Öt dolog, amit érdemes tudni a Cloud Computingról

A Novell a megoldásaiban kiemelten fontosnak tartja a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) előnyeinek kihasználását. Számos szakértő egyetért abban, hogy a felhőalapú számítástechnika a közeljövő egyik kiemelkedően fontos – szinte megkerülhetetlen megoldása, amelyet a költséghatékonysága, a gyors reakcióideje és a rugalmassága tehet vonzóvá a felhasználók számára.

A vállalatok és intézmények a cloud szolgáltatások újdonsága miatt azonban még bizonytalanok a megoldás teljes szervezeti szintű bevezetését illetően. Az egyik tényező, amely hezitálásra adhat okot, az a napjainkban elvárt és hol törvényi, hol iparági szabályozásokban rögzített biztonsági és megfelelőségi (compliance) előírások teljesítésének kérdése, tehát az érzékeny vagy kritikus fontosságú vállalati adatok védelme. A Novell megoldása az informatikai szolgáltatások intelligens felügyeletében (IWM - Intelligent Workload Management) rejlik, ami kiválóan alkalmas a hálózati felhők felügyeletére és megbízhatótóvá tételére.

A felhőalapú számítástechnika nem jelent mást, mint hogy a számítási erőforrások – alkalmazások, üzleti szolgáltatások – valós időben használhatók az interneten keresztül, a szolgáltatás díjazása pedig a felhasználás alapján történik.

A felhőalapú megoldásokkal bármilyen, internet-hozzáféréssel rendelkező eszközről azonnal elérhetők az adatok és az alkalmazások, ezért a felhőalapú számítástechnika segítségével a vállalatok azonnal, és akár ideiglenesen is hozzáférhetnek erőforrásaikhoz, amikor azokra igazán szükségük van. Ráadásul mindehhez nem kell új gépek beszerzésébe vagy új adatközpontok kiépítésébe pénzt befektetniük.

A Novell összegyűjtötte az öt legfontosabb tudnivalót, amelyek segítségével megkönnyíthetik a vállalatvezetők számára a számítási felhőkkel való megismerkedést és megbarátkozást:

1. Kezdő lépés: először saját privát hálózati felhőnket érdemes kiépíteni
Mielőtt azonnal fejest ugranánk a felhőalapú megoldások használatába, első lépésként érdemes házon belül egy saját környezetet létrehozni, amely az informatikai szolgáltatásokat (az alkalmazásokat, a köztes eszközöket és az operációs rendszereket) a felhőalapú számítástechnika módszereivel felügyeli. A nyilvános hálózati felhőkkel ellentétben a saját hálózati felhők globálisan hozzáférhető erőforrás-tárolók, amelyek létrehozása és felügyelete a vállalat tűzfalai mögött zajlik. A saját hálózati felhők a jobb erőforrás kihasználás előnyeit és gyorsaságát kínálják, azonban nem merülnek fel a bizalmas adatok szervezeten kívülre kerülése által okozott biztonsági problémák. Miután a saját hálózati felhő létrehozása sikeresnek bizonyult és egyre magabiztosabban kezelhető a hálózaton belül, a következő lépés a hálózati felhő hibrid modelljének bevezetése lehet, amely a nyilvános és a saját hálózati felhők legjobb elemeit ötvözi.

2. A hálózati felhőre épülő számítástechnika tényleg képes a hatékonyság növelésére!
A hálózati felhőket arra tervezték, hogy segítségükkel a vállalatok jelentősen növelhessék meglévő számítási erőforrásaik kihasználtságát, azonban ez a hagyományos adatközpontok modelljénél lényegesen hatékonyabban valósul meg. Egyes becslések szerint a vállalati kiszolgálók manapság kapacitásuk mindössze 15 százalékát használják ki működés közben. Az ilyen erőforrások összegyűjtésével és az igények alapján végzett automatikus elosztásukkal a vállalatok optimalizálhatják kiszolgáló-beruházásaikat. A felhőalapú megoldásokkal ráadásul szükségtelenné válhat a szoftverek telepítése az egyes asztali számítógépekre, így csökkenhetnek a támogatási költségek, és az informatikai részlegek az olyan stratégiai kezdeményezésekre összpontosíthatnak, amelyeknek közvetlen hatásuk lehet a vállalat pozitív eredményeire.

