Az amerikai Harvard Egyetem Kémia és biokémia tanszékének illetve a Wyss Intézet biomérnöki intézetének kutatócsapata létrehozott egy szilikonalapú robotot, mely sétálni, színt váltani és a sötétben világítani képes. Sőt, még hőmérsékletét is tudja változtatni. Az egyetem kutató-professzora, George Whitesides vezetésével jöttek létre az első prototípusok, még a tavalyi év során. Ezeket olyan állatok inspirálták, mint a tengeri csillag és a tintahal. Ennek fényében nem meglepő, hogy a DARPA, az amerikai Védelmi Minisztérium kutatási részlege élénken érdeklődik az eredmények után. Különösen a szín- és hőmérsékletváltoztatás mozgatja a nem titkoltan katonai szempontok alapján tevékenykedő részleg vezetőit, hiszen ezzel nem csak vizuálisan, de például a hőlátással (heat vision) szemben is álcázhatóvá válhatna a hadi felszerelés egy része.
Mozog és színt változtat a prototípus
Szemben a NASA-val, ahol egy-egy űrprogram költségvetésének csak a csillagos ég (vagy még az sem) szab határt, ez a fejlesztés igen költségtakarékos eredményt hozott. Az eszközök egyáltalán nem drágák, a DARPA szerint a prototípus durván 100 dollárnyi alkatrészből megépíthető.
Ez persze jól jön az egyetemnek is, mely, noha az egyik legismertebb felsőoktatási intézmény a világon, diákok tízezrei hajlandók minden évben mélyen a zsebükbe nyúlni annak érdekében, hogy falai között tanulhassanak, mégsem rendelkeznek korlátlan büdzsével. A harvardi tudósok beszámolója szerint 3D-s nyomtatással és modellformákkal sikerült elérniük a fent ismertetett eredményt. Utóbbiakra permetezték fel a szilikont, mikro-csatornákat alakítva ki rajtuk, amelyeket aztán egy újabb rétegnyi szilikonnal fedtek be. A struktúra lehetővé teszi, hogy színes folyadékot pumpálhassanak a csatornákba, ami a robot külső színét megváltoztathatja, fluoreszcens folyadékkal pedig sötét, éjszakai környezetben még világítóvá is tehető a prototípus.
Ennek a módszernek köszönhetően forró vagy hűvös folyadék is pumpálható a robot felszíne alatt futó csatornákba, amivel korábbi állapotához képest hidegebbé vagy melegebbé tehető. Az úgynevezett „puha robotokkal” a jövőben akár az emberi vérrendszer vagy az izommozgások szimulációja is megvalósulhat, aminek a sebészképzés látná nagy hasznát. Morin reményei szerint az autonóm egységek egy nap a keresési és mentési feladatokban is bevethetők lesznek, például a sérültek felkutatását követően megvilágíthatják az emberi keresők számára a fontosnak tartott területeket.
Óriási fejlődés, de ez még mindig csak a kezdet
Az elmúlt pár év igazán jelentős változásokat hozott a robotikában. Júniusban például a Berkeley Egyetem tudósai számoltak be agilisebb, mozgékonyabb példányokról, melyeket a csótányok rejtőzési technikájának vizsgálata ihletett. Két éve pedig az MIT kutatói jutottak el egy olyan, nanotechnológiával létrehozott robot fázisáig, amivel önműködően lehet az óceánfelszínt az olajszivárgásoktól kitakarítani. Ezek csoportos használatával (Seaswarm) remélhetőleg hamarosan olcsón és hatékonyabban lehet a tengeri környezetszennyezéseket kezelni.
És ha már takarítás: nem sokkal korábban norvég tudósok számoltak be egy kígyószerű robot létrehozásáról. Az egységet ipari csőrendszerek tisztítására fejlesztették, melyek jellemzően emberi erővel csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tehetők rendbe. Az intelligensnek mondott autonóm egység több „ízülettel” rendelkezik, így minden irányba képes elhajolni, és felfedezni a dugulásokat vagy szivárgásokat.
