Hirdetés
. Hirdetés

2 hét Windows nélkül: Linuxon

|

Masszív Windows felhasználóként két hétre sarokba dobtam a Microsoft operációs rendszerét. Kell félnünk a SUSE Linuxtól?

Hirdetés

A felhasználók egy jelentős része berzenkedik a Windows konkurens operációs rendszerektől, mivel általában nem ismerik azokat. Ragaszkodnak az előbbihez (ha egyáltalán tudják, hogy azt használják). A Windows kezelését tanulták, az van az ismerősüknél, a munkahelyeiken, mellette nőttek fel. Talán emiatt eshetett meg, hogy ahányszor egy vállalkozó ismerősömnek bizonyos tevékenységhez egy másik operációs rendszert ajánlottam, annyiszor volt a válasz határozott elutasítás.

 

sues_linux1.jpg
 

 

SUSE Linux Enterprise 11

A sok hasonló „nem kell, nem ismerem" reakció után elhatároztam, hogy utánajárok tényleg kell-e félnie egy mélyebb informatikai ismeretekkel nem rendelkező felhasználónak a pingvines rendszerektől, illetve a Mac OS X-től? Így ős-Windowsosként egy Mac-es kitérő után két hétre újra elfelejtettem a Microsoft operációs rendszerét, és a mindennapi használat során átléptem az ellentáborba. Pro és kontra, avagy féljünk-e a Linuxtól?


Pingvinek közt a kaméleon

Linux esetében elsőként komoly fejtörést okozott, hogy a gazdag nyílt forráskódú felhozatalból - Debian, Madriva, Gentoo, Knoppix, Xandros, Red Hat, SUSE, Ubuntu - pontosan melyik rendszert vegyük górcső alá. Végül a SUSE-re esett a választásunk, amely az Ubuntu és a Red Hat mellett talán a legnépszerűbbnek számít hazánkban.

Első látomásra klasszikus Windows felhasználóként a SUSE meglehetősen ismerősnek tűnt. Asztal, tálca, start menü borította el a monitort, ami miatt egy picit otthon érezhettem magam a grafikus felületen belül. Ezt egyébként igazolta mini-fókuszcsoporton is, amelynek egyik tagja csak harmadszorra értette meg, hogy nem a Microsoft egyik operációs rendszerét látja maga előtt. Meglepődött, mivel úgy hitte, hogy a Linux a mai napig még parancssorból működik. Ez tréfás esetnek is tűnhet, ám jól jelzi, hogy az olyan emberekben, akiknek nem mindennapjuk része az informatika, milyen kép él a nyílt forráskódról.

Egy másik első blikkre szemet szúró apróság a teszteléshez kapott Toshiba Tecra notebookon beállított háttérkép volt. Természetesen ez semmilyen módon nem minősít egy rendszert, de mégis szimbolikus jelentőségű. A képen ugyanis egy Linuxos pingvin Don Quijote szélmalomharcot vívott a Windowsos felségjelzésű malommal. Talán nincs erre szükség. Nem kell mindig küzdeni. A spanyol hős amúgy is a saját démonjaival küzdött... Mivel jókedvemben találtak, ezért egy jót nevettem az eseten, és hasonlóan vicces Linuxos háttérképekkel pakoltam tele a gépet. Remélve, hogy a pr-ügynökség tagjainak is van humorérzékük.


Programok hada

Ezen túllépve a rendszer használata során sem értek nagy meglepetések, gördülékeny volt a váltás. A Mac-hez hasonlóan gyakorlatilag csak meg kellett tanulnom, hogy mely alkalmazásnak mi a Linuxos megfelelője. Itt is volt böngésző (Firefox), levelező kliens (Evolution), szövegszerkesztő (OpenOffice.org Writer) zenelejátszó (Banshee), s így tovább.

Az összes programot nem sorolnám fel, mert a SUSE Linux alaphelyzetben rengeteggel rendelkezik. Sőt még a Windows rendszerek egyik legnépszerűbb alkalmazása is helyet kapott benne. A pasziánsz, amit a Mac-nél még hiányoltam. Az operációs rendszer gyakorlatilag mindennel rendelkezik, amelyhez a mindennapi használatunk során szükségünk lehet. Sőt talán még annál is többel.

suse_linux2.jpg

Rengeteg beépített alkalmazás

A rengeteg beépített védelmi alkalmazás (például ujjlenyomat-olvasó) közül egyedül csak a Windows platformokon elengedhetetlennek számító vírusvédelmi szoftverek hiányoztak. Talán nem véletlenül. A Mac-nek és a Linuxnak ugyanis itt van a legnagyobb előnye a Microsoft operációs rendszereikkel szemben, amelyek - talán a piaci súlyuk miatt is - inkább célkeresztben vannak.