3. Szembe kell nézni a felhőalapú számítástechnika egyedi biztonsági kihívásaival
Az auditok és megfelelőségi követelmények miatt a felhőalapú számítástechnika biztonsági kihívásaira is ügyelni kell. A felhasználóknak biztosítani kell az üzleti szolgáltatások igényalapú felhasználását, ugyanakkor a szervezeteknek védeniük kell információikat és az alkalmazások közötti adatcserét, és meg kell győződniük arról, hogy teljesítik az auditálási és megfelelőségi követelményeket. A felhőalapú számítástechnika többszörös és időnként változó környezete teszi egyedülállóvá ezt a kihívást. Például a Sarbanes-Oxley előírások hatálya alá eső vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy szolgáltatójuk is teljesítse ezeket az előírásokat. Ha probléma merül fel, a felelősség a vállalkozást fogja terhelni, nem a szolgáltatót. A kockázatok csökkentése érdekében a felhőalapú megoldásokat alkalmazó szervezetnek a helyes megfelelőségi infrastruktúrával kell rendelkeznie minden téren, a vállalati adatvédelemtől egészen addig, hogy ki és mikor fért hozzá az adatokhoz, és hogy továbbították-e azokat a hálózati felhőből más környezetekbe. Az auditálás és a kézbentarthatóság megvalósításához már a legalacsonyabb szinten is szükség lehet annak kimutatására, hogy ki és mikor fért hozzá az egyes adatokhoz.

4. Az informatikai szolgáltatások intelligens felügyelete nélkülözhetetlen
Az optimális teljesítménykihasználtság érdekében az informatikai szolgáltatások „vándorolhatnak” a hálózati felhőn belül. Az informatikai szolgáltatások intelligens felügyelete olyan rendszerek jelenlétét jelenti, amelyek csekély mértékű emberi közreműködés mellett, az igények és a kockázatok mérlegelésével házirendközpontú, biztonságos módon teszik lehetővé a vállalat számára a felhő erőforrásainak lehető legjobb kihasználását, függetlenül attól, hogy hol találhatók azok az erőforrások. Ilyen szintű intelligenciával felszerelve a vállalkozások teljes mértékben élvezhetik a hálózati felhők előnyeit, mégsem kockáztatják a megfelelőségi követelmények megsértését.

Az informatikai szolgáltatások intelligens felügyelete kulcsfontosságú a felhőalapú számítástechnika területén. Ezek a megoldások az informatikai szolgáltatások automatikus áthelyezését és optimalizálását az előre megadott biztonsági és teljesítményparamétereknek megfelelően biztosítják. Emellett beépíthetővé teszik a személyazonosság-kezelést és a biztonsági házirendeket az informatikai szolgáltatásokba, így az adatbiztonság veszélyeztetése nélkül javul a teljesítmény és könnyebbé válik a rendszerfelügyelet.

5. Csak fokozatosan
Végül az üzleti felhőalapú megoldások minden felhasználójának erős bizalmat kell kiépítenie a viszonylag új technológia iránt, miközben szigorú felügyeleti eszközöket alkalmaz a vállalat információinak védelmére. Az áttérést az új környezetre a szervezet egy olyan területén érdemes elkezdeni, ahol helyi szintű sikerek várhatóak, majd ezt követően vezethetők be a felhőalapú megoldások a vállalat egészében. Ily módon a felmerülő problémákat már az elején megoldhatjuk, értéket teremthetünk és a korai sikerekkel további támogatókat szerezhetünk. Ez pedig azért nagyon fontos, mert a helyesen alkalmazott felhőalapú számítástechnika megteremti a költségmegtakarítás, a gyors reakcióidő és a célok megfelelő összhangját, és lehetővé teszi a mai sokszínű és gyorsan fejlődő üzleti igények kezelését.