Évtizedek óta használják az Interneten az IPv4-et és annak számrendszerét, mellyel IP címek milliárdjainak biztosított a helye a Világhálón. Ahogy egyre több címre jelentették be a felhasználók és szervezetek az igényüket, úgy merült egyre inkább feledésbe a címtartomány végességének mivolta. Februárban azonban az ICANN bejelentette az utolsó, még nem használt nagyméretű IPv4 blokk kiosztását, ami felbolygatta az érintetteket - elsősorban a rendszergazdák figyelmét hívta fel a közelgő átállás elkerülhetetlenségére. Ma, a World IPv6 Day keretei között több száz vállalatnál, kormányzati ügynökségnél és egyetemnél kezdődik meg a tesztelés, melyet nemsokára éles üzemnek kell követnie - akkor mindenképp, ha további IP címeket szeretnénk használni. Az átállással kapcsolatban számos kérdés merül fel; összeszedtük és megválaszoljuk a tíz legfontosabbat.
1. Miért van szükségünk IP címekre?
Ahogy a régi, papíralapú postai levelek esetében, úgy a digitális éra adatcsomagjai számára is pontos címzés szükséges, ha célba akarjuk juttatni üzenetünket. Ezekből a címekből legalább kettőt minden csomag hordoz: a feladót és a címzettet azonosítót, így pontosan tudni lehet, hogy honnan indult és hova igyekszik az adott adatrészlet. A számítógépek - függetlenül attól, hogy PC-kről, szerverekről vagy virtuális gépekről van szó - akár több IP címmel is rendelkezhetnek, melyek némelyike nyilvános, másokat viszont csak a helyi hálózaton használnak.
2. Mire jók az IP címek?
IP címeket rengeteg internetes alkalmazás használ, közülük nem egy rejtve marad a felhasználó előtt; ilyen például a gépek közötti kommunikáció. Vegyünk egy egyszerű példát, a webböngészést. Amikor begépeljük egy website URL-jét, böngészőnk az adott eszközön levő DNS feloldást végző szoftverhez fordul. Utóbbi a névszerverhez intéz kérést, mely a megadott domainhez tartozó IP címet visszaküldi a böngészőnek. Az alkalmazás pedig tulajdonképpen ennek révén éri el a távoli webhelyet, nem közvetlenül a begépelt webcím segítségével.
3. Hány IPv4 cím létezik?
A rövid válasz az, hogy nagyjából 4 milliárd. A hosszabb válasz szerint a binárisan tárolt formátum miatt pontosan 32 bitnyi, azaz 2 a 32-en. Ezzel szemben az IPv6 128 biten tárolja a címeket, ami sok nagyságrenddel bővíti ki a lehetőségeket. Nagyjából 3,4-szer 10 a 38-on IP cím áll rendelkezésre az új környezetben. Elrettentésül, számmal kiírva: 340.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.
4. Mi történik, ha kifogyunk az IPv4 címekből?
Amennyiben mobil internetezőként tesszük a dolgunkat Ázsiában, hamarabb bajba kerülhetünk, mint a világ többi részén. Az APNIC (Asia-Pacific Network Information Centre) már korábban kiosztotta a régiónak járó utolsó IPv4 címeket, kielégítendő az itt lakók, dolgozók „címéhségét". Mivel az ázsiai emberek többsége először mobiltelefonon keresztül éri el az Internetet, az utolsó címek java ennek a szegmensnek jutott. Ugyanakkor, amint a mobilszolgáltatók kifutnak a szabad IPv4 címekből, csak olyan (okos)telefonokat hozhatnak forgalomba, melyek kizárólag IPv6-ot támogatnak.
5. Mi történik, ha egy csak IPv6-ot támogató készülékkel keresünk fel kizárólag IPv4-et támogató webhelyet?
Legrosszabb esetben még a „server not found" üzenettel sem találkozna szembe az internetező. A hibaszáma miatt 404 néven is ismert, webszerver küldte üzenet arról tájékoztatja a felhasználót, hogy a keresett oldal már nem hostolt. Használható IP cím hiányában azonban a webszerver sem érhető el, így valószínűleg valamilyen hálózati hibával szembesülne az internetező. Leo Vegoda, az ICANN menedzsere szerint az ilyenkor kapott üzenet az alkalmazott böngésző típusától függ.
