Nem nehéz kitalálni, miért éppen ebbe a lapszámba terveztünk az 5G-hálózatok bevezetésével, jelenlegi állásával és jövőbeli kilátásaival foglalkozó cikket: az apropót természetesen az MWC 2020 adta, amelynek az 5G kétségtelenül az egyik fókuszpontja lett volna. A koronavírus azonban közbeszólt. Sokan, köztük olyan meghatározó vállalatok, mint a British Telecom, a Cisco, a Deutsche Telekom, az Ericsson, az Intel, az LG, a Nokia, a Sony, az Amazon vagy a Facebook úgy döntöttek, nem vesznek részt a mobilvilág legnagyobb éves rendezvényén. A kialakult helyzetben végül a szervező GSMA lefújta a világméretű találkozót. Az 5G-vel kapcsolatos legújabb fejlesztések, bejelentések helyszíne tehát nem Barcelona. Maga a téma azonban világszerte forró, és számos érdekes, elgondolkoztató kérdést vet fel.
Bő egy éve tele van a sajtó a világ minden tájáról érkező 5G-hírekkel: 5G-teszthálózat indult, kereskedelmi szolgáltatást vezettek be, önvezető autót működtettek 5G-hálózaton, 5G-telefonnal lépett piacra… Néhány hazai bejelentés is történt a témában (lásd a keretes írást), noha itthon még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. De vajon jó ütemben és jó irányban haladnak-e a dolgok? Szükség van-e már az 5G-re, vagy csak bizonyos kényszerítő tényezők (például politikai elvárások) miatt sietnek a szolgáltatók? Netán alapvetően marketingcélokat szolgálnak az egymásra licitáló bejelentések, és igazi tartalom, megbízható, kipróbált hálózat még nincs mögöttük? Lehet, hogy olyan éles a verseny, hogy akkor is mindent be kell dobniuk a szolgáltatóknak, ha a beruházás mértéke és megtérülése egyelőre nem indokolná az 5G-fejlesztéseket?
Amerika és a Távol-Kelet
Az Egyesült Államokban 2018-ban négy operátor, az AT&T, a Sprint, a T-Mobile és a Verizon jelentett be 5G-s szolgáltatást, és terveik egy része mára meg is valósult. (Időközben a T-Mobile és a Sprint két éve húzódó fúziója várhatóan idén tavasszal lezárul.) Az AT&T több nagyvárosban építette ki a hálózatot, ami azonban nem a végfelhasználók számára, hanem kijelölt hotspotok és a vezetékes hálózat között nyújtott 5G-kapcsolatot. A Verizon a kísérleti szolgáltatásokat követően 2018-ban négy nagyvárosban indított kereskedelmi szolgáltatást. Célkeresztjében a járműipari felhasználások álltak, ilyen irányú teszteket is végzett. A T-Mobile 2019-ben több városban indított 5G-szolgáltatást. Politikája, hogy bizonyos felhasználói csoportokat céloz meg, és zárt körben kínálja az illető felhasználói kör számára specifikus szolgáltatásait. Az Egyesült Államokban tehát sok helyszínen, mintegy lokális szigetekben kezdtek 5G-szolgáltatást nyújtani az operátorok. Simon Csaba, a Műegyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének docense szerint egyelőre útkeresés zajlik. Minden szolgáltató keresi a számára előnyös műszaki megoldásokat és üzleti konstrukciókat.
A távol-keleti országok közül Korea jár az élen az 5G-s rendszerek bevezetése terén. Országos lefedettségű hálózatán 2019 tavaszán indult kereskedelmi szolgáltatás, előfizetőinek száma a milliós nagyságrendbe esik. Jóllehet az 5G gyors adatkapcsolatot biztosít, az ígért 1 Gbit/s-os letöltési sebességtől elmarad, ezért a felhasználók egy része csalódott. - Az előfizetők többsége csak adatletöltésre és multimédia-szolgáltatásokra használja az 5G-t. Mivel a specifikus (ipari, egészségügyi, mezőgazdasági, logisztikai stb.) felhasználások késlekednek, a szolgáltatók aggódnak, hiszen veszélyben látják befektetéseik közép-hosszú távú megtérülését - fogalmaz Simon Csaba.
