Több mint 1000 fő (kutató, oktató, doktorandusz, hallgató) részvétele, az intézményen belül és kívül működő alkotóközösségek együttműködése, a tervezett infrastrukturális beruházások 60 százalékának megvalósulása, 100-nál több publikáció, két benyújtott szabadalom, új típusú, a gazdaság szereplőivel indított együttműködések, a szakmai közéletben való intenzívebb megjelenés - fontos eredmények, amelyekről a Műegyetem (BME) 2010 áprilisában indított kutatóegyetemi programjának félidejében egy konferencián hallhatott a mintegy 650 érdeklődő. Péceli Gábor, a BME rektora (a vele készített interjúnk itt olvasható) hangsúlyozta: azért is fontos a kutatóegyetemi program, mert a hazai iparszerkezeti struktúra jelenleg nem kedvez az originális fejlesztésnek, a sikeres innovációnak. Ezért a BME saját eszközeivel is szeretné jó irányban elmozdítani a folyamatokat.
Első lépésként közös érdekeltségen alapuló kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködési formát ajánl a kis- és középvállalkozásoknak. A konstrukció lényege, hogy a BME a partnervállalkozás által igényelt szolgáltatást részben saját költségére és kockázatára nyújtja. Cserében később részesedik a létrehozott kutatási eredmény, innováció piaci bevezetéséből származó haszonból. Így a BME kutatási kapacitását elérhetik azon vállalkozások is, amelyek tőkeellátottsága nem elegendő a saját fejlesztések finanszírozására.
A konferencián Pálinkás József, az MTA elnöke hangsúlyozta: az Akadémia támogatja a kiváló kutatóhelyekkel rendelkező egyetemek és az akadémiai kutatóhálózat szoros együttműködését. Jelenleg Magyarországon legfeljebb 10 olyan egyetem van, ahol a kutatás az egyetem legfontosabb tevékenységei közé tartozik. A BME kétségtelenül benne van ebben a körben. A kutatóegyetemi program elmúlt éve azt mutatja, hogy jó az irány.
Folyamatban van az akadémiai kutatóintézeti struktúra átalakítása, a kutatási kapacitások koncentrálása. A finanszírozás megváltoztatása a kutatásokban élenjáró egyetemeket - így a BME-t - is hozzásegíti, hogy bekapcsolódhassanak a munkába. Pálinkás József felhívta a figyelmet a kutatásokat vezető személyek, illetve a köréjük szerveződő szakmai műhelyek meghatározó szerepére. Jelezte: a BME területén már épül az MTA-Q2 épület, ahol multidiszciplináris természettudományi kutatóközpontot alakítanak ki. A centrum egyaránt szolgál majd akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat.
A BME rektora két további, a vállalati együttműködésre épülő programot is bejelentett. Az Ipari Campus program célja, hogy a Műegyetemről kikerülő mester- és doktori hallgatók tudása minél jobban igazodjon a multinacionális vállalatok kutatás-fejlesztési stratégiájához. Ennek érdekében a BME közös kutatólaboratóriumok alapítását kezdeményezi a Magyarországon működő nagyvállalatokkal. Első lépésben több német tulajdonú nagyvállalattal vették fel a kapcsolatot.
A harmadik program a hallgatók csoport- és önálló munkájának és kreativitásának fejlesztését szolgálja. A DEMOLA nyílt innovációs platform ipari igények által kezdeményezett hallgatói projektek megvalósítására. Célja, hogy a hallgatók már a képzés során megismerjék a csoportmunka, a hasznosuló kutatás-fejlesztés és a projektmenedzsment eszköztárát.
