Hőcsapdaként működik a széndioxid a légkörben, így az üvegházhatás erősítésével gyorsítja a klímaváltozáshoz vezető felmelegedést, ami az emberiséget történetének egyik legnagyobb kihívása elé állítja. Széndioxidot persze természetes folyamatok - például az élőlények légzése, a vulkánok kitörése - mindig is termeltek, koncentrációját azonban az ember a fosszilis tüzelőanyagok, a szén, a kőolaj és a földgáz elégetésével és a gázt a fotoszintézis során megkötő erdők irtásával aránytalanul növeli. Míg korábbi adatok alapján az infokommunikációs szektor ebből a kibocsátásból 2 százalékkal vette ki a részét - annyival, mint a légiközlekedés -, addig ez az arány az évtized végére a kétszeresére ugorhat, figyelmeztet a frissen közreadott tanulmány (2018 Best Practice Guidelines for the EU Code of Conduct on Data Centre Energy Efficiency: Version 9.1.0), amely az Európai Adatközponti Energiahatékonysági Magatartási Kódex részeként a bevált gyakorlatról ad áttekintést a létesítmények üzemeltetőinek és a többi érdekelt félnek.
A magatartási kódexet kidolgozó és karbantartó Code of Conduct for Data Centres programot az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre, JRC) indította 2008-ban, hogy az iparág legnagyobb fogyasztóinak számító adatközpontok tulajdonosait és működtetőit a kritikus funkciók és szolgáltatások fenntartása mellett az energiahatékonyság növelésére, a káros környezeti, gazdasági és ellátás-biztonsági hatások enyhítésére bátorítsa, és a megvalósítást információk, tapasztalatok megosztásával segítse. A kezdeményezéshez önként csatlakozhatnak a szervezetek, vállalva, hogy a bevált gyakorlatot alkalmazzák adatközpontjaikban.
St. Ghislain: a Google belgiumi adatközpontja a világon elsőként használt kizárólag szabadhűtést
Üzemeltetői, szállítói, tanácsadói oldalról, valamint az akadémiai szféra, a szakmai és a nemzeti testületek részéről idén is szakemberek széles köre állította össze az adatközponti energiahatékonyságot fokozó legjobb módszerek friss listáját, ezért a jelentésnek a felhasználók is hasznát vehetik, akik a természeti környezet kímélését, a fenntarthatóságot is szem előtt tartják, amikor adatközponti szolgáltatót választanak.
Bajnokok zöldben
Indulása óta 370 adatközpont jelezte, hogy csatlakozna az energiahatékonysági programhoz, és a magatartási kódex alkalmazásában elért eredményei alapján eddig 329 kapott közülük tagsági státust. A jóváhagyás folyamatában a programot támogató további
249 szállító és tanácsadó vállalat, valamint iparági szervezet szakemberei vesznek részt. A program tagjai önként kötelezik el magukat amellett, hogy folyamatosan monitorozzák adatközpontjaik energiafogyasztását, és alkalmazzák az energiamenedzsment bevált gyakorlatát az egyre nagyobb energiahatékonyság elérése érdekében.
Erőfeszítéseiket a program évente odaítélt díjjal (EU Code of Conduct for Energy Efficiency in Data Centres Award) is elismeri. A pályázó adatközpontok teljesítményét többek között olyan szempontok alapján értékelik, mint az energiahatékony hardver, a szabadhűtés, valamint a hideg- és melegfolyosó-rendszerek alkalmazása. Idén a luxembourgi LuxConnect DC2 adatközpont vehette át az energiahatékonysági díjat a júniusban Monacóban megtartott Datacloud 2018 konferencián.
A méltatás szerint a LuxConnect DC2 maradéktalanul alkalmazza a magatartási kódexben foglalt bevált gyakorlat minden megkövetelt folyamatát és módszerét, aminek eredményeként 1,25-ös PUE értéket tudott elérni. Az adatközpont energiahatékonyságát bemutató PUE (power utilisation effectiveness) érték kiszámításához szükséges mérési módszert a Green Grid konzorcium dolgozta ki 2009-ben. Az érték az adatközpont által felvett energiamennyiség és a benne működő informatikai eszközök energiafogyasztása közötti arányt mutatja. Az ideális PUE érték ennek megfelelően az 1 lenne, de a globális átlag ma 2 körül alakul, mivel a létesítmények jelentős mennyiségű energiát használnak mindenekelőtt hűtésre, de áram-átalakításra, fizikai védelemre és másra is. A Lux Connect DC2 kitűnt azzal is, hogy a szabadhűtés mellett saját, biomasszával üzemelő erőművének hulladékhőjét használja a hűtővíz előállításához, és kizárólag megújuló forrásból származó villanyáramot vásárol.