A nyílt forráskódú rendszereket ezen okból csak nagyon ritkán fenyegetik az internetes kártevők. Így Linux előtt ülve a károkozók miatt csak ritkán érhetnek minket kellemetlen meglepetések, ami hatalmas előny a Windowshoz képest. Persze ettől függetlenül könnyedén találhatunk Linuxos vírusvédelmi alkalmazásokat, ha szigorúbbra húznánk védelmi vonalunkat.


Könnyű átjárhatóság

Szimpatikus volt ezen felül, hogy a programok többsége Windows-zal kompatibilis formátumokat használ, így például az OpenOffice szövegszerkesztőjével rögtön tudtam .doc fájlba menteni, míg az Office-ba csak a legutóbbi szervizcsomaggal vált elérhetővé az ODT formátum. Persze ez csak egy példa, de nagyjából az összes Linuxos alkalmazásnál hasonló tapasztalatom volt.

Ha pedig valakinek nem lenne elég az operációs rendszer bőséges beépített alkalmazásai, akkor könnyen beszerezhet ingyen újakat. Az internet tele van jó Linuxos alkalmazásokkal. Ilyen például a GIMP, amelyet a Photoshop nyílt forráskódú megfelelőjének is nevezhetünk. A különbség kettőjük között csupán annyi, hogy az előbbi ingyenes. A grafikus felületnek hála az installálás egy Windows felhasználó számára is egyszerű: csomag letöltése, dupla kattintás, majd a YaST telepíti azt. A szoftverek frissítése és eltávolítása is hasonlóan egyszerűen, menedzselt módon történik.

A driverek és az eszközökhöz tartozó programok esetében azonban már nem ilyen kedvező a kép. Pláne ha azoknak nincs SUSE Linuxos megfelelőjük.

suse_linux3.jpg

Programok eltávolítása

Az eszközkezelés témakörében ennek megfelelően nagyon felemás képet mutatott a SUSE Linux. A mobilnetes csatlakozó felismertetése és a mobiltelefonom szinkronizálása során ugyanis komoly falakba ütköztem. Utóbbi SUSE driver híján szinte megoldhatatlan feladatot jelentet. Igaz nem erőltettem meg túlságosan magam, mivel egy mélyebb informatikai tudással nem rendelkező ember bőrébe bújtam. Így abba hagytam a küszködést, amikor már kezdett túl bonyolulttá válni a feladat.



A mobilnet réme?

A másik sötét lovat meglepő módon a mobilinternet jelentette, amely korántsem plug and play módszerrel működik SUSE Linux alatt. Míg Windows és Mac esetében simán feltelepült az eszköz, addig a SUSE meg se mukkant a csatlakozására. Elsőként azt gondoltam, hogy a hiba bennem van, de amikor a "magentás mobilcég" ügyfélszolgálatos kollégája közölte, hogy fogalma sincs, miként lehet Linuxra a mobilnetet telepíteni, megnyugodtam. A help-deskes csupán a web-oldalukon elhelyezett fórum linkjét ajánlotta, ahol elmondása szerint „kérdezősködhetek a mikéntről". S meglepő módon ez tényleg így is van, ám a T-Mobile mellett a Vodafone és a Pannon oldalán sem találtam drivert Linux rendszerekhez.

Követve az általa említett hivatkozást meg is találtam az áhított leírást. Elsőként kiválasztottam a készülékem típusát, majd letöltöttem a mobilnet eléréshez szükséges programokat és drivereket, majd következett a telepítés, amellyel rendesen megszenvedtem. Persze nagy valószínűséggel e művelet egy igazi linuxosnak meg sem kottyant volna, de azt kell mondanom, hogy a mobilnet telepítése nem egyszerű művelet, s nem lehet elvárni, hogy egy mélyebb informatikai tudással nem rendelkező felhasználó végigjárja e rögös utat.


Egy pont, ahol a Windows megbukott

A hálózatkezelésnél egyébként ezen túl semmi problémám nem volt, s a Mac-hez hasonlóan Linux könnyedén csatlakozott a szomszéd vezeték nélküli hálózatához (tessék jelszóval levédeni őket!). A Windows rendszerek közötti fájl- és nyomtatómegosztás a Mac-hez hasonló módon zajlott. A Samba használatával, amelyet könnyen sikerült feltelepíteni és konfigurálni.

