmazásszolgáltatás, az ASP és az SaaS szolgáltatási modell előfutárával, amelyhez hasonló az Egyesült Államokban akkoriban már működött, nálunk azonban jóval megelőzte korát.
CW: Ma, bő 15 évvel később azonban a piaci szereplők már egymással versengve kínálják szolgáltatásként is üzleti szoftvereiket. A Libra Szoftver 2011 őszén jelentette be Libra Virtua felhőalapú ERP-megoldását. Második nekifutásra milyen fogadtatásra talált az ajánlat?
FK: Eredetileg arra számítottunk, hogy a Libra Virtua elsősorban a kisvállalatok érdeklődését fogja felkelteni, mivel a beruházást nem igénylő szolgáltatás előfizetésével könnyen beléphetnek az ERP-rendszerek világába. Az első hónapok azonban meglepő tapasztalattal szolgáltak. A Libra Virtua felhasználói a középvállalatok közül kerültek ki, jóllehet ezek a cégek házon belül kiépített informatikai környezetet működtetnek. Az eltelt két évben ez a trend továbberősödött. A Libra Virtua felhasználói között ma is kevés a vállalatirányítás tekintetében elsőbálozónak számító kisvállalat, miközben számos meglévő, középvállalati ügyfelünket migráltuk a felhőbe.
A történet ugyan másképp alakult, mint vártuk, a tapasztalat azonban így is kedvező, szolgáltatásunk egyszerűen más célcsoportot talált meg. A középvállalatok vonzónak találják, hogy a felhőszolgáltatással kiválthatják a házon belüli üzemeltetést, mentesülnek a hardver- és szoftverfrissítéssel, licencvásárlással járó beruházások, költségek terhe alól. Örvendetes fordulat, hogy ügyfeleink már nem aggódnak a felhőszolgáltatások, a felhőben kezelt adatok biztonsága miatt. Korábban ezek a félelmek komoly visszatartó erőt jelentettek, de a vállalatok mára belátták, hogy egy felhőszolgáltató - üzleti érdektől vezérelve - sokkal nagyobb biztonságot adó adatközpontot tart fenn, mint amilyet a legtöbb cég házon belül kialakíthatna.
CW: A jelenlegi, nehéz és kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a hazai vállalatok mennyire nyitottak az innovációra, keresik-e annak lehetőségét, hogy új IT-megoldások bevezetésével, új eszközök, alkalmazások és szolgáltatások segítségével kerekedjenek felül a problémákon?
FK: Az ügyfeleinknél végbemenő strukturális és szervezeti változások határozzák meg napjainkat, és ez adja számunkra a legtöbb feladatot. Nagyvállalati ügyfeleink közé számos közműszolgáltatót, személyszállító vállalatot, állami és önkormányzati céget sorolhatunk. A kormányzati célkitűzések, új törvények és intézkedések következtében ezek a szervezetek jelentős változásokon mennek keresztül, amelyeket a vállalatirányítási rendszerekben is le kell képeznünk. Ilyen például a víziközmű-szolgáltatói piac konszolidációja vagy a Volán-vállalatok regionális összevonása. Jellemző az ilyen projektekre, hogy nagyon rövid idő alatt és korlátozott költségvetés mellett kell kézzelfogható eredményeket elérni. Alapvetésnek vettük, hogy közepes méretű hazai fejlesztőként a rugalmasság a sikerünk egyik kulcsa, de még így is szembesülünk komoly kihívásokkal. Jelentős szervezeti, módszertani és szolgáltatási innovációt kellett végrehajtanunk, hogy meg tudjunk felelni ezeknek a követelményeknek.
Nem jellemző, hogy az IT-környezetet mélyrehatóan átalakító projekteket a vállalatok új megoldások bevezetésével kapcsolnák össze, amire egyébként az ilyen horderejű beavatkozások alkalmat adnának. Az informatikai költségvetés szűkösségét, a szoros határidőket és a cégvezetők vállára nehezedő felelősség terhét figyelembe véve azt hiszem, érthető ez a tartózkodás. Úgy fogalmaznék, hogy számos ügyfelünk még egy lépéssel az innováció előtt áll. Sok esetben éppen a jelenleg zajló konszolidációs projektek fogják megteremteni azt az üzemméretet, amely mellett ezeknek a szervezeteknek már szükségük lesz a legújabb IT-megoldásokra, és lehetőségük nyílik azok bevezetésére is.
Nagyvállalati ERP-megoldásunkat, a Libra6i-t Oracle-alapokon fejlesztjük, partnerünk technológiája innováció tekintetében a hazai felhasználói gyakorlat előtt jár, és mi is elkészültünk már több olyan, a nemzetközi tapasztalatok szerint piaci sikerre számot tartó fejlesztéssel, amelyet ügyfeleinknél azonnal be tudunk vezetni, amint készek lesznek az újításra. Ilyen például az InfoCenter Libra műszerfala, amely az ERP-rendszert nem használó vezetőknek iOS és Android-alapú mobileszközökről is hozzáférést ad a riportokhoz.
CW: Kisvállalati Libra3s rendszerüket ugyanakkor a nyílt forráskódú Firebird technológiára építették.
FK: Két évtizedes partneri kapcsolat fűz bennünket az Oracle-höz. Kisvállalati megoldásunkhoz azért választottunk nyílt forráskódú adatbázist, hogy az ERP-rendszert a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel bíró, legkisebb cégek is meg tudják fizetni. A Libra3s, amelyet bizonyos méret- és teljesítményhatárig ajánlunk ügyfeleinknek, az eddigi tapasztalatok alapján kifogástalanul működik, a nyílt forráskódú technológia minden tekintetben jó választásnak bizonyult.
CW: Az átalakuló vállalatirányítás tükrében milyen jövőt lát a Libra Szoftver előtt?
FK: Üzleti modellünk évtizedek óta változatlan, jól bevált, és szilárd hátteret biztosít a cég számára. A fejlesztéseink és az általunk kiszolgált piacok szempontjából pedig - akárcsak az innováció esetében - meg kell találnunk az arany középutat abban, hogy minél több lábon álljon a cég, ugyanakkor csak arra fókuszáljunk, amihez értünk. E tekintetben a vertikális megoldások bővítése a prioritás, szemben az olyan területekbe való belekóstolással, ahol kevés kompetenciával rendelkezünk.
Azon iparágakban, amelyekben meghatározó szállítók vagyunk, kapunk igazán teret az innovációhoz, akár úgy is, hogy a klasszikus vállalatirányítási rendszeren túllépő megoldásokkal rukkolunk elő. Ennek egyik példája az Új Széchenyi Terv pályázatán nyert támogatással készülő OnTime személyre szabott online utastájékoztató rendszerünk, amely a közlekedési társaságok diszpécseri információit mobileszközökre továbbítja. Az utasok így telefonjukon ellenőrizhetik, hogy a járat, amellyel utazni kívánnak, késik-e a menetrendhez képest, pontosan mikor fog megérkezni a megállóba.
Közben iparági kompetenciáinkat is bővítettük, a múlt év júliusától idén áprilisig olyan vállalatirányítási rendszert fejlesztettünk, amelyet az ország erdőgazdaságának minden szereplője használ. Néhány hónapja indult élesben a hazai erdőgazdaságoknál a Libra. Tíz hónap alatt sikerült egy komplett iparági fejlesztést készítenünk, amelyet tizenkilenc társaságnál vezettünk be. Sok kockázattal és nehézséggel járó projekt volt ez, de egy további iparággal sikerült bővítenünk a megoldásportfóliónkat.
