Bizonyára rosszul vagyok összerakva, de - úgy emlékszem - sohasem érdekelt egy munkatárs, főnök, üzleti partner neme, amikor értékeltem, véleményt alkottam róla; egyedül az érdekelt, mire képes, mit produkált. Azokat a férfitársaimat pedig sohasem értettem meg, akik szerint nagy hiba kinevezni egy nőt vezetőnek.
Abban a lapszámban, amely a mi CIO.hu konferenciánk előtt jelenik meg, és abban az évben, amikor Az év CIO-ja díjat egy nő, egy rendkívül tehetséges nő (Nagyné Agárdi Györgyi, az Allianz Hungária CIO-ja) érdemelte ki, azt javaslom megvizsgálni, miért olyan kevés a nő a CIO-k társaságában.
Hazai kutatás nem áll rendelkezésemre, viszont az angolszász világban találhatni e tárgyban érdekes számokat.
Az Amerikai Egyesült Államokban egy néhány éve végzett kutatás azt állapította meg, hogy miközben a társadalom rendszeresen munkát végző szegmensében 57 százalékos a nők részesedése, a technológiai szektorban ez a szám mindössze 25, a Fortune 250 vállalatok vezető informatikusai között pedig mindössze 20 százalék a nő.
Ha azt kutatjuk, mi lehet az oka annak, hogy kisebbségben vannak a női nem képviselői a CIO-k körében, több válasz is adódhat.
Munka-élet egyensúly. Női munkavállalók esetében a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyüktől függetlenül, szinte mindig elsőként említik, hogy a családos, gyermeket vagy gyermekeket nevelő nő számára rendkívüli kihívás megtalálni és megtartani a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Az egész azzal kezdődik, hogy amikor gyermeke születik, az édesanya hosszabb időre kiesik a munkából, majd folytatódik azzal, hogy, a tapasztalatok szerint, a munkába járó nők többsége számára ott van a második műszak, a házat ők tartják rendben, és a gyermek(ek) nevelésében is ők játsszák a főszerepet. Vannak elemzők, akik úgy vélik, hogy az egyébként a pozícióra alkalmas nők többsége azért nem lesz CIO, mert nem akar az lenni. Nem vállalja a vezetői léttel járó többletmunkát, többletfeszültséget, az egyensúlyt másként reméli elérni.
Kocka. Lassan változik azok megítélése, akik a nálunk reálnak is nevezett tárgyakban erősek, a technológiában, a mérnöki tudományokban és a matematikában jártasak, és e szerint választanak pályát maguknak. Különösen a lányok ódzkodnak attól, hogy lekockázzák őket - ez is az oka lehet annak, hogy a csúcstechnológia világában alulreprezentáltak a nők.
24/7/365. Aki azért felel, hogy az általa vezetett informatikai szervezet, az IT-infrastruktúra sokkilencesen álljon rendelkezésre egész évben, annak tudatát átformálja az állandó készenlét. A munka-élet egyensúly az ilyen szolgálatban a második helyre szorul a prioritások sorában: nem véletlen, hogy a nők szívesebben foglalkoznak értékesítéssel, marketinggel, dolgoznak a fejlesztésben.
Kapcsolatépítés. Egy férfi számára rutinszerű gyakorlat, hogy a munka után elugrik egy kávéra vagy sörre az üzleti partnerrel. Könnyen megteheti, hiszen van, aki elhozza a gyereket az iskolából, hazavigye, megetesse, foglalkozzon vele. Egy családos nő számára az efféle networking alig megoldható.
Hogy szerintem baj-e, hogy ennyire kevés a CIO-k között a nő? Ellene vagyok a kvótáknak, ellene vagyok annak, hogy a nőket arra presszionálja a társadalom, hogy olyan feladatokat vállaljanak, amelyeket képességeik szerint simán elvégeznének, de a körülményeik miatt csak óriási erőfeszítéssel oldhatnának meg. Minden egyes karriertörténet egyedi: egyéni vállalás, siker, kockázat vagy tragédia. Ugyanakkor nem múlik minden az egyénen: a társadalom, a munkahelyi közösség, a család, a társ egyaránt befolyásolja, hogy ki mikor és hol akar helytállni, és azt is, hogy az neki sikerül-e vagy sem.