A Samsung Electronics közölte, hogy 300 billió koreai won (228 milliárd dollár) beruházást tervez egy új dél-koreai félvezető-komplexumba, amely a kormány szerint a világ legnagyobbja lesz, az ország azon agresszív törekvésének részeként, hogy vezető szerepet töltsön be a kritikus technológiák terén.
A beruházás a 2042-ig tartó időszakban fog megvalósulni - mondta a Samsung szóvivője a CNBC-nek. A dél-koreai kormány a legnagyobb technológiai vállalatokat szeretné összefogni, hogy a kulcsfontosságú területeken ösztönözze a fejlesztéseket. A kormány szerdán közölte, hogy 2026-ig 550 trillió wont fektet be a magánszektor olyan területeken, mint a chipek, kijelzők, akkumulátorok és elektromos járművek.
A nagy hangsúly azonban a félvezetőkön van - kritikus fontosságú alkatrészek, amelyek az okostelefonoktól az autókig mindenbe belekerülnek -, és amelyek egyre inkább geopolitikai fókuszba kerülnek. Dél-Korea expanzív lépését úgy tekintik, mint egy módot arra, hogy felzárkózzon az Egyesült Államok saját agresszív chipberuházásaihoz.
"Yoon Suk-yeol elnök azt mondta, hogy bár fontos, hogy egy olyan csúcstechnológiai iparág, mint a félvezetők, egy közép- és hosszabb távú terven keresztül növekedjen, de a globális verseny jelenlegi helyzetét tekintve gyorsan kell előrehaladnunk ezekkel a tervekkel, mintha élet-halál kérdése lenne" - mondta Yoon szóvivője, Lee Do-woon egy tájékoztatón.
Az új, 300 billió won értékű chipkomplexum, amelyet a Samsung épít, a dél-koreai főváros, Szöul mellett lesz. A dél-koreai kormány célja, hogy a Samsung és más vállalatok chipgyártó létesítményeit összekapcsolja a területen, hogy egy "félvezető megaklasztert" hozzon létre. Az elképzelés szerint a félvezető-ellátási lánc különböző részeit kapcsolják össze a chiptervezéstől a gyártásig.
"Az új helyszínek kiválasztásakor figyelembe vettük a már meglévő félvezető-klaszterekből adódó szinergiahatást" - mondta Lee Csang-jang, Dél-Korea kereskedelmi, ipari és energiaügyi minisztere. A dél-koreai kormány közölte, hogy a vállalatok öt chipgyártó üzemet fognak építeni a klaszterben.
A félvezetők erősen átpolitizált technológiává váltak, és bonyolult dinamikát teremtettek a szövetséges országok között, amelyet az USA kettős stratégiája hajt. Egyrészt Washington azt szorgalmazza, hogy a chipgyártás visszatérjen az amerikai partokra, és olyan vállalatoktól kapott kötelezettségvállalásokat gyárak építésére, mint a Samsung és a tajvani TSMC, a legnagyobb szerződéses chipgyártó.
Másrészt az USA igyekezett visszatartani Kína félvezető-fejlesztését. Tavaly Washington átfogó szabályokat vezetett be, amelyek célja az volt, hogy Kínát elzárja a kulcsfontosságú chipek és alkatrészek, valamint az ezek előállításához szükséges eszközök beszerzésétől vagy gyártásától. A Kínával vívott technológiai csatában az USA szövetségre törekedett Dél-Koreával, Japánnal, Tajvannal és Hollandiával, hogy segítsen elzárni Kínát a kulcsfontosságú technológiától.
Ugyanakkor az Egyesült Államok aláírta a Chips and Science Actet, amely 52 milliárd dollárral támogatja a chipeket gyártó vállalatokat, hogy Amerikába vonzza a befektetéseket, és növelje az ország pozícióját a félvezetőiparban. Ez versenyhelyzetet teremtett a szövetséges nemzetek között, még akkor is, ha partnerségre törekszenek.
