Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) valamint izraeli kutatók egy csoportja "Stealing Reality" címmel egy érdekes tanulmányt készített, amelyben a szakértők többek között a jövő kártékony programjainak viselkedését latolgatják, illetve matematikai modellek felhasználásával igyekeznek bebizonyítania azt, hogy a vírusírók körében a social engineering alapú támadások egyre komolyabb fegyvert fognak jelenteni.
Az elmúlt években megfigyelhető volt, hogy a globálisan terjedő, számítógépek millióit megfertőző vírusok helyett jóval több olyan számítógépes kártevő jelent meg, amelyek célzott módon okoztak károkat. Mivel ezek száma jelentős mértékben megugrott, ezért az antivírus szoftverek fejlesztőinek is komoly fejtörést okoztak. Annak ellenére, hogy a napjainkban fertőző kártevők is rengeteg incidens bekövetkezéséhez vezetnek, a kutatók szerint mindez még csak a kezdett. A vírusírók ugyanis a jövőben információalapú, személyre szabott vírusterjesztésbe kezdhetnek.
Jelenleg is nagyon sok olyan kártékony program terjed, amelyek nem tesznek mást, mint figyelik a felhasználók tevékenységét, böngészési szokásait, és rendszeresen jelentést küldenek a készítőiknek. Nyilvánvalóan ezek nemcsak azt a célt szolgálják, hogy a vírusírók minél nagyobb adatbázisokkal rendelkezhessenek. A valóságban arról van szó, hogy a számítógépes bűnözők a jelenleginél sokkal célzottabb támadásokat igyekeznek kezdeményezni, amelyek révén a legjobban őrzött rendszerekhez is hozzá akarnak férni.
Noha napjainkban is rengeteg olyan támadásról lehet hallani, amelyek a közösségi hálózatokban rejlő lehetőségeket igyekeznek kihasználni, a tanulmány szerzői szerint ez a jövőben mindennapos jelenséggé válik. A kutatók úgy vélik, hogy Marshal McLuhan 1960-as években tett, "The medium is the message" (A médium maga az üzenet.) szállóigévé váló mondását át kell fogalmazni: "A hálózat maga az üzenet".
Az emberek a közösségépítőkön meglehetősen nagyszámú kapcsolattal rendelkeznek, és sokszor sokkal több információt osztanak meg magukról, mint az gondolnák. Természetesen mindez azokat a vírusírókat, spammereket, stb. segíti, akik minél célzottabb támadásokat lehetővé tevő módszereken dolgoznak. Számukra ugyanis a jelenleg legtöbbször felhasznált - elsősorban földrajzi - adatok helyett sokkal fontosabbak a felhasználók életkorával, szokásaival, személyiségjegyeivel kapcsolatos információk. Ezek révén ugyanis komplex képet tudnak felrajzolni az áldozatokról, és ennek megfelelően meghatározhatják, hogy mikor, milyen módszerekkel, kiket érdemes célkeresztbe állítani. A kutatók szerint az ilyen támadások ellen nehezebb lesz védekezni, hiszen sem az emberek, sem a biztonsági alkalmazások nincsenek még felkészülve erre a jelenségre. Az úgynevezett információalapú támadások állandósulni fognak, és a hagyományos károkozásokhoz képest jóval kifinomultabb módszerekkel valósulnak majd meg.
A cikk testvéroldalunkon, a Computerworld biztonság rovatában jelent meg.