Jóllehet Kína az 5G-s mobileszközök gyártása terén az élvonalban van, a kereskedelmi 5G-szolgáltatás csak 2019 őszén indult. A China Mobile ötven nagyvárosban mintegy 50 ezer 5G átjátszóállomást telepített. A nagyméretű fejlesztést alapvetően politikai és presztízsokok motiválták. Figyelemreméltó, hogy Japánban csak 2020-ra várható érdemi 5G-szolgáltatás indítása.
Európai tesztek és kereskedelmi szolgáltatások
Európában az EU által részben finanszírozott 5G PPP projekteknek köszönhetően - de jellemzően a nemzeti kormányok támogatásával - sok korai nemzeti 5G-kísérlet zajlott; 2018 és 2020 között már nyolc termelési rendszerhez köthető szolgáltatást teszteltek. Olaszországban például városi szinten épültek teszthálózatok, köztük okoskikötő-projektek. Svájcban az Ipar 4.0-n belüli tesztek képezték az egyik pillért. Egy egészségügyi segédeszközöket gyártó cég csarnokát lefedték 5G rádiós kapcsolatokkal, amelyek a rendkívül szigorú gyógyszeripari auditrendszert támogatták. A teszt során megvalósították a testre szabott lokalizációs, az AR-rel támogatott minőségellenőrzési, valamint a valós idejű analitikai szolgáltatásokat.
Finnországban a rugalmas, igény szerint önmagát újrakonfiguráló gyártásmenedzsmentet demonstrálták egy 5G-rendszerben. A nagy francia operátorok által vezetett tesztek során a holografikus és AR-alapú távmunka- és távmedicina-szolgáltatásokat, valamint az AR/VR multimédiaszolgáltatásokat vizsgálják. Az alacsony (10 ms alatti) késleltetési igény mindegyik tesztben közös. Ezeken kívül gyakorlatilag minden európai országban voltak már 5G-kísérletek.
Szintén az 5G PPP program keretében 2021-ig páneurópai tesztrendszereket építenek ki, amelyekben különböző termelési láncokat és felhasználási eseteket vizsgálnak. E tesztekben az 5G-s platformok kidolgozására és együttműködésére, illetve az Európai Unió számára fontos termelési rendszerek digitalizációjának vizsgálatára helyezik a hangsúlyt.
Az Európai Unión belül egységesen kijelölt 5G frekvenciasávokon 2019 nyarára három országban indult kereskedelmi szolgáltatás: elsőként Svájcban, utána az Egyesült Királyságban, majd Spanyolországban. A svájci bevezetés azért is jelentős, mert viszonylag rövid határidővel országos lefedettséget tűztek ki célul. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és Spanyolországban - akárcsak az Egyesült Államokban - egyelőre csak a nagyvárosok lefedésére összpontosítanak.
Közép-európai mozaik
A hazai piachoz hasonlítható közép-európai országok közül elsőként (már 2018 tavaszán) az osztrák kormány egyeztette a közös elvárásokat az érintett szereplőkkel, és meghatározott egy 5G bevezetésére és támogatására vonatkozó menetrendet - mondja Simon Csaba. Eszerint a fontosabb településeken 2020-ra ki kell építeni a hálózatot, 2023-ra pedig ki kell alakítani egy 5G-re épülő digitalizációs ökoszisztémát. A megvalósítás már elindult, a T-Mobile 2019 márciusában elindította korlátozott felhasználói kör számára elérhető kereskedelmi 5G-szolgáltatását.