Jó alkalmat adott a jubiláris díjátadó a visszatekintésre: a program zsűrije az elmúlt tíz év energiahatékonysági bajnokait is megnevezte a kis és nagy adatközpontok, valamint a számos adatközpontot működtető nagyvállalatok csoportjában.
Kis adatközpontok kategóriájában a 2014-ben díjazott skóciai St. Andrews egyetem vitte el a pálmát, amely tisztán megújuló forrásból származó elektromos energiát használó és szinte egész évben szabadhűtést alkalmazó létesítményében 1,28-as PUE értéket mér.
A nagyok mezőnyében a Google belgiumi, St. Ghislainben telepített adatközpontja bizonyult az elmúlt tíz év legjobbjának. A program díját 2012-ben érdemelte ki már-már eszményi, 1,09-es PUE értékével, amikor egyúttal a világ első, kizárólag szabadhűtést használó adatközpontjaként írhatta be magát a technológia történetébe. A St. Ghislain-i létesítmény további különlegessége a házi víztisztító rendszer, amelyet a Google azért épített, hogy a város közműhálózata helyett a közeli ipari csatornából oldja meg a vízellátást.
Európa 18 országában 38 adatközpontot emelt az IBM, amely 2012 után idén másodszor is díjat kapott, mint a legtöbb ilyen létesítményt működtető és az energiahatékonyság mellett kezdettől fogva elkötelezett nagyvállalat. Európai adatközpontjainak PUE értéke 1,67 és 1,69 közötti, az ipari átlagnál lényegesen jobb.
Tíz év tapasztalata szerint a kiemelkedő energiahatékonyságot elérő adatközpontok olyan technológiák kombinációját alkalmazzák, mint az Open Compute projekt elvei szerint megtervezett infrastruktúra, a hideg- és melegfolyosós rendszerek, az adiabatikus (evaporációs) hűtés vagy a hőátadás elvén működő szabadhűtés, valamint az esővíz gyűjtése és hasznosítása. A fogyasztás további optimalizálása és csökkentése érdekében az üzemeltetők mindezt az energiafelhasználás folyamatos monitorozásával és elemzésével, az infrastruktúra felügyeletének automatizálásával és dinamikus terheléselosztással, a pillanatnyilag nem használt erőforrások dinamikus lekapcsolásával egészítik ki.
Évről évre csökken - tehát javul - az energiahatékonysági magatartási kódexhez igazodó adatközpontok PUE értéke, állapította meg a JRC tavaly ősszel közreadott elemzésében
(Trends in Data Centre Energy Consumption under the European Code of Conduct for Data Centre Energy Efficiency). Bár az európai adatközpontok teljes energiafogyasztására nézve nemhogy adatsor, de még friss becslés sem áll rendelkezésre, a programban részt vevő létesítmények eredménye mutatja, hogy a klímaváltozással összefüggő problémák kezelésében egy önkéntességre építő kezdeményezés is jól működhet, mert az így elért megtakarítás valamelyest ellentételezi az infokommunikációs szektor egyre növekvő energiaigényét.
Hűtésről nyíltan
Közel tíz éve, 2009-ben ismerte fel a Facebook, hogy a közösségi háló exponenciális bővülésével adatközponti infrastruktúráját új alapokra kell helyeznie, különben az üzemeltetés költségei ellenőrizhetetlenül elharapóznak. A vállalat ezért hozzálátott, hogy megtervezze a világ legnagyobb energiahatékonyságú adatközpontját. A projektben részt vevő mérnökök kis csapata két évig dolgozott az infrastruktúrán, annak minden elemét - a szoftvert, a szervereket, a rack szekrényeket, az áramellátást és a hűtést is alapjaitól újratervezve. Munkájuk eredményeként épült meg a Facebook prineville-i adatközpontja Oregon államban, amely a cég korábbi létesítményeihez képest 24 százalékkal kisebb üzemeltetési költségek mellett működött.
Két évre rá a Facebook elhatározta, hogy az adatközponti infrastruktúra tervét megosztja a nyilvánossággal, ezért 2011-ben - az Intellel, a Rackspace-szel és a Goldman Sachs-szal, valamint Andy Bechtolsheim német milliárdossal és befektetővel, a Sun Microsystems egykori társalapítójával és vezető hardvermérnökével közösen - létrehozta az Open Compute Project alapítványt, hogy a rajta keresztül elindított, hasonló nevű projekttel a nyílt forráskódú szoftverekéhez hasonló mozgalmat hívjon életre a hardvertervezés terén.
A legfrissebb fejlemények közé tartozik, hogy az Open Compute projekt idén júliusban kimondottan a fejlett hűtési megoldások tervezésére irányuló alprojektet indított, október 1-2. között pedig Amszterdamban megrendezik az alapítvány első regionális csúcstalálkozóját is 2018 Open Compute Project (OCP) Regional Summit néven