6. Elvághat az IPv6-ra átállás egyes online tartalmaktól?
Nagy valószínűséggel nem, ugyanis a szolgáltatók gőzerővel dolgoznak olyan eszközökön, melyek csak IPv6-ot támogató kliensek számára is elérhetővé teszik az IPv4 tartalmakat. Az egyik leggyakrabban használt ilyen eszköz a NAT64 hálózati címfordító technika. Amikor egy névszerver nem találja a felhasználó által meglátogatni tervezett website IPv6 címét, a fizikai formában is létező, csatlakoztatott NAT64 appliance becsomagolja a host IPv4 címét egy IPv6 címbe, melyet így már a csak a fejlettebb IP technológiát támogató kliens is értelmezni képes. Az eljárás nem csak webcímek esetén működik, hanem az eltérő IP generációt használó e-mailezők között is jó szolgálatot tesz.
7. Mi történik, ha egy IPv6-os site-ot IPv4-en keresztül próbálunk meg elérni?
A következő néhány évben ez igen kis valószínűséggel okoz problémát, hiszen az IPv6-ra áttérő vállalatok többnyire úgynevezett „dual-stack" (kb. dupla-rakás) konfigurációt alkalmaznak. Az ilyen megoldások minden, IPv4 vagy IPv6 kommunikációhoz szükséges szoftvert tartalmaznak. Jelenleg még nem általánosan jellemző az IPv6 támogatása, de azon szervezetek, melyek már átálltak, szinte kizárólag dual-stack formában szolgálják ki az internetezők kérelmeit.
8. Meddig tarthat ki cégem az IPv4 mellett?
Az egyedi IPv4 címek csökkenésével a vállalatok a régről ismert NAT (hálózati címfordítás, Network Address Translation) felhasználásával igyekeznek visszafogni az új IP címek iránti igényeket. A vállalati LAN-okban és az otthoni hálózatokban egyaránt használt technika lehetővé teszi, hogy a helyi hálózatban elhelyezett kliensek kívülről csak egy vagy néhány egyedi IPv4 címet használva kommunikáljanak a külvilággal. Minden egyes megosztott IP cím akár több száz rendszert is kiszolgálhat, anélkül, hogy további új IPv4 vagy IPv6 címekre lenne szükség. Emiatt, illetve a korábban taglaltak révén a két generáció várhatóan hosszú évekig létezik majd egymás mellett.
9. Az átállás helyett miért nem használ mindenki NAT-ot?
A NAT jellemzően állapottartó tűzfalakat használ, melyeken a zajló internetes kommunikáció adatait karban kell tartani - minden egyes rendszer esetében, mely a megosztott címet használja. Az adott eszköz kapacitása azonban bekorlátozza a létrehozható, fenntartható kapcsolatok számát, és abban az esetben, ha elérjük ezt a plafont, akkor régebbi, már régóta futó kapcsolatok kerülhetnek eldobásra. Ami nem okoz gondot egy ötperces Youtube videó esetén, egy teljes hosszúságú online filmnél már kellemetlen problémát jelent. Tovább bonyolítja a képet, hogy némely internetes alkalmazás egyszerre több kapcsolatot is létrehoz és használ, ami dinamikusan közelíti a rendszert a határaihoz. Például egy online térképszolgáltatás a térkép képeinek minden egyes darabjához külön kapcsolatot rendelhet hozzá, így ezek bármelyikének eldobása a teljes kép megjelenésének késlekedéséhez vezethet.
Tekintve, hogy a NAT64 alapvetően különbözik a hagyományos NAT-tól, nem szükséges karban tartani az állapotinformációkat. Igaz, ebben az esetben is létezik szűk keresztmetszet, de az eltérő természetű a NAT-éhoz képest.
10. Mit bizonyít a World IPv6 Day?
A Google, a Facebook, a Yahoo és még több mint 300 más, magánkézben levő, kormányzati és oktatási szervezet kezdi meg tartalmainak IPv4 és IPv6 szabványokon való biztosítását. A 24 órásra tervezett tesztelés lehetővé teszi az IPv6 klienst használók számára számos olyan site-hoz a hozzáférést, melyre korábban nem volt lehetőségük. Elképzelések szerint ennek során fény derülhet a technikai problémák többségére, mint például a rosszul bekonfigurált végfelhasználói hálózati eszközök vagy a szolgáltatók szoftveres problémáinak felderítésére. Az így szerzett tapasztalatok hozzájárulhatnak az új internetes protokollra való zökkenőmentes átállásához.