A lengyel kormány 2018 januárjában publikálta 5G-stratégiáját, de a rendszer bevezetését csak a 2020-2025 közötti időszakra tervezik. Az első kereskedelmi szolgáltatás megnyitása 2020 nyarán várható néhány lengyel nagyvárosban. Csehországban 2020 második felében várható a szolgáltatások indítása, a kormányzat 2024-ig szeretné elérni az országos lefedettséget. Több közép-európai országban késlelteti a folyamatokat, hogy az 5G-hez szükséges frekvenciákat fel kell szabadítani.
- Magyarországon a kormányzat által kezdeményezett, az 5G fejlesztésében és terjesztésében érintett szereplők részvételével megalakult 5G Koalíció tavaly elkészítette az ország 5G Stratégiájának szakmai tervezetét. Jelenleg az állami szereplők részvételével a stratégiai döntések előkészítése zajlik, az 5G Stratégia elfogadásáról a kormány dönthet majd. Az operátorok már végeztek 5G-teszteket, a kereskedelmi szolgáltatás indulása 2020-ban várható.
Valóban lemaradtunk?
Úgy tűnik, régiónk lemaradt az 5G-t bevezető élenjárók mögött. Egyértelmű, hogy kormányzati szinten pörgetnék az eseményeket, továbbá a társadalom is profitálna az 5G-re épülő távdiagnosztikai, okosváros-, Ipar 4.0 vagy egyéb szolgáltatásokból. De vajon valóban itt van már az ideje a következő mobilgeneráció térhódításának? A piac meghatározó szereplői, gyártók, operátorok, elemzők állítják, hogy az 5G beruházási vonzata messze meghaladja a 4G-s hálózatokét. Ahhoz pedig, hogy ez a hatalmas beruházás belátható időn belül megtérüljön, megbízhatóan működő, az ígért műszaki paramétereket teljesítő, nagy területeket lefedő hálózat, kiforrott, nagy mennyiségben rendelkezésre álló végberendezés (például okostelefonok), a gazdaság különböző területein alkalmazható applikációk, valamint jól működő üzleti modellek kellenek. Szakértői vélemények szerint jelenleg minden említett területen bőven vannak még hiányosságok.
Kulcskérdés tehát, hogy minél hamarabb elinduljanak a kereskedelmi szolgáltatások, minél több iparág kapcsolódjon be a saját területükre szabott szolgáltatások kialakításába - hangsúlyozza Simon Csaba. Talán ez volna most a legfontosabb.
5G MAGYARORSZÁGON
· Az NMHH 2016-os aukcióján a DIGI és a Vodafone Magyarország 5G technológia bevezetésére alkalmas frekvenciát vásárolt a 3400-3800 MHz-es frekvenciasávban.
· A Magyar Telekom Zalaegerszeg belvárosában 2019 januárjában elindította első szabványos magyarországi 5G tesztállomását.
· A Telenor Magyarország 2019. május 15-én 5G mobil teszthálózatot indított Győrben.
· A Zala ZONE Járműipari Tesztpálya ünnepélyes megnyitója alkalmából 2019. május 20-án a Vodafone elindította saját frekvenciáján Magyarország első élő, állandó, hálózatába kapcsolt 5G bázisállomását.
· A Vodafone 2019. május 23-án IX. kerületi székházának tetején telepítette a főváros első állandó, élő 5G bázisállomását.
· A Vodafone 2019 októberében elindította kereskedelmi szolgáltatást nyújtó kültéri 5G hálózatát Budapesten. A szolgáltató összesen 33 darab állandó, élő 5G bázisállomást telepített és kapcsolt hálózatba a fővárosban.
· A DIGI 2019. november 18-án budapesti székhelyén elindította első éles 5G bázisállomását.
· Az NMHH 2019. szeptember 13-án árverési nyilvántartásba vette a Magyar Telekomot, a Telenor Magyarországot és a Vodafone Magyarországot. Az árverési eljárás az 5G mobiltechnológia bevezetésének támogatására és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas frekvenciák - 700 MHz, 2100 MHz, 2600 MHz, 3600 MHz - értékesítésére indult. Az NMHH késő őszre jelezte az eredményt. Az árverésre eddig nem került sor, előrelépés idén tavasszal várható.
