„Ha minden kötél szakad, célozd meg olcsó készülékekkel a feltörekvő piacokat, hogy javíts az értékesítési adataidon” - valahogy így összegezhetnénk az öldöklő mobilpiaci versenybe belefásult, egykor szebb napokat látott gyártók menekülési stratégiájának lényegét.
A folyamatosan növekvő népességgel – és így egyre több potenciális vásárlóval – bíró BRIC-országokba, köztük Brazíliába, Oroszországba, Indiába és Kínába való betörés valóban logikus lépés lehet azoknak a cégeknek a számára, amelyek lemaradtak a nyugati vásárlók kegyeiért folytatott vetélkedésben. Nem véletlen, hogy mostanában még az egykor presztizsmárkának számító BlackBerryt gyártó RiM is azon ügyködik, hogy ezeken a piacokon sózza el olcsó telefonjait – a Nokiáról már nem is beszélve.
De nem minden gyártó hajlandó alárendelni magát a mindenható trendeknek. Az utóbbi években szintén nehéz helyzetbe került HTC a „gagyigyártás” minden dollárra váltható előnye ellenére sem akar profilt váltani. A tajvani székhelyű cég kitart eddigi fejlesztési és forgalmazási stratégiája mellett: saját bejáratott terepén, a high-end okostelefonok szegmensében próbálja újra megerősíteni a pozícióit.
„Nem akarjuk lerombolni a márkaimidzsünket” - nyilatkozta nemrégiben Peter Chou, a cég vezérigazgatója. A CEO szerint a low-end készülékek gyártása nem szolgálhatja a kiemelkedően jó minőségű, erős és versenyképes okostelefonok gyártójaként ismert vállalat érdekeit; ez csak a pénzügyi eredmények csinosítására lenne jó, miközben tönkretenné a reputációjukat.
A HTC tehát marad a csúcskategóriában; de Chou ennek ellenére is bízik abban, hogy az idén megháromszorozhatják a kínai piacra irányuló szállításaikat és Indiában is szolid erősödéssel számolnak. A cégvezetők remélik, hogy idővel az okostelefon-eladások szempontjából kiemelkedően fontos Európában is visszakapaszkodhatnak a piacvezetők közé.
