Egy friss, az EMC megbízásából készült IDC tanulmány szerint 2008-ban a létrehozott digitális információ mennyisége a piackutató intézet előzetes becsléséhez képest 3 százalékkal gyorsabban bővült, elérve a 3 kvintillió 892 kvadrillió 179 trillió 868 billió 480 milliárd 350 millió bájtos számot. Érzékeltetésképpen átszámolva ez a 487 milliárd gigabájt mennyiségű adat nagyjából 3 trillió Twitter üzentnek, 162 billió digitális fotónak és 19 milliárd teljesen teleírt Blu-ray lemeznek felel meg.
Vagyis a gazdasági válság nem érinti a digitális információk növekedési ütemét, ráadásul előrejelzésük szerint a digitális univerzum várhatóan minden 18 hónapban megduplázza majd önmagát. A növekedést serkenti egyrészt, hogy a következő négy évben jelentősen növekedni fog az információt generáló technológiák száma és az interakció mennyisége, e mellett a világgazdaság élénkítését célzó hatások nagy része a létrehozott digitális információk mennyiségét is növelni fogja. Valamint a piackutató intézet szerint 2012-re 850 millió ember vásárol és ad majd el termékeket és szolgáltatásokat a világhálón, és kétszer annyi internetes kereskedés lesz, mint 2008-ban. Öt év múlva így ötször annyi digitális információ keletkezik majd, mint 2008-ban.
Miközben a digitális információk bővülésének üteme 2008-ban növekedett, az informatikai költségvetések - a gazdasági krízis hatására szűkültek, ami miatt egyre nagyobb a szakadék a létrehozott információ mennyisége és az azt kezelő IT-erőforrások száma között. Ez a trend az adatmennyiség-csökkentő eljárásoknak kedvezhet (például virtualizáció), melyek révén kevesebb forrással is több feladat elvégezhető. Ráadásul e mellett egyre nagyobb figyelem hárulhat majd az információbiztonságra, és az információ-megfelelésre is.
Az IDC prognózisa szerint ugyanis a biztonságigényes, magas fokú védelmet kívánó információk egyre nagyobb számban jelennek majd meg a világhálón. Míg ma az adatok 30 százaléka tartozik e körbe, addigra arányuk 2012 végére eléri majd a 45 százalékot. Probléma, hogy a védelemre szoruló adatoknak a nagy része, az adatközpontokon kívül, gyakran a cég határain kívül keletkeznek, ami még bonyolultabbá teszi a felügyeletet és a biztonsági intézkedéseket. Elég ehhez példaként felhőben elhelyezett betegkartonokra, a hitelkártya- és társadalombiztosítási számokra, az internetes kereskedelmi és más tranzakciós adatokra, vagy a biztonsági video-megfigyelő rendszerek információira gondolnunk, amelyeknek a védelme egyre nagyobb problémát fog jelenteni a szervezetek számára.
Mellette a megfelelés-igényes információk (amelyeket bizonyos rendelkezéseknek megfelelően kell tárolni és hozzáférhetővé kell tenni a szabályozó hatóság számára) aránya a mai 25 százalékról várhatón 35 százalékra fog nőni. A pénzügyi visszaesés miatt ugyanis az IDC szerint szigorodni fognak a szabályozások, ami még több kötelező nyilvántartási feladatot és ennek következtében több digitális adatot eredményez majd.
