Az Intel bejelentette, hogy partnerséget kötött a Green Revolution Coolinggal (GRC), hogy fenntartható merülő hűtést fejlesszenek ki az adatközpontok számára. A partnerség első gyümölcse a merülő hűtés hasznosságára vonatkozó megállapítások összefoglalása, amelyet egy nemrég közzétett fehér könyvben ismertetnek.
Két 2020-as becslés szerint az adatközpontok a világ energiafogyasztásának 1,5-2 százalékáért felelősek, és ez az arány tíz éven belül akár 13 százalékra is nőhet. Ennek az energiának körülbelül a felét maguk a számítógépek, 25-40 százalékát pedig a légkondicionálás használja fel - állítja az amerikai energiaügyi minisztérium.
Néhány adatközpont az utóbbi időben lépéseket tett a hűtés hatékonyságának javítása érdekében, de ezeket az új hardverek növekvő energiafogyasztása semmissé tette. A Statista szerint az összes nagy adatközpont átlagos energiafelhasználási hatékonysága, azaz hatásfoka körülbelül egy évtizede stagnál.
Az Intel és a GRC fehér könyvében azt írja, hogy a merülőhűtés kiküszöböli a szerver ventilátorok szükségességét, amelyek a szerverek energiafogyasztásának 10-15 százalékát teszik ki. A merülőhűtés emellett gyorsabban képes a hőt elszállítani, mint a léghűtés, ami nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, de a dokumentum nem számszerűsítette ezeket.
Az Intel és a GRC a kétfázisú hűtéssel szemben az egyfázisú merülőhűtés iránt mutat a legnagyobb érdeklődést. Az előbbi egy szivattyúval keringet egy nem vezető folyadékot egy több szervert tartalmazó tartály körül, és a folyadék hűtése egy hőcserélőre támaszkodik. Ez egyszerűbb, mint a kétfázisú hűtés, amely során a folyadék gázzá forr, majd visszahűl folyadékká.
"Az Intel a szilíciumot a merülő hűtés szem előtt tartásával tervezi, újragondolva az olyan elemeket, mint a hűtőborda" - közölte a cég.
A fehér könyv szerint a merülő hűtésnek más előnyei is vannak a léghűtéssel szemben. Az adatközpontok évente együttesen több milliárd gallon vizet használnak fel hűtésükhöz és energiatermelésükhöz, amit a merülőhűtés jelentősen csökkentene. A merülőhűtéses központok kisebbre is építhetők, mint a léghűtéses központok, ami csökkenti a földterület pazarlását és az építési költségeket.
Ennek is megvannak azonban a maga hibái. Ha minden rendszerét víz alá kellene meríteni, az egy karbantartási rémálom lenne, és a hibák is súlyosabbak lennének. Azonban úgy tűnik, hogy az Intel elég komolyan hajlandó erre fogadni.
Májusban a vállalat bejelentette, hogy 700 millió dolláros kutatólabort épít Oregonban, amelynek középpontjában a fenntarthatósági kezdeményezések állnak, beleértve a merülő hűtést, a hővisszanyerést és a vízfelhasználás hatékonyságát. Más vállalatok, köztük a Microsoft is csatlakozik a merülő hűtéssel és a hűtés egyéb furcsa megközelítéseivel való kísérletezéshez, mivel az adatközpontok egyre nagyobbak lesznek, és egyre sürgetőbbé válik a fenntartható megoldások iránti igény.