A hazai PC-piacon az asztali gépek aránya folyamatosan csökken. Az International Data Corporation (IDC) adatai szerint a 2008-ban eladott 179 ezer darab után 2009-ben már csupán 137 ezer, tavaly pedig 132 ezer darab talált gazdára. Felhasználói oldalon az új eszközök vásárlásait tekintve a lakosság szinte teljesen kivonult ebből a szegmensből, ami a márkás asztali gépeket illeti, de az összeszerelt gépek iránt mutatkozó kereslet is folyamatosan csökken. A fogyasztók ma már egyértelműen a mobil PC-k mellett voksolnak, a vállalatok viszont továbbra is vásárolnak asztali gépeket olyan munkahelyekre, amelyek nem igénylik a mobilitás támogatását.
- Ezzel párhuzamosan a mobil PC-k szegmensében 2008-ban 441 ezer gépet értékesítettek a szállítók Magyarországon - mondta Szécsi Gábor, az IDC Hungary elemzője. - Ez a szám 2009-ben a kibontakozó gazdasági válság következtében 422 ezerre csökkent, majd a múlt évben 434 ezerre nőtt. Idén a második negyedévünk kifejezetten gyenge volt, 2010 azonos időszakához képest 10 százalékos csökkenést hozott, amit a harmadik negyedév várakozáson felüli értékesítési adata ellensúlyoz, így egyelőre nehéz lenne megítélni, hogy a gazdasági válság második hulláma milyen hatással lesz a hazai PC-piacra (lásd a diagramot).
A magyar PC-piac idei első három negyedévének értékesítési adatai darabszámban (Forrás: IDC)
Az adatok év végi alakulására elsősorban a lakossági vásárlások lesznek majd hatással, mivel a vállalatok jellemzően az új pénzügyi év első felére időzítik nagyobb hardverfrissítéseiket. A 430 ezer körüli darabszám mintegy 5 százalékos penetrációt jelent a hazai PC-piacon, amelytől egyelőre nem fogunk elrugaszkodni, mivel az éves eladásokat főleg a meglévő eszközpark frissítése hozza.
Tapogatózó tabletgyártók
A PC-ktől eltérő architektúrára épülő táblagépek - e-könyv olvasók és médiatabletek - új kategóriát nyitottak a mobileszközök piacán, amelyet az IDC Hungary 2010 első negyedévétől mér.
- A médiatabletek piacát közel 80 százalékban két gyártó, az Apple és a Samsung uralja, elsősorban a lakossági szegmensben történt eladásoknak köszönhetően - mutatott rá Szécsi Gábor. - A Samsung gépein Android nyílt forráskódú operációs rendszer fut, amely viszonylag hozzáférhetőbb a fejlesztők számára, ugyanakkor egyszerre többféle változatban van jelen a piacon, ami vállalati környezetben problémákat okozhat a kompatibilitás és a biztonság terén. A szervezetek ezért egyelőre az iOS szoftverplatformra épülő Apple tableteket választják, bár azok drágábbak, és rendszerbe illesztésük, központi felügyelet alá vonásuk is tartogat kihívásokat.
Ez a történet, amely jelenleg a domináns piaci szereplők pereskedésétől hangos, azonban még csak most kezdődött. A versenybe várhatóan további színt visz majd a Lenovo nemrég bejelentett, kifejezetten vállalati felhasználásra szánt táblagépe, és megjelenését követően az Amazon Fire (elsősorban az Egyesült Államokban), valamint a Windows 8 is, amelyet a Microsoft tabletbarát operációs rendszerként harangozott be. Erről a piacról a többi gyártó sem hiányzik, eddigi próbálkozásaik azonban vegyes fogadtatásra találtak. A fejlesztéseket óvatosság jellemzi, a szereplők tesztelik a piacot, így a következő évek a tabletek robbanásszerű elterjedését, de ennek elmaradását is hozhatják.
Az IDC Hungary arra számít, hogy az e-könyv olvasók hazai piaca idén is lassan bővül; a 2010-es közel 4 ezer darabos eladást idén 7-8 ezer darabos értékesítés követheti, míg médiatabletből mintegy 60 ezer talál majd gazdára. Ebben szerepet játszik az is, hogy utóbbiak értékesítésébe a távközlési cégek is beszálltak.
Eszközvédelem és a felhő
A piacról egyértelműen kiszoruló harmadik termékkategóriát képviselő netbookok iránti keresletet a jelentős árcsökkenés tartja életben Magyarországon. Ezek a gépek azonban műszaki tartalmukat tekintve szinte semmit sem fejlődtek az utóbbi három évben, így ma már az előretörő okostelefonok is komoly konkurenciát jelentenek számukra.
- A mobilok hazai piacán az okostelefonok részesedése elérte a 35 százalékot - mondta Hitter Lénárd, az IDC Hungary elemzője. - Ez az idei második negyedéves adat, a 2010 azonos időszakában mért 17 százalékos penetráció közel kétszerese, és még csak most léptünk a negyedik negyedévbe, amely hagyomány szerint a legtöbb eladást hozza a lakossági szegmensben. A trend a gyártók pozícióit is átrendezte. A piacot az Apple, a HTC és a Samsung - három, okostelefonokat gyártó szereplő uralja. Közülük egyedül a Nokiát mindkét kategóriában beelőző Samsung gyárt hagyományos mobilokat is.
Okostelefonokat mostanáig túlnyomórészt a lakosság vásárolt Magyarországon, de miután több szoftvercég, köztük az SAP és az Oracle is megjelent üzleti alkalmazásaihoz - például vállalatirányítási és üzletiintelligencia-rendszerekhez - készített mobilkliensekkel, a vállalatok is nagyobb érdeklődéssel fordulnak a smartphone-ok irányába; keresik annak lehetőségét, hogy a mobilitás támogatására ilyen eszközöket adjanak felső és középvezetőiknek. Az okostelefonok részesedése így jövőre a 40-45 százalékot is elérheti a hazai mobilpiacon.
- A mobilinternet sávszélességének növekedése és a használati díjak csökkenése megszüntette a versenyelőnyt, amelyet a RIM élvezett a vállalati szegmensben a leveleket kis adatforgalom mellett továbbító BlackBerryvel - mondta Fauszt Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. - Ma már a levelezésnél jóval többről van szó, és a vállalatok az okostelefonok szélesebb palettájáról választhatnak, amelybe jövőre újabb színt vihetnek a Nokia Windows Phone alapú smartphone-jai. Az okostelefonok és táblagépek vállalati felhasználását döntően befolyásolja majd a szoftvertámogatás, de nem kizárólag a kliensalkalmazások vonatkozásában. A mobileszközök központi felügyeletét és védelmét szolgáló menedzsment és biztonsági megoldások, valamint a felhőszolgáltatások szerepe ugyanilyen meghatározó lesz. A felhőszolgáltatásokat használó okostelefonok és tabletek ugyanis megjelenítő eszközként működhetnek, az adatok és az alkalmazások szerveroldalon tartása pedig megkönnyíti a mobilitással járó kockázatok kezelését.
