Megérkezett a Műegyetemre az a nagyteljesítményű számítógép, amely rövidesen a kutatók rendelkezésére áll. A TÁMOP projekt keretében vásárolt computer a mai szuperszámítógépek között szerénynek számító 6 TFlops (teraflop/másodperc) teljesítményével a BME eddigi legnagyobb teljesítményű rendszere. A számítógép lehetővé teszi, hogy a Műegyetem kutatói és doktoranduszai nagy számítási kapacitást igénylő kutatásokat folytassanak.
A szállító (Euro One) HP-gépekre épülő klasztert alakít ki. A rendszer bruttó ára mintegy 70 millió forint. Az egy szekrénybe szerelt rendszerben összesen 31 gép működik. Számítási feladatokat 30 gép lát el, amelyek két-két Intel Xeon 5660 processzort tartalmaznak, egyenként 6 maggal. A klaszterben tehát összesen 360 CPU mag van. Ezen felül még 4 Tesla M2070 GPGPU kártya is a kutatók rendelkezésre áll, egyenként 448 CUDA maggal és 6 gigabájt memóriával. Ezek a grafikus kártyák jól alkalmazhatók különféle speciális algoritmusokban, illetve szimulációkban, mivel jelentős számítási kapacitást (~2 TFlop/s) képesek biztosítani.
Minden számítási egységben 48 gigabájt memória van, így a teljes rendszerben közel másfél terabájt memória és közel 50 terabájt diszk áll a felhasználók rendelkezésére. A gépeket nagy sávszélességű, rendkívül kis késleltetési idejű, InfiniBand belső hálózat kapcsolja össze. A hálózat késleltetése közel 1 mikroszekundum, sávszélessége pedig 40 gigabit/másodperc.
Rugalmasan bővíthető
„A Műegyetem számára valóban szupergépnek számít a rövidesen üzembe álló HP-klaszter. Az akadémiai hálózatban azonban ennél sokkal nagyobb teljesítményű rendszerek is működnek. Tavaly év elején állított üzembe az NIIF Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Budapesten egy-egy nagy teljesítményű gépet, melyek közül a szegedi és a budapesti szintén klaszter rendszerű, és hasonló felépítésű, mint a BME új gépe. Annak ellenére, hogy az NIIF kisebb klaszterében (budapesti gép) 768 mag van, teljesítménye alig nagyobb a BME gépétől. Ennek oka a GPGPU kártyákban, illetve a processzorok eltérő típusában keresendő. Természetesen továbbra is használjuk az NIIF számítógépeit, sőt adott projektekben külföldi klaszterekhez is csatlakozhatunk a saját gépünkkel. Nagy szó azonban, hogy kutatóink végre saját erőforrásokkal is gazdálkodhatnak” – tájékoztat Szeberényi Imre, a BME Közigazgatási Informatikai Központ kutatás-fejlesztési igazgatóhelyettese.
A gép beszerzése az „Új tehetséggondozó programok és kutatások a Műegyetem tudományos műhelyeiben" című, közel 700 milliíó forint támogatású projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódik, mely projektben a BME mind a 8 kara részt vesz. Ezért olyan architektúrát kellett választani, amely képes támogatni a legkülönbözőbb kutatási területek igényeit. Emellett az ár/teljesítmény arány, valamint a rugalmas bővíthetőség is befolyásolta a döntést. Ezen megfontolások alapján esett a választás a klaszter rendszerű megoldásra.
Próbaüzem
A tervek szerint a gép próbaüzeme május végén, július elején elindulhat, addig még ki kell dolgozni a konkrét üzemetetési rendet, a gépidő-igénylés, valamint a használat rendjét.
„Ehhez persze felhasználjuk a másoknál már jól bevált módszereket. A BME kutatói között számos olyan kutató van, aki már használt hasonló erőforrást külföldön, de sokan vannak, akiknek ez a lehetőség nem adatott meg, ezért bemutatókat és valamilyen szintű belső támogató rendszert is ki kell dolgozni. Ez a feladat lelkes kutatóinkra, munkatársainkra hárul” – fogalmaz Szeberényi Imre.
Irány a nyílt világ
A rendszerhez a Műegyetem minden kara, valamint több szakkollégiuma hozzáférhet. Oktatási és belső kutatási célokra ingyenes a használat, ám az még kérdéses, hogy a bevételt hozó kutatási munkák esetén kell-e valamilyen költségtérítést fizetni. A szupergépet külső szervezetek várhatóan nem használhatják.
A korlátos anyagi források miatt a gépekhez első körben csak az alap operációs rendszert (Red Hat Linux) és a klasztermenedzsmentet ellátó szoftverkomponenseket (HP CMU) tudták megvásárolni. A tervek szerint kezdetben néhány jól használható szabadon hozzáférhető szoftvert telepítenek. A további, speciális szoftverek beszerzése egy következő körben történhet.
„Jóllehet a szabad szoftverek sem ingyenesek, mivel karbantartásuk, egymáshoz történő integrációjuk odafigyelést, szakértelmet igényel, az akadémiai szféra számára a jelen gazdasági helyzetben a nyílt világ jelentheti a kiutat. A kutató- és felsőoktatási intézményekben egyrészt ritka az éles helyzet, másrészt sok olyan lelkes kutató és hallgató van, aki házon belül megoldja a problémákat. Így nem olyan kritikus a szupport. Kutatási/oktatási környezetben a nyílt rendszerek használatával a szoftverekre fordítandó költségek egy része megtakarítható, de ennek persze vannak korlátai és következményei” – mutat rá Szeberényi Imre.