Ráadásul a SUSE Linux azt a routert is pillanatok alatt meglátta és kezelte, amint a két Windows - a Vista és a legújabb hetes - valamiért nem akart felismerni. E ponton nincs semmi szégyenkezni valója a Linuxnak. Sőt még hatékonyabbnak is tűnt, mint a Windowsos társai. Persze az összkép inkább negatívan alakult az előbbi két eszköz nehézkes csatlakoztatása miatt.


APEH vizsgán jeles

Ennyi negatívum után folytassuk egy kis pozitívummal tesztünket, hiszen a Linux jelesre vizsgázott azon az APEH teszten, amelyen a Mac elhasalt. Nevezetesen gond nélkül települt rá az adóhatóság nyomtatványkitöltő alkalmazása, így talán ez alapján mondhatjuk azt, hogy a közigazgatási vizsgán átment a SUSE.

Ügyviteli szoftvereknél azonban úgy tűnik, hogy nem nagyon versenyeznek a nyílt forráskód híveiért, hiszen nem nagyon találtunk például Linuxos mérleg vagy bérszámfejtő alkalmazást. Az egyik hazai linkgyűjtő oldalon található összes link például olyan cégekre mutatott, akik webes felületen - platform függetlenül - kínálnak ügyviteli megoldásokat. Ez mindenképpen a jövő, de talán még nem a jelen. E ponton léphetnek be a Linuxos virtualizációs megoldások, amely a Mac-nél is kiskaput jelentett a Windows érzékeny céges alkalmazások számára.

suse_linux4.jpg

A remek OpenOffice

Linux vs. Windows

Végezetül a Mac-es cikkhez hasonlóan nem kívánjuk egyik rendszert se jobbnak, vagy rosszabbnak beállítani. Mindkét operációs rendszernek megvannak a maga pozitívumai és negatívumai. A Windows talán kevesebb szakértelmet igényel, mint a Linux. Míg a SUSE stabilabbnak és biztonságosabbnak mutatkozott társánál, s persze azt sem lehet elhallgatni, hogy esetében csak a terméktámogatásért kell fizetnünk, amely 10 ezer forint körül van éves szinten. Ha ehhez hozzávesszük még az OpenOffice irodai programcsomagot is, akkor már egy jelentősebb summát megspórolhatunk a váltással.

A tesztelt SUSE Linux ráadásul a tesztelés során meglehetősen stabilnak mutatkozott, egyszer se fagyott le, s semmilyen hibaüzenettel nem terhelt. (Halkan jegyzem meg egyébként, hogy nekem a Windows is legutóbb pár hónappal ezelőtt akadt ki utoljára. Jól karban kell tartani a rendszert). Egyedül az alvó állapotból való visszatérés okozott neki nagyobb problémát. Ekkor szinte mindig lefagyott, egy kicsit belerondítva az összképbe.

A Linux legnagyobb hátránya el kell ismerni az, hogy nem Windows. Magyarán sok gyártó még nem készít hozzá drivert és sok programnak nincs még nyílt forráskódú változata. Nagy valószínűséggel a kis piaci részesedése és a számos Linux változat miatt lehet így. Leginkább ez akkor jelenthet gondot, ha mobiltelefonunkat vagy például fényképezőgépünket szeretnénk csatlakoztatni. Hangsúlyozottan lehet őket csatlakoztatni, de nem egyszerű feladat. Legalább is a SUSE alapján. Fórumozgatás, kutatás, és néha parancssori utasítgatások övezik, ami nem várható el mindenkitől. Egy bizonyos szint felett már a SUSE Linuxhoz is érteni kell, s sajnos ilyenkor már nem olyan könnyű leakasztani egy hozzáértő szomszéd srácot, mint a Windows esetében.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy annak, aki a mindennapi használathoz szeretne Linuxot, ne féljen a rendszertől, mert egyszerűen használható, stabil, biztonságos, és - a terméktámogatást nem számítva - ingyenes. Viszont egy idő után ne lepődjünk meg, ha olyan problémába ütközünk, ami miatt egy kicsit jobban bele kell mélyednünk a rendszer működésébe, vagy keresnünk kell egy Linuxos ismerőst.

Pozitívum:
  • Rengeteg ingyenes alkalmazás
  • Költséghatékony
  • Jó hálózatkezelés
  • Stabil és biztonságos
  • Könnyen megtanulható a kezelése

Negatívum:
  • Mobilnetes csatlakozás nem egyszerű
  • Ügyviteli megoldásoknál ritka a Linuxos
  • Néha nem árt egy kis szakértelem a használatához
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.