A vulkáni kockázatokkal foglalkozó szakirodalomban a globális méretű katasztrófákra jellemzően a 7-8-as vulkánkitörési index (Volcanic Explosivity Index = VEI) nagy kiterjedésű robbanásos kitörések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek továbbra is viszonylag ritkák.
Számos kritikus infrastruktúra és hálózat - hajózási útvonalak, tenger alatti kábelek és légi szállítási útvonalak - azonban olyan régiókban futnak össze, ahol közepes méretű vulkánkitöréseknek (VEI 3-6) lehetnek kitéve.
Ez az új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a viszonylag kicsi, de aktív vulkánok megbéníthatják ezeket a létfontosságú infrastruktúrákat, amelyek elengedhetetlenek társadalmaink fenntartásához és folyamatos fejlődésük biztosításához, és "hullámhatást" okozhatnak az egész világon.
Attól tartanak például, hogy a Vezúv és a Szantorini kisebb kitörései ugyanolyan pusztító, ha nem veszélyesebbek lehetnek, mint a kolosszális robbanások, és "kaszkádszerűen" globális katasztrófába torkollhatnak.
Egy új tanulmány szerint az óriási hullámok elszakíthatják a víz alá telepített kábelhálózatokat, és akár a Szuezi-csatornát is lezárhatják. A hamufelhők és földcsuszamlások a pénzügyi piacok leállásához és jelentős élelmiszerhiányhoz is vezethetnek.
Hét "kritikus pontot" azonosítottak, ahol e vulkánok csoportjai a társadalom és a gazdaság működése szempontjából kritikus infrastruktúra mellett vannak.
Ezek közé a régiók közé tartozik az Egyesült Államok északnyugati része, Tajvan, Észak-Afrika és az Atlanti-óceán északi része.
1. Tajvan
Tajvan északi részén található vulkáncsoport megállíthatja a globális technológiai ipart. Itt található az egyik legnagyobb elektronikus chipgyártó, valamint a tajpeji kikötő.
2. Földközi-tenger
Egy másik problémás terület a Földközi-tenger, ahol a klasszikus világ legendái, mint a Vezúv és a Szantorini szökőárat okozhatnak. Ezek a kitörések nemcsak a víz alá telepített kábelhálózatokat semmisíthetnék meg, hanem akár a Szuezi-csatornát is elzárhatnák, amely létfontosságú szállítási útvonal Egyiptomban - mint az korábban is tapasztaltuk amikor zátonyra futott egy konténerhajó 2021. március 28-án. Dr. Lara Mani, az Egzisztenciális Kockázatok Tanulmányozásával Foglalkozó Központ (CSER) munkatársa elmondta: "Láthattuk, hogy mit okozott a Szuezi-csatorna hatnapos lezárása az év elején, amikor egyetlen elakadt konténerhajó akár tízezermillió dollárba is kerülhetett hetente a világkereskedelemben".
3. Csendes-óceán északnyugat
Az Egyesült Államok Washington államában, a Csendes-óceán északnyugati részén bekövetkező kitörések olyan sárlavinákat és hamufelhőket válthatnak ki, amelyek beterítik Seattle-t, lezárva a repülőtereket és a tengeri kikötőket. A Mount Rainier hatos erősségű kitörésére vonatkozó forgatókönyv-modellezés öt év alatt több mint 7 billió dolláros potenciális gazdasági veszteséget jósol.
4. Malajzia/ Indonézia
Az indonéz szigetvilágban, Szumátrától Közép-Jáváig, az egész indonéz szigetvilágban található rendkívül aktív vulkáni központok határosak a Malakkai-szorossal, a világ egyik legforgalmasabb tengeri átjárójával, ahol a világkereskedelem 40%-a halad át évente a keskeny útvonalon.
5. Luzon-szoros, Fülöp-szigetek
Egy másik kulcsfontosságú tengeri útvonal, a Luzon-szoros a Dél-kínai-tengeren található, amelyet a Luzon vulkáni ív vesz körül. Itt húzódik a Kínát, Hongkongot, Tajvant, Japánt és Dél-Koreát összekötő összes nagy tenger alatti kábel.
6. Kína és Észak-Korea határa
A kutatók azonosították azt a vulkanikus régiót is, amely Kína és Észak-Korea határán húzódik. A hamuoszlopok megzavarnák a legforgalmasabb légi útvonalakat keleten, és az izlandi vulkánok ébredése ugyanezt tenné nyugaton.
7. Izland
Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es négyes erősségű kitörése az északnyugati szelek által szállított hamu miatt lezárta az európai légteret, megbénítva a járatokat és 5 milliárd dolláros veszteséget okozva a világgazdaságnak. Hozzávetőlegesen, amikor 1991-ben kitört a Fülöp-szigeteki Pinatubo tűzhányó, hatos erőssége az izlandi vulkánnál mintegy százszor nagyobb volt, a létfontosságú infrastruktúrától való távolsága miatt a gazdasági kár kevesebb mint ötödét eredményezte. Dr. Mani azt mondta: "Még egy kisebb kitörés is elég hamut vagy elég nagy rengéseket generál az általunk azonosított területek egyikén ahhoz, hogy megzavarja a globális ellátási láncok és pénzügyi rendszerek szempontjából kritikus jelentőségű hálózatokat.
"Jelenleg a számítások túlságosan a végítéletszerű forgatókönyvekre fókuszálnak, holott a legvalószínűbb kockázatot a mérsékelt események jelentik, amelyek megbénítják a fő nemzetközi kommunikációs, kereskedelmi hálózatokat vagy közlekedési központokat.
"Ez igaz a földrengésekre és a szélsőséges időjárásra, valamint a vulkánkitörésekre is."
Dr. Mani és kollégái szerint a kisebb kitörések, amelyeket a "vulkánkitörési indexen" legfeljebb hatosra rangsorolnak, nem pedig a katasztrofális gondolkodásmódot általában foglalkoztató hetes és nyolcas erősségűek, tartoznak a legrosszabbak közé.
"Itt az ideje, hogy megváltoztassuk a szélsőséges vulkáni kockázatok megítélését" - tette hozzá Dr. Mani.
"Abba kell hagynunk a hollywoodi filmekben ábrázolt kolosszális, világpusztító kitörésekben való gondolkodást.
"A legvalószínűbb forgatókönyvek kisebb kitörésekről szólnak, amelyek kölcsönhatásba lépnek a társadalmi sebezhetőségünkkel, és a katasztrófa felé vezetnek minket."