Oroszország ugyan megtagadhatta a OneWeb műholdjainak fellövését, de ezzel nem tudta megakadályozni az internetes műholdkonstelláció többi részének felbocsátását. A cég ugyanis bejelentette, hogy új partnert talált, amely nem más, mint a SpaceX.
Ez annyiban meglepetés, hogy a SpaceX a saját műholdrendszert üzemeltető versenytárs. A SpaceX Falcon 9 rakétája azonban megbízható űrtechnológiai munkagép, amely a OneWebnek tökéletesen megfelel. A vállalat közölte, hogy az első indításra még idén sor kerül.
A vállalat nem közölte, hogy a SpaceX a mostani megállapodás szerint hány műhold indításáról gondoskodna, és azt sem, hogy összesen hány indításra lenne szükség. A OneWebnek jelenleg 428 internetsugárzó műholdja van pályán, vagyis a flotta 66 százalékát már felőtték.
"Köszönjük a SpaceX támogatását, amely tükrözi közös elképzelésünket az űrben rejlő határtalan lehetőségekről. Ezekkel az indítási tervekkel sínen vagyunk, hogy befejezzük a teljes műholdflottánk kiépítését, és robusztus, gyors és biztonságos kapcsolatot teremtsünk a világ minden táján" - közölte Neil Masterson, a OneWeb vezérigazgatója.
Miután az Egyesült Királyság csatlakozott az ukrajnai invázió miatt bevezetett szankciókhoz, Oroszország jelezte, hogy nem fogja pályára állítani a brit cég műholdjait, ha az nem tesz eleget egy sor követelésnek, többek között annak, hogy a brit kormány adja el a vállalatban lévő jelentős részesedését, és hogy a műholdat nem lehet katonai célokra használni. Amikor ezeket a feltételeket nem teljesítették, Oroszország nem engedélyezte a fellövéseket, így a OneWebnek más fuvarozót kellett találnia.
A keresés nem tartott tovább néhány hétnél. Oroszország döntése, hogy megtagadta a műholdak indítását, talán nem szándékolt következménnyel járt, a SpaceX egy újabb indítási szerződést és egy újabb potenciálisan jelentős üzletet kapott.
A SpaceX nemcsak az Egyesült Államok indítási piacát borította fel, hanem jelentős csapást mért Oroszország űrprogramjára is azzal, hogy a kereskedelmi műholdak indításának jelentős részét visszavitte az Egyesült Államokba.
A SpaceX emellett átvette az amerikai űrhajósok Nemzetközi Űrállomásra történő feljuttatását is, amelyet évekig Oroszországot teljesített. Az űrsikló 2011-es nyugdíjazása után a NASA-nak nem volt más választása, mint Oroszországra hagyatkozni, hogy űrhajósait az űrállomásra szállítsa. És ezek az utak nem voltak olcsók. Oroszország akár 85 millió dollárt is elkérhetett egy ülőhelyért.
A SpaceX alapító vezérigazgatója, Elon Musk vitába keveredett Dmitrij Rogozinnal, az orosz űrkutatási hivatal vezetőjével, aki azt mondta, hogy a továbbiakban nem biztosítják az amerikai cégeknek a járműveik működtetéséhez szükséges hajtóműveket, és hogy "seprűnyéllel" kell majd pályára állniuk.
Eközben a SpaceX folytatja saját Starlink műholdkonstellációjának kiépítését. A SpaceX egyik tisztviselője hétfőn azt mondta, hogy a vállalatnak jelenleg 250 ezer előfizetője van, és eddig mintegy 2000 műholdat állítottak pályára. A washingtoni Redmondban található gyártóüzemében naponta körülbelül nyolc műholdat állítanak elő.
A Starlink Ukrajnában is egyre nagyobb szerepet vállal, az ország kormányának és hadseregének nyújt szolgáltatást. Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztere, Mykhailo Fedorov a múlt héten azt mondta a The Washington Postnak, hogy az ország "több ezer körüli" Starlink-terminált használ, és hogy "minden második nap érkeznek új szállítmányok". A Starlink kapcsolatnak állítólag az ukránok tűzvezetési kommunikációjában nélkülözhetetlen szerepe van. A felderítési és célpontazonosítási információkat ezen - az oroszok által úgy tűnik befolyásolhatatlan - csatornán továbbítják, így az ukrán tüzérség és légierő sokkal pontosabb csapásokat képes mérni.
