A Nokia kezdésként felvásárolta a svéd-német tulajdonú Plazest. A 13 fős, berlini központú cég a felhasználó pillanatnyi tartózkodási helyéhez kötődő közösségi alkalmazást fejlesztett ki. Ez a lépés bizonyítja, hogy a Nokia nem kívánja feltartott kézzel végignézni, ahogy a lokális alkalmazások nagy tempóban hízó piaci szeletét más szereplők (mint például az Apple) próbálják kisajátítani. Azonban a finn vállalat alig egy nappal később ennél is jelentősebb bejelentést tett: teljes egészében tulajdonába került a Symbian mobil operációs rendszer, amelyet szabadon elérhetővé tesz.
Az igazsághoz tartozik, hogy a Nokia már eddig is a nagy-britanniai székhelyű Symbian Limited résztulajdonosa volt, azonban a fennmaradó részvények felvásárlásával most megszerezte a teljes ellenőrzést. Az üzlet 265 millió eurójukba, vagyis több mint 400 millió dollárjukba került a finneknek. Az igazán jelentős lépés azonban a Symbian Foundation (Symbian Alapítvány) nevű non-profit csoport életre hívása.
A szervezet honlapján olvasható közlemény 2010-re már négymilliárd mobiltelefon-felhasználót prognosztizál világszerte, közülök pedig sokaknak ez az eszköz jelenti majd az első kamerát, mp3-lejátszót, vagy éppen a legelső internetes élményt. "Ennek a jövőképnek a legelemibb építőkockája a nyílt forráskódú szoftver" - áll a Symbian Foundation krédójában. Hogy a kezdeményezést komolyan kell venni, az világosan kiderül a támogatók listájából: az oldalon többek között a Sony Ericsson, a Motorola, az NTT DoCoMo, az AT&T, az LG, a Samsung, az STMicroelectronics, a Texas Instruments vagy a Vodafone logójával is találkozhatunk. (Érdekesség, hogy az NTT DoCoMo korábban az Android egyik legelső potenciális alkalmazójaként szerepelt a híradásokban.)
A cél egyértelműnek tűnik. A Nokia és társai ringbe szállnak a Google nevével fémjelzett Open Handset Alliance (OHA) és a hozzá kapcsolódó Android platform ellenében, és akkor még nem is szóltunk a legújabb, egyesek szerint sokkal veszélyesebb kihívóról. Az iPhone-on az Apple saját szoftvere fut, és a meggyőző teljesítményű készüléket nemsokára a világ hetven országában meg lehet majd vásárolni - nem csoda, ha a Nokia is lépéseket tesz. Bár egyes kommentárok pánikreakcióról beszélnek, a totális piacvezetőről azért nehéz ilyesmit feltételezni. A Nokia egyébként sem arról híres, hogy kapkodni szokott - sokkal valószínűbb, hogy a maga helyzetét biztosító, kézenfekvő lépésre szánta el magát.
A LiMo Foundation Linux-alapú mobil operációs rendszere és a Windows Mobile tovább színesíti a képet. Előbbi kapcsán az elemzők megegyeznek abban, hogy a LiMo és a nyílt Symbian ugyanazt a modellt jelenti - ez egyrészt kihívások elé állítja a Nokiát, amennyiben saját versenytársaival kell együttműködnie, másfelől viszont előre vetíti annak a lehetőségét, hogy idővel a Symbian- és a Linux-közösség egyesítse erőit. A Microsoft helyzete annyiban változhat, hogy nehezebb lesz igazolnia a Windows Mobile viszonylag magas licencdíjait, hiszen teljes funkcionalitású, ám ingyenes versenytársat kap.
Úgy tűnhet, az egyetlen megoldás a Windows Mobile árának drasztikus csökkentése lesz, azonban a Microsoft más véleményen van. "Megkérdezték tőlem, hogy változtatunk-e a stratégiánkon. A válasz: egyáltalán nem" - jelentette ki Scott Rockfeld, a Windows Mobile csoport vezetője. Szerinte a Symbian nemsokára ugyanazzal a problémával fog szembe kerülni, mint az összes többi nyílt forráskódú operációs rendszer, ez pedig a szétaprózódás. Rockfeld úgy látja, hogy a Microsoft látszólagos hátránya éppen hogy előny, mivel a fejlesztők biztosak lehetnek benne, hogy alkalmazásaik az összes, Windows Mobile-t futtató készüléken működni fognak. Ugyanez nem mondható el például az Androidról, és a Microsoft álláspontja szerint az OS ára nem jelentős tényező egy új telefon piaci bevezetése során.
